Egy beszélgetés során merült fel, hogy milyen sokfelől milyen sokféle információ érkezett hozzánk az elmúlt években arról, hogy mégis mennyi vizet kell inni ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Nekem például tíz évvel ezelőtt mondta egy dietetikus, hogy minimum 3-4 liter víz kell naponta, ezt azóta rengeteg egészséggurutól is olvasthattuk, illetve az általános ajánlás az, hogy nyolcszor 2 deci vizet gurítsunk le mindennap. A legújabb trend szerint pedig akkor is innunk kell, ha nem vagyunk szomjasak, tehát nagyjából állandóan lógjon a vizespalack a szánkból. Pedig nyilván nem lehet általánosan kijelenteni, hogy mindenkinek 2 vagy 3 liter vízre van szüksége, mert függ az egyéni adottságoktól, hogy mennyi a szervezet vízszükséglete.
Energiaszint és agyműködés
A folyadékbevitel, azaz a hidratáltság hatással van a tudomány szerint is a koncentrációra és az energiaszintre. Az egyik tanulmányban azt mutatták ki, hogy azokra a nőkre, akik edzés közben 1,36 százaléknyi vizet vesztettek, fejfájás, csökkent koncentráció és hangulatingadozás volt jellemző. Más tanulmányokban pedig azt találták, hogy a dehidratáltság az agyműködésre negatív hatással van.
Tényleg segít a fogyásban?
Az is gyakori állítás, hogy ha sok vizet iszunk, az segíti a fogyást. Két tanulmányban is azt találták, hogy 500 ml víz képes átmenetileg felturbózni az anyagcserét 24-30 százalékkal. A kutatók azt is találták, hogy ha 2 liter vizet megiszunk egy nap, azzal 96 kalóriát égetünk el.
Megfigyelték azt is egy kutatásban, hogy valóban csökkentheti a kalóriabevitelt, ha megiszunk egy pohár vizet fél órával étkezések előtt. Ez annyira hatásos, hogy a kutatás résztvevőinél azok a fogyókúrázók, akik megitták ezt az 500 ml vizet minden étkezés előtt, 44 százalékkal többet fogytak 12 hét alatt, mint azok, akik nem ittak vizet evés előtt. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a vízivás egészséges étkezéssel kombinálva tényleg segít a súlycsökkentésben.
Hol a hiba?
A hivatalos ajánlások szerint a nőknek 2,7 liter, míg a férfiaknak 3,7 liter folyadékra van szükségük naponta. Ott hibázunk a leggyakrabban, hogy a napi folyadékbevitelbe nem számoljuk bele azokat a folyadékokat, amelyeket az ételekből kap meg a szervezetünk.
Az egyik tévhit például az, hogy a kávé vízhajtó hatású annyira, hogy ha iszunk belőle, akkor rögtön pótolni kell a vizet. Pedig a kutatások már kimutatták, hogy a kávé és a tea vízhajtó hatása nagyon csekély, és nem leszünk dehidratáltak attól, ha reggel iszunk egy kávét. A legtöbb étel is hozzáad a napi folyadékmennyiséghez: a húsok, a tojás, a gyümölcsök és a zöldségek is tartalmaznak jelentős mennyiségű vizet.
Képünk illusztráció – Forrás: Profimedia
Bízz a szomjúságban!
A szomjúság akkor jelentkezik, ha a folyadék mennyisége egy bizonyos szint alá esik a szervezetünkben. A test egy kifinomult műszer, elvileg nagyon jól szabályozza és közvetíti az agynak a saját szükségleteit, azaz a szomjúság megbízható jelzés, hogy inni kell. A szakértők szerint nincs szükség arra, hogy tudatosan vedeljük a vizet akkor is, amikor amúgy nem is vagyunk szomjasak, mert a szomjúság úgy működik, mint a légzés, automatikusan felbukkan, ha szükség van rá (mert különben meghalunk, ugye).
Persze amikor fokozottan izzadunk, vagy forróság van, akkor muszáj pótolni az elvesztett vizet, és például szoptatás alatt is oda kell figyelni arra, hogy több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Illetve arra is figyelmeztetnek a kutatók, hogy ahogy idősödünk, a szomjúságérzet cserbenhagyhat minket, ezért akkor már tudatosabban oda kell figyelni a folyadékbevitelre.
Mennyi vizet kell inni?
A szakértők azt javasolják, hogy ha szomjasak vagyunk, igyunk, amikor pedig már nem vagyunk szomjasak, hagyjuk abba az ivást. Figyeljünk oda az ételekre, hogy mindennap legyen az étrendünkben magas víztartalmú ennivaló, de amúgy nem kell az óránkat nézegetni, és csengetésre inni a vizet.
Ugyanis létezik olyan is, hogy valaki túl sok vizet iszik. Ilyenkor többek között szédülés, fejfájás, orientációs problémák, nehézlégzés vagy kettős látás jelentkezhet tünetként. Sőt akár kómába is eshet az, aki vízmérgezést kap. Ez persze nem akkor áll elő, amikor napi 3 liter vizet iszunk szépen elosztva, hanem általában akkor jellemző, ha hirtelen sokkoljuk a szervezetet nagy mennyiségű vízzel.
Hallgassunk a tanulmányokra, és igyunk vizet, amikor úgy érezzük, innunk kell, ne pedig akkor, amikor valaki kívülről megmondja, mi a jó nekünk. A legmegbízhatóbb tanácsadó a saját szervezetünk, bízzunk benne, hogy tudja, mi a jó neki, és hallgassuk meg, amikor szomjúságot üzen.
Szabó Orsolya dietetikus véleménye:
„Nincs általános érvényű folyadékbeviteli tanács. Persze van ajánlás, hogy testtömeg-kilogrammonként (ttkg) mennyi vizet igényel a szervezetünk, de ez függ a körülményektől is, pl. hogy milyen meleg van, vagy mekkora a páratartalom, milyen testmozgást végzünk, mit ettünk, milyen állapotban van a szervezet. És a betegségek is befolyásolják, különösen a vese betegségei, de vannak speciális állapotok, tumorok is, amik magasabb vízveszteséggel járnak. Egészséges emberek esetében a vizelet színét szoktam meghatározónak tartani. Az egészséges vizelet halványsárga, ami ennél sötétebb, az már koncentrálódást jelent (vagy májbetegséget, mert az urobilinogén adja a vizelet színét). Minél sötétebb, annál fontosabb lenne a folyadékbevitel fokozása.”
