Majd akkor lesz időnk rendet rakni, meg takarítani, ha már megoldottuk a többi problémánkat? Pedig pont az segítene megbirkózni velük, ha rendet teremtenénk a környezetünkben. A tavaszi nagytakarítás nemcsak az otthonunknak, hanem a lelkünknek is jót tesz.
Addig nem lesz rend az életünkben sem, amíg egy kupleráj a lakásunk, és a szekrényünkből dőlnek kifelé a felhalmozott lomok. Szóval használjuk ki, hogy a tavasz a legideálisabb időszak arra, hogy ledobjuk a ránk nehezedő terheket. Zsoldos Betty személyiségfejlesztő master coach, aki már sok ember életét segített ráncba szedni, elárulta nekünk, hogy miért olyan fontos, hogy rend legyen az otthonunkban.
Miről árulkodik az otthonunk?
Sokkal nagyobb az összefüggés a külső környezetünk és a belső világunk rendezettsége között, mint gondolnánk. Bizonyos értelemben a két világ egymás tükörképe. Gondoljunk csak a serdülő gyerekünk szobájára: olyan, mintha naponta ott rendeznék meg az újévi tűzijátékot. És mi zajlik a serdülőben? „Szétesett a világom, nem látom benne a rendet, itt az őskáosz.” De nem kell ettől a káosztól tartanunk, mert ahogy a gyerekben helyrekerülnek, megérnek az összefüggések, úgy kerülnek majd a dolgok szépen a polcra, a fiókba és a megfelelő dobozokba.
De mi a helyzet velünk, felnőttekkel? Mi már elvileg megértünk a rendre, akkor mi az oka, hogy folyton szalad a lakás, és képtelenek vagyunk kidobni az ezer éve nem használt lomjainkat, az íróasztalunkon pedig már lehetetlen bármit is megtalálni?
Minden tárgyhoz, amivel körülvesszük magunkat, valamilyen emlék fűződik. Egy doboz, amit a szülinapunkra kaptunk, egy képeslap Hawaiiról, az egykori kedvenc játékunk vagy épp a nagymama utolsó ajándéka. Akár tudatosul, akár nem, de mélyen belül mindenhez tapasztottunk valami érzelmet. Tehát nem a tárgyakhoz ragaszkodunk, hanem az azokhoz tapadó érzelmekhez.
Valójában éppen ez az, ami miatt nehéz megválni a dolgainktól, mert rejtett kódként működnek. Láthatatlanul, kitapinthatatlanul, nem egyértelmű módon aktiválják a hozzájuk tapasztott érzelmeket, amelyek aztán végül legóként összeállva, együttesen a biztonságot jelentik számunkra.
Tegyük fel, hogy megszületett bennünk az elhatározás, hogy végre belevágunk a tavaszi nagytakarításba, és ezáltal igyekszünk az életünket is helyrebillenteni. Hogyan lássunk neki a feladatnak?
A beszédünk és a testbeszédünk szüntelenül elárul minket, a gond az, hogy nem halljuk meg önmagunkat. Munkám során például a kifejezések, melyeket az ügyfeleim használnak, pontos iránymutatást adnak. Ezekben a helyzetekben sokszor a tehetetlenséget éljük meg. De valójában nagyon is sokat tehetünk, ha rajtakapjuk magunkat az ilyen szóhasználaton.
A coach tanácsa:
Káosz van? Tedd rendbe otthon azt, ami „káoszos”, legyen az a garázsod vagy épp a konyhafiókok.
Átláthatatlan valami? Vágj rendet akár az íróasztalodon, akár a szekrényedben úgy, hogy minden azonnal átlátható legyen.
Nehéz valami? Mozgasd meg, emeld fel, rakd át a nehéz dolgokat, és közben érezd, hogy dolgoznak az izmaid, aminek következményeként változik a helyzet. Szétesik az életed? Varrd meg, ami elszakadt, mindegy, hogy ágyterítő vagy a zoknid. Miközben összekapcsolod az egyébként összetartozó, de szétválni készülő dolgokat, belül egységre és az egyensúly megteremtésére törekszik a lelked.
.
Miért ideális tavaszra időzíteni a nagytakarítást?
Miközben ledobjuk a nagykabátot, ráébredünk, hogy nem kell annyi terhet cipelnünk, és belül is könnyebben teszünk kísérletet arra, hogy megszabaduljunk a ránk rakódott rétegektől. A tavasz a legjobb időszak az új lehetőségek kigondolására. Bár nagyon elszakadtunk a természettől, szerencsére még nem vágtuk el magunkat teljesen tőle. A rügyek, az új hajtások, a virágzás, mind arra emlékeztet minket, hogy a saját világunkban mi is nyitottakká váljunk valami újra, ami sokszor a régi romok helyén születik meg.
Fotó: iStock
Elegendő egy évben egyszer nekiveselkednünk, vagy érdemes többször rászánni magunkat?
Általában a két legnagyobb ünnephez, a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötjük a nagytakarítást. Zsigerileg érezzük, hogy ünnepelni tisztaságban, vagyis megtisztulva lehet. Viszont a húsvét és a karácsony között egy hosszabb időszak telik el, ajánlatos egy őszi nagytakarítást is elvégezni a nyár lezárásaként. Ennek fő funkciója az, hogy a nyáron nyitva hagyott ablakok miatti porréteget alaposan eltávolítsuk, azért, hogy mire télire „becsukódunk”, a környezetünk tisztaságot sugározzon.
Csak az számít, hogy rend van-e a szekrényünkben, vagy az is, hogy milyen vonalvezetésű az a szekrény? Csupán ízlés kérdése, hogy milyen lakberendezési stílust választunk, vagy ez is a lelkiállapotunk függvénye?
Nagyon érdekes, hogy a jelen korunkban a stílusirányzatok a letisztultságot, az egyszerűséget, az átláthatóságot részesítik előnyben. Ez számomra mélyen összefügg a választani tudással, az értékek megtalálásával és helyrekerülésével. Eltűnnek a porfogók, a szép, de egyébként semmire sem jó dolgok és a csecsebecsék. Mire ide eljutunk, alapos döntéseket hozunk, hogy pusztán az igazán értékes dolgokat tartsuk meg. Ez a folyamat maga a megtisztulás. A dolgaink tisztán tartása is pontosan azt jelenti, amire a nyelv utal: nem engedem, hogy bepiszkolódjon, mocsok tapadjon ahhoz, ami számomra érték. Képes vagyok érte felelősséget vállalni, gondját viselni, törődni vele. Ez pedig visszahat, és azt üzeni a léleknek, hogy képes vagy magadért felelősséget vállalni, a saját gondodat viselni, törődni magaddal.
