Annak, aki az éjjeli baglyok táborát erősíti, valódi kínszenvedés a kora reggeli ébredés, de érdemes lehet újragondolni a szokásainkat, mert egy új tanulmány szerint az életritmusunknak a daganatok megelőzésében is szerepe lehet.
Korán kelők előnyben
Az ezt firtató vizsgálat során közel 400 000 nő adatait vizsgálták, akiknek genetikai adatait az Egyesült Királyság Biobankjában, illetve a Mellrák Egyesület tanulmányában rögzítették. A kutatók 450 genetikai markert vizsgáltak, és képesek voltak az alvás aktivitása, az alvászavar és az álmatlanság, valamint a rák kialakulása közötti összefüggést tanulmányozni függetlenül az alkoholfogyasztástól és a droghasználattól.
A Bristol Egyetem kutatói szerint azoknál a nőknél, akik korán kelnek, 40-48 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki a mellrák, mint a későn kelőknél. Sőt azt is megfigyelték, hogy azoknál, akik az ajánlott 7-8 óránál rendszeresen többet alszanak, minden pluszórával további 20 százalékkal nőhet a daganat kialakulásának az esélye.
Bár ezek a genetikai markerek szorosan kapcsolódnak az alvási preferenciákhoz – vagyis az, hogy eredetileg korán vagy későn kelők vagyunk –, ezek önmagukban csupán egy kis töredékét fedik le valós szokásainknak. Ennek az az oka, hogy az életünkben a munkához és a családhoz kapcsolódó tényezők befolyásolják azt, hogy mikor fekszünk és kelünk, vagyis életvitelünk eltérhet a biológiai óránktól. Ilyen eltérés például, ha valaki genetikailag későn kelő lenne, de az életvitele miatt korán kell felkelnie. A biológiai óránk és az életvitelünk közti eltérés tehát újabb kockázatokat rejthet, amiket még további kutatásokkal kell bizonyítani.
Nem mindegy, hogy élsz
A kutatók szerint a rák kialakulásának kockázata nem csupán a genetikánkon múlik, ugyanis életvitelünk is befolyásolhatja azt. Egyes feltételezések szerint a szociális és a biológiai óráink közötti eltérés növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. Dr. Rebecca Richmond, a kutatás vezetője a következőket fogalmazta meg:
A következő lépés a velünk született preferencia – vagyis, hogy valaki reggeli vagy esti személyiség-e –, valamint a tényleges életvitel közötti eltérés hatásának vizsgálata lesz.
Jelen kutatás eredményei jól kiegészítik az alvásminták szerepének azon korábbi vizsgálatait, amelyek során előzőleg már rámutattak arra, hogy az éjszakai műszakban dolgozók és a nappali fényben alvók között nagyobb arányban fordult elő daganatos megbetegedés.
Dr. Emma Pennery, a Mellrák Központ igazgatója szerint:
Bár az eredmények rávilágítanak arra, hogy további vizsgálatokra van szükség, az alvási szokásokon változtatni nem feltétlenül olyan egyszerű, mint más bevált kockázatcsökkentő tényezőkön, tekintve, hogy alvási szokásaink gyakran a munkahelyhez és a családi élet ritmusához igazodnak. További vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy az alvási markerek miként kapcsolódhatnak az emlőrák kialakulásához. De amit már most is tudunk, hogy az egészséges életmód, a testmozgás és az észszerű alkoholfogyasztás segíthet a kockázat csökkentésében.