A nagy kérdés: mit találunk az élelmiszerek címkéjén?
Tápanyagtartalom
A címke egyrészt elárulja, milyen összetevőkből készült az adott élelmiszer, másrészt arról is tájékoztat, hogy mennyi energiát, zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz a termék.
A tápanyagtábla százalékos értéke azt fejezi ki, hogy az adott tápanyag napi beviteli mennyiségének hány százalékát teszi ki az egy adagban lévő érték. A táblázatban feltüntetik az egyes vitaminok, ásványi anyagok arányát is, illetve az allergénekre vonatkozó információkat is megtalálhatjuk a címkén. A minőségmegőrzési idő a gyorsan romló termékek esetében fontos tudnivaló: megfelelő tárolás mellett eddig a dátumig fogyasztható biztonsággal az élelmiszer. A minőségmegőrzési idő a hosszan eltartható élelmiszerek esetében az optimális ízvilág, állag, aroma megtartásának dátumát mutatja.
Fotó: ThinkStock
Összetevők listája
Az élelmiszerek csomagolásának kötelező eleme a termék összetevőinek felsorolása, amit tömeg szerinti csökkenő sorrendben találhatunk meg az élelmiszeren. Vagyis abból az összetevőből tartalmazza a legtöbbet a termék, amelyik a lista elején, és abból a legkevesebbet, amelyik a lista végén szerepel.
Allergének
A pontos élelmiszer-jelölés a gyártók felelőssége, és létfontosságú a táplálékallergiával küzdők számára. Az Európai Unió területén, így Magyarországon is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerek allergén összetevőinek feltüntetésére.
Mennyiség
A termék nettó mennyisége folyadékok esetében űrtartalomban, egyéb termékek esetében tömegben megadva.
Megnevezés
Tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.).
Fogyaszthatóság
A „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer, és meddig fogyasztható biztonságosan.
Gyártó
A gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia, ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.
Származás
Bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése.
Tudtad? Mik azok az E-számok? Európai Unió által egységesen felállított és engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat jelöli a termékek címkéjén.
Mi az a referencia beviteli érték? Mire jó?
Felmérések eredményei alapján kevesen tudják, hogy mit jelent a címkéken olvasható referencia beviteli érték kifejezés. Tegyük tisztába, mit is jelent ez az információ!
Segít elhelyezni az adott élelmiszert az étrendünkben azzal, hogy megmutatja, hogy egy adag termék elfogyasztásával mennyi energiához és tápanyaghoz jut a szervezetünk. Mivel nem feltétlenül pont egy adagot fogyasztunk az adott élelmiszerből, érdemes a 100 grammra, illetve 100 ml-re vetített értékeket is figyelembe venni.
A tápanyagtábla százalékos értéke azt fejezi ki, hogy az adott tápanyag napi beviteli mennyiségének hány százalékát teszi ki az egy adagban lévő érték.
Fotó: ThinkStock
Tudtad?
Fotó: http://www.okoscimke.hu/
Szabadon választható jelölések
A kötelező elemeken túl a világ számos országában nyílik tér a gyártók számára, hogy opcionális elemeket is használjanak termékeik csomagolásán a fogyasztók gyors informálására. Ilyen például az Angliában már sikerrel működő jelzőlámpa típusú tápértékjelölés. Ennek földrajzi kiterjesztésére már
vannak tervek az Európai Unióban.
- ENERGIASZEGÉNY – Akkor alkalmazható, ha a termék energiatartalma legfeljebb 170 kJ (40
kcal) /100 g szilárd élelmiszerek vagy legfeljebb 80 kJ (20 kcal) /100 ml folyadékok esetében. - CSÖKKENTETT ENERGIATARTALMÚ (LIGHT/LITE) – Akkor alkalmazható, ha az
energiaérték legalább 30%-kal csökkentett, emellett azon tulajdonságot (pl. cukor- vagy zsírtartalom) is fel kell tüntetni, amely által az élelmiszer teljes energiatartalma csökken. ENERGIAMENTES – Akkor alkalmazható, ha a termék energiatartalma legfeljebb 17 kJ (4
kcal)/100 g. - ALACSONY CUKORTARTALMÚ – Akkor alkalmazható, ha a termék cukortartalma legfeljebb
5 g/100 g szilárd élelmiszerek vagy 2,5 g/100 ml italok esetében. - CUKORMENTES – Akkor alkalmazható, ha a termék cukortartalma legfeljebb 0,5 g/100 g,
illetve 0,5 g/100 ml. - HOZZÁADOTT CUKROT NEM TARTALMAZ – Akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt
használt összetevőt. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a
címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „TERMÉSZETES MÓDON ELŐFORDULÓ
CUKROKAT TARTALMAZ”. - CSÖKKENTETT CUKORTARTALOM – Akkor használható, ha annak a terméknek az
energiatartalma, amelyen az állítást feltüntetik, ugyanakkora vagy kisebb, mint a hasonló termékek energiatartalma.
Tudtad? Mi a különbség a kJ és a kcal között? A Coca-Cola Magyarország országos, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy tízből kilencen tudják valamennyire, hogy mi a különbség a kJ és a kcal között, de az eredményekből arra is fény derült, hogy valójában a válaszadók csupán harmada van tisztában azzal, hogy mindkettő az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI-mértékegységben van megadva.
Summa summarum
Az élelmiszer címkék célja, hogy kiemelje és elérhetővé tegye a termék összetételére és tápértékére vonatkozó lényeges információkat. Az élelmiszer-jelölésnek felsorolásszerűen tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevőjét az élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben.
Még több információért kattints a videóra, és látogass el az Okoscímke weboldalára is, ahol további érdekességeket találsz a témával kapcsolatban!
Szponzorált tartalom
