Életmód

Veszélyben a gyerekeink, súlyosan szennyezett a levegő a budapesti iskolák környékén

A budapesti iskolák környékén szinte mindenhol magas az asztmát, allergiát és más komoly egészségügyi problémákat okozó nitrogén-oxidok koncentrációja. Pedig lenne megoldás, hogy jobb legyen a levegő.

A Greenpeace Magyarország május 7-én, az asztma világnapján tette közzé annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelynek keretében idén márciusban két héten keresztül mérték a budapesti általános és középiskolák környékén a légszennyezettséget. Az adatok lesújtóak: a sikerrel vizsgált tizenhét iskola közül szinte mindegyiknél nagyobb volt a nitrogén-oxid-szennyezés, mint a környékbeli mérőállomásoknál; nyolcnál a köbméterenként 40 mikrogrammos éves határértéket is jóval meghaladó, 50-70 mikrogrammos koncentrációt mértek.

„A nitrogén-oxid-szennyezés a légúti megbetegedések és az asztma legfőbb kiváltó oka – mondja dr. Benedek László gyerekorvos. – Ezek a szennyezőanyagok folyamatosan irritálják, gyulladásban tartják az orr, a garat és a hörgő nyálkahártyáit, így nagyon sebezhetővé teszik a szervezetünket a kórokozókkal – elsősorban a vírusokkal – szemben.”

Annak ellenére, hogy az orvostudomány már a hetvenes-nyolcvanas évek óta tudja, hogy a környezeti tényezők – köztük a levegőszennyezés – fontos szerepet játszanak a felső légúti betegségek és az asztma kialakulásában, széles körű epidemiológiai felmérések csak elvétve készültek Magyarországon. „Ezek a kutatások nagyon pénz- és időigényesek, csak akkor lehetnek megbízhatóak, ha kellően nagy beteganyaggal, hosszú időn keresztül dolgozhatunk” – mondja Laki István, a Magyar Gyermektüdőgyógyász Szekció elnöke.

Külföldön viszont készülnek ilyen kutatások: egy amerikai és indiai orvosok által készített tanulmány szerint a világon évente négymillió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek károsanyag-kibocsátása.

Elpöfögjük az egészségünket

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon 2000 és 2016 között közel két és félszeresére nőtt a nitrogén-oxid-szennyezéssel összefüggő asztmás megbetegedések száma. A levegőszennyezés hosszú távon akár szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat. „Az olyan fizikai szennyezőanyagok, mint a PM10 és a PM 2,5 (a PM az angol »particulate matter« kifejezés rövidítése, amely a 10, ill. 2,5 mikronnál kisebb finom szemcsés anyagokat jelöli, közismert nevükön szálló pornak hívjuk ezeket – a szerző), nagyon mélyen le tudnak jutni a légutakba, sőt a vérbe is bekerülhetnek – magyarázza Laki István. 

Így a test minden szervébe eljuthatnak, ahol súlyos gyulladásokat okozhatnak.

Ráadásul ezeken az apró részecskéken a kémiai szennyező anyagok is megtapadnak: megkötik a nitrogén-oxidot, kén-dioxidot és szénhidrogéneket, amelyek további, sokszor nehezen gyógyítható problémákhoz vezethetnek.”

A nitrogén-oxidoknak az allergiás betegségek kialakulásában is nagy szerepük van. Nékám Kristóf immunológus professzor, a Budai Allergiaközpont vezetője a Greenpeace májusi sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett: ezek a szennyezőanyagok már a terhesség előtt, illetve alatt is jelentősen növelhetik annak kockázatát, hogy a születendő gyerek allergiás lesz. „A gyerekkori allergiás nátha kialakulásában gyulladáskeltő hatásuk miatt a nitrogén-oxidok kiemelt rizikófaktornak számítanak” – emelte ki.

A Teleki Blanka Gimnázium környékén is magas értékeket mértek (fotó: Leéb Ádám)

Véleményét a gyermektüdőgyógyász is osztja. „A szennyező anyagok akár trombózist, thromboembóliát, véralvadási zavarokat is okozhatnak. De gyorsan jelentkező, akut fulladást is, hiszen a nitrogén-oxid és a kén-dioxid direkt kémiai hatásától összerándulnak a simaizmok a légutak falában, amitől összeszűkülhetnek a hörgők, elfogy a levegő.”

Csak a forgalom csökkentése jelentene megoldást

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a nitrogén-oxid-szennyezettség jelentős és tartós csökkentésére csak a forgalom korlátozása jelenthet megoldást. „Ahol nagy a közúti forgalom, ott magától értetődően magas a levegő nitrogén-oxid-koncentrációja, hiszen a dízelautók ennek a szennyezőanyagnak a legfőbb kibocsátói. Márpedig az iskolák jelentős részét éppen ilyen nagy forgalmú utak mellé építették – hangsúlyozza a szakember. – Ezért első körben azoknak a dízeljárműveknek a használatát kellene visszaszorítani, amelyek a legtöbb szennyező anyagot eregetik a levegőbe. De a járművek rendszeres karbantartása is fontos lenne – ahogy az is, hogy mérsékeljük a torlódásokat, hiszen a folyamatosan, egyenletes sebességgel haladó járművek károsanyag-kibocsátása jóval kisebb, mint a végeláthatatlan dugókban araszolóké.”

Lukács kijelentéseivel a Magyar Gyermektüdőgyógyászok Egyesületének elnöke is egyetért. „A nagyvárosokban tulajdonképpen ipari környezetben élünk – mondja. – A dízelüzemű járművek rengeteg szennyező anyagot juttatnak a levegőbe; igaz, nehéz közvetlen ok-okozati összefüggést kimutatni az autók és a megbetegedések számának növekedése között, hiszen utóbbit számos egyéb tényező is befolyásolhatja. Azt azonban tudjuk, hogy míg felnőttkorban öt százalék a lakosságon belül az asztma előfordulása, addig gyerekkorban nyolc-tíz százalék. Ma Magyarországon a tizennyolc év alatti népesség nyolc-tíz százaléka, közel 150-200 ezer gyerek szenved asztmás megbetegedésben: ennek feltehetően az az egyik legfontosabb oka, hogy míg a szülők még viszonylag tiszta levegőjű környezetben nőttek fel, a mostani kicsiknek már erősen szennyezett levegőt kell belélegezniük.”

„Le kell állítani a roncsimportot”

A Levegő Munkacsoport vezetője azt mondja, a szakértők évek óta egyetértenek abban, hogy Budapesten kilométer- és szennyezésarányos útdíjat kellene bevezetni. „A főpolgármester tanácsadói is egyetértenek velünk ebben, de sajnos a politika egyelőre nem vevő erre a megoldásra” – magyarázza.

Lukács szerint ennek ellenére nem reménytelen a helyzet, hiszen nemrég a jövő évi főpolgármester-választásra készülő Tarlós István is kijelentette, hogy „nem ördögtől való” a dugódíj – igaz, ő inkább „behajtási díjnak” nevezné, és legkorábban 2023-ban vezetné be.

Az úthasználati díjat a másik két főpolgármester-jelölt – Karácsony Gergely és a „Sétáló Budapesttel” kampányoló Puzsér Róbert – is támogatja. „Igaz, tudtommal még egyikük sem állt elő egy kidolgozott programmal arról, hogyan lenne célszerű bevezetni ezt – teszi hozzá Lukács. – A fővárosi önkormányzat néhány évvel ezelőtt készíttetett egy ilyen akciótervet, de az mára elavulttá vált.”

Magyarországon közel 150-200 ezer gyerek szenved asztmás megbetegedésben (Fotó: Spencer Weiner/Getty Images)

A helyzetet tovább rontja, hogy az újonnan forgalomba állított kocsik többsége Nyugatról behozott, használt dízeles autó. A KSH adatai szerint az elmúlt tizenkét évben megduplázódott a gázolajüzemű autók száma Magyarországon, miközben folyamatosan nőtt az átlagéletkoruk. „Le kell állítani a roncsimportot – vélekedik a Levegő Munkacsoport elnöke. – Az egyetlen megoldás az lenne, ha bevezetnénk az úthasználati díjat, vagy olyan, ún. »alacsony kibocsátású övezeteket« jelölnénk ki, ahova csak meghatározott környezetvédelmi paraméterekkel rendelkező autók hajthatnak be.”

Nem sokat tehetünk

A gyerekorvos szerint sajnos egyszerű állampolgárokként nem sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk a saját és a gyerekeink egészségét a légszennyezéstől. „Aki nagyvárosban lakik, az sajnos kénytelen szennyezett levegőt szívni. Nem ülhetünk egyfolytában otthon: el kell jutnunk valahogy a munkahelyünkre, az iskolába – mondja dr. Benedek László. – De ez nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk valamit az egészségünket károsító környezeti hatások ellen. Viselhetünk például szájmaszkot; igaz, nálunk sokan még ma is megrökönyödve nézik, ha valaki »pofalepedőt« hord, pedig ez nagyon is hasznos egyéni védőeszköz lehet: még az egyszerű, gyógyszertárban kapható maszkok is rengeteg szennyeződést tudnak kiszűrni.” Az is fontos, hogy odafigyeljünk a lakókörnyezetünk tisztán tartására. „Érdemes rendszeresen portalanítani, hiszen ezzel is csökkenthetjük a szálló por, az atkák és más allergének koncentrációját” – javasolja az orvos.

Laki István szerint a növekvő levegőszennyezettség és az asztmás gyerekek számának emelkedése ellenére Magyarországon más országokhoz képest viszonylag jó a helyzet. „Nálunk hosszú évtizedek óta nincs asztmás halálozás, mert az egészségbiztosítási rendszerünknek köszönhetően nagyon jó gyógyszerekhez juthatunk hozzá – fejtegeti. – Az európai átlaghoz képest sok a gyermektüdőgyógyász, és jó a gyermekellátás is – mindez bizonyos mértékben ellensúlyozni tudja azt, hogy folyamatosan romlik a levegő.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top