Egy felmérés szerint világszerte a felnőttek 85 százaléka utálja a munkáját. Ismerem az érzést én is, volt olyan munkahelyem, ahol kínszenvedés volt minden nap, mégis több évet lehúztam ott, és aktívan boldogtalan voltam miatta. Utólag úgy látom, hogy azért, mert ezen a helyen minden áldott nap többször meghallgattuk a főnöktől, hogy semmire sem vagyunk jók, és örüljünk, hogy egyáltalán ott kaptunk munkát, nélküle mind meghalnánk a munkanélküliségben. Természetesen nem volt igaza – sosincs igaza az ilyen főnököknek –, de ha ezt hallgatod naponta, előbb-utóbb elkezdesz kételkedni magadban, és egyre nehezebb váltani.
Az én példám sajnos sok munkahelyre igaz Magyarországon, de azért nem minden esetben ilyen pszichoterror áll a mögött, hogy benne ragadunk egy rossz állásban.
Miért maradsz a rossz munkahelyen?
Kris McPeak karriertanácsadó a következőképpen definiálja a rossz munkahelyet: az az állás, amitől sírsz, alkoholt iszol, vagy a stresszevésbe menekülsz napi szinten. És felsorolja a leggyakoribb okokat is, amiért mégis kitartunk a szörnyű munkahelyek mellett.
1. Ez volt az első munkahelyed az iskola után.
Az első munkahelyhez való ragaszkodás abszolút érthető, de leginkább abból ered, hogy félsz az ismeretlentől. Itt már tudod, mi a dolgod, ismered a kollégákat, régi motorosnak számítasz, és semmi kedved újra elölről kezdeni az egészet. A változás ijesztő, de nem feltétlenül jelent rosszat.
2. Itt ajánlották a legtöbb fizetést.
Ha csak a pénzért vágsz bele egy munkába, akkor a kezdeti öröm után hamar úgy érezheted, hogy eladtad magadat és az álmaidat. Nyilván fontos a pénz és a jó fizetés, de ha elvállalsz egy állást, akkor előtte gondolkodj el más motiváción is a pénzen kívül, hogy ne találd magad kiégve egy év múlva.
Gondolkodj el más motiváción is a pénzen kívül (Részlet az Egek ura című filmből – Forrás: iMDb)
3. A barátaid is itt dolgoznak.
Ki ne akarna a barátaival együtt dolgozni? Főleg, ha amúgy is ódákat zengenek erről a munkahelyről. De azért azt ne felejtsd el, hogy mindenkinek más indokai vannak, amikor munkahelyet választ, ami az egyiknek áldás, az a másiknak lehet átok is.
4. A szüleid (párod, mentorod…) azt mondták, fogadd el ezt az állást.
Mindenki mindig jobban tudja, mi a jó neked, szokj hozzá. Nehéz a hozzád közel állóknak ellentmondani, sokkal egyszerűbb bólogatni és azt tenni, amit tanácsolnak. Csak hát nem ők járnak a te cipődben, nem nekik kell ezen a munkahelyen ülni napi 8 órát, és nem ők felelősek a te elvégzett munkádért. Úgyhogy ebben a döntésben csak és kizárólag saját magadra szabad hallgatni, hiszen a saját bőrödet viszed vásárra.
5. Féltél, hogy nem találsz jobb munkahelyet.
Főleg akkor áll elő ez a helyzet, ha már egy ideje állást keresel, és kezded elveszíteni minden reményedet, aztán felbukkan egy ajánlat, amit elfogadsz fenntartások nélkül. A szükség törvényt bont természetesen, ha ott tornyosulnak a számlák, amiket be kell fizetni, akkor az ember nem a karrierálmát kergeti, hanem gyorsan elfogadja azt a munkahelyet, amelyik hajlandó felvenni. De nem kell ebben megülni, lehet tovább keresgélni, állásinterjúkra járni, és átmeneti állapotként felfogni a jelenlegi helyet.
Ha boldogtalan vagy a munkahelyeden, akkor tedd fel magadnak a következő kérdéseket!
1. Mi az pontosan, ami boldogtalanná tesz téged ezen a munkahelyen?
Maga a munka nem tetszik? A kollégákkal van baj? A főnök problémás? Kevés a fizetés? Nincs jó kávégép, és még vécépapírt is magadnak kell vinned? Határozd meg magadnak pontosan, hogy miért tesz boldogtalanná ez a hely, majd gondold át, hogy mi az, ami rajtad múlik, tudsz-e lépni valamit, hogy jobbá tedd magadnak a munkahelyedet. Addig ne mondj fel, amíg ki nem deríted, mi a baj tulajdonképpen.
2. A mostani karriered találkozik a vágyaiddal és céljaiddal?
Nem egyszerű kérdés, mert a mérleg egyik serpenyőjében ott van a pénz, és az áramszolgáltatót például pont nem érdekli, hogy a vágyaid és céljaid teljesülnek-e munka közben, úgyhogy kénytelen vagy dolgozni, ha nem gyertyával szeretnél világítani. Másrészt viszont ez az egy életed van, ráadásul nem is túl hosszú, nem igazán érdemes éveket pazarolni olyan munkára, ami nem visz a céljaid felé. Addig kell próbálkozni, amíg valahogy nem találkoznak a vágyaid az állásoddal.
3. Felkészültél arra, hogy lépj?
Gondold át alaposan, hogy mit jelentene, ha felmondanál a mérgező munkahelyen. Milyen B terved van? Okosan kell csinálni, nem hirtelen fellángolásból. Írd le, milyen lehetőségeid vannak, kezdd el kipofozni az önéletrajzodat, és első körben kérdezd meg az ismerőseidet, hátha tudnak valami fantasztikus munkahelyről, ami csak rád vár. Közben tegyél félre pénzt arra az esetre, ha pár hétig vagy akár hónapig is keresned kell új munkát a régi helyett felmondás után. Ne vesd le magad a mélybe a hegy tetejéről felelőtlenül!
