A megindító levelet, amiben Jamie saját korábbi, 24 éves énjének ad tanácsokat, hogy hogyan kezelje a rá-rátörő pánikrohamokat, a fojtogató szorongást és a depressziót, a Today.com amerikai hírmagazinban tette közzé. „Tudom, hogy nehéz időszakod van. Hogy a depresszió és a szorongás markában néha már azt sem tudod, hogyan fogod túlélni az előtted álló napot” – kezdi levelét Jamie, majd a folytatásban elmondja, mik azok, amikkel fiatalabb énje egyáltalán nem segít magán:
„Alkohollal gyógyítod magad. És ha ez nem segít, akkor még több alkohollal. És még többel. Mindezek ellenére, mosolyogva helytállsz a 8 órás állásodban, és végigtolod a napot. Csakhogy telik az idő, és az életed mindinkább egy gigantikus titokká változik: titkolod az alkoholproblémáidat, a szorongást és a depressziót. Nemcsak a kollégáid, hanem még a barátaid és a családod előtt is. Azt hiszed, ha bedobozolod, és mélyen magadba rejted az érzéseidet, előbb-utóbb jobb lesz majd, de ez nem így van. Épp ezért leírom neked mindazt, amit nem lenne szabad csinálnod, és amitől bárcsak megóvhattalak volna annak idején.
Ne igyál MINDEN. ÁLDOTT. ESTE. Néha-néha egy-egy pohárka belefér a barátokkal, de ha addig iszol, míg ki nem dőlsz, az nagyon nem oké.
Ne a kocsmákban, bárokban és pláne a túlárazott martini alján keresd a választ arra a kérdésre, hogy miért vagy ennyire magányos.
Ne rejtsd el az érzéseidet a barátaid és a családod elől. Főleg, mert nincs miért szégyenkezned. A depresszió betegség, és ha valaki, ők egész biztosan segíteni fognak átvészelni a legnehezebb napokat. Az anyukád például, történjék bármi, MINDIG melletted lesz. Te se hagyd őt cserben.
Azok után, hogy leírta, mit NE csináljon fiatalabb énje, Jamie levelében egy sor olyan tanácsot is ad, ami segíthet élete egyik legnehezebb időszakában. A kétgyerekes anyuka épp ezért arra kéri fiatalabb énjét, tanulja meg szeretni magát, és ami még ennél is fontosabb, kérjen segítséget. „Hívd fel anyukádat. Beszélj a barátaiddal. Engedd magad sírni. Hívj fel egy pszichológust. Csinálj valamit, bármit, akármit, magadért!”
„Mindennél fontosabb, hogy rájöjj, ez az időszak sem tart majd örökké. Hogy van fény az alagút végén. Lehet, hogy az elméd most a lehető legsötétebb helyekre visz, hogy halálra rémít, hogy magányos vagy, hogy azt gondolod, soha többet nem leszel boldog. De egy szép napon mindez már a múlté lesz, a te életed pedig tele lesz örömmel. A jó dolgokhoz idő kell. Épp időben fogod megkapni a szükséges segítséget, és ezután az életed a lehető legjobb irányba változik majd.
Bárcsak találkozhatnánk, hogy jó szorosan megölelhesselek, és azt mondhassam, minden a legnagyobb rendben lesz, érdemes élni az életedet. Mert tudom, hogy most erre lenne szükséged. De nem tehetem. Amit tehetek viszont, hogy 10 évvel később most megírom ezt a levelet, és csendben azt kívánom, bárcsak eljutott volna hozzád akkor, amikor a legnagyobb szükséged lett volna rá.”