A Pénzcentrum cikkére hivatkozva írja a 24, hogy egyes becslések szerint minden harmadik-negyedik magyart bántalmaztak már a munkahelyén: vagy a főnöke, vagy a munkatársai, de az sem kizárt, hogy egy beosztottja terrorizál valakit.
Kép: Profimedia, Panthermedia
Megjegyzik, a bullying színtereit tekintve beszélhetünk school bullyingról, amely az iskolában zajlik, a diákok között, mobbing néven a munkahelyi terror eseményeit, míg cyberbullyingnak az online szintéren jelentkező problémát nevezzük. A bántás jellemzője a szándékosság, a hierarchikus különbség a felek között, valamint a rendszeresség. A basa viselkedést mutató személy szándékosan, fizikai, verbális, direkt vagy indirekt módokat talál az áldozat szerepet felvevő: ellehetetlenítésére, bántására, sértésére, kiközösítésére.
Az elkövetők (basák) általában dominánsabb személyiségjegyekkel rendelkeznek, hangosabbak, nem félnek kinyilvánítani véleményüket, jobban szeretnek a társaság középpontjában állni. De nem kizárólag a személyiségen vagy típusokon múlik, hogy valaki milyen szerepet vesz fel. A szakértő szerint a családi minták, korábbi értékek és a munkahely szereplői közötti dinamika vagy a munkakörnyezet is meghatározó lehet.
Az áldozatok általánosságban véve inkább introvertáltak, általánosságban kevesebb az önbizalmuk, jobban kedvelik a magányos tevékenységeket, és kevésbé a versengést.
