Egy olasz iskolaigazgató Settimo Milanesében egészen rendhagyó feladatlistát állított össze a diákoknak a nyári szünetre. Ezek teljesítéséhez nem lesz szükség sem füzetekre, sem könyvekre, hiszen a pihenésé és a kütyü nélküli szórakozásé lesz a főszerep a vakáció alatt, szem előtt tartva a környezetvédelmet is.
Szemétszedés a vízparton (Fotó: Анастасия Гепп / Pixabay)
A modern gondolkodású igazgató, Andrea Bortolotti történelmet és filozófiát tanít egy milánói középiskolában, és az idei tanév végén olyan házi feladatot adott a tanulóknak, amit kivétel nélkül mindannyian nagy örömmel fogadtak. Sőt, a szülők tetszését is elnyerte, akiknek köszönhetően a közösségi oldalakon hamar híre ment a megszokottól igencsak eltérő leckének.
Így fest a 7 pontból álló lista:
- Érezzétek jól magatokat, és pihenjetek sokat!
- Kössetek új barátságokat!
- Ha van rá lehetőségetek, utazzatok!
- Hallgassatok zenét, nézzetek filmeket, olvassatok könyveket vagy képregényt!
- Vezessetek naplót a nyárról!
- Szedjetek szemetet az erdőben, a tengerparton és a réten – ráhangolódásképp pedig tegyetek rendet a szobátokban!
- Felejtsétek el a mobiltelefont – az sem baj, ha végleg megszabadultok tőle!
Az igazgató nem használt hivatalos nyelvet, mégis komoly dolgokra kérte a diákokat, még akkor is, ha első ránézésre gyerekjátéknak tűnik a feladatok teljesítése. A pedagógus nem titkolt szándéka, hogy rávegye a gyerekeket a környezettudatosságra, és arra, hogy a virtuális tér helyett a természetben érezzék jól magukat, hús-vér barátokkal körülvéve – megtartva ezeket a jó szokásokat ősszel, télen és tavasszal is.
A tanárok egyetértenek abban, hogy a nyári vakáció tökéletes alkalom, hogy a gyerekek aktív pihenéssel töltődjenek a tanulással töltött hónapok után, különösen akkor, ha az év végi hajrá megerőltető számonkéréseket tartogatott számukra. A tanuláshoz év közben ugyan jól jönnek a technikai eszközök, mivel segítenek elvégezni az iskolai feladatokat, de a vakáció alatt az lenne az igazi, ha a gyerekek visszatérnének a való életbe, és „analóg módon” gyűjtenének kalandokat, tapasztalatokat, élményeket. Sőt, a legjobbnak azt tartanák a pedagógusok, ha egyáltalán elő sem kerülnének a digitális eszközök a vakáció alatt.
A saját bőrükön tapasztalják
Az, hogy erdők, mezők és vízpartok takarítására ösztönzik a gyerekeket, természetesen pedagógiai célt is szolgál. Egyrészt tudatosítani akarják bennük, hogy sok kicsi igenis sokra megy, s ha saját tapasztalatot gyűjtenek arról, hogy mennyi időre és energiára van szükség a szemétszedéshez, a jövőben jobban odafigyelnek arra, hogy sehol ne hagyjanak hátra maguk után hulladékot. „A nyárra adott házi feladatokat nem a tanáraitok fogják értékelni – áll az olasz gyerekeknek írt levélben –, hanem ti váltok sokkal értékesebbé, ha mindegyiket megvalósítjátok!” Ezzel a meglátással pedig elég nehéz lenne vitatkozni.
A cseppet sem hétköznapi tennivalók listája bekerült egy olyan Facebook-csoportba, ahol a tagok évek óta azért küzdenek, hogy a nyári szünidőre ne árasszák el házi feladatokkal a gyerekeket a tanárok.
Hasonló sikert aratott néhány évvel ezelőtt egy húsvéti szünetre kiadott házi feladat, amiben az intézményvezető arra buzdította az általános iskolásokat, hogy olvassanak minél többet, nézzenek meg legalább egy kedvükre való filmet, a kedvenc részüket pedig meséljék el az osztálytársaiknak – végül, de nem utolsósorban pedig legyenek boldogok.
Bár egy ilyen feladatlista a világ bármely pontján nagyon örvendetes és hasznos, Olaszországban különösen nagy a létjogosultsága, ott ugyanis még mindig hatalmas népszerűségnek örvendenek a műanyag tányérok, poharak és evőeszközök, de sokan azt is elképzelhetetlennek tartják, hogy a gyerekek szívesen isznak szívószál nélkül. A kávézók többségében teljesen magától értetődő, hogy a kisebbeknek (papírba csomagolt) szívószálat is tegyenek az italuk mellé, s ha azt a szülő érintetlenül visszaküldi, még néhány szemforgatást is bezsebelhet, mintha legalábbis a szomjas gyereknek rendelt vizet küldené vissza.
Hosszú évek küzdelme után idén végre törvénybe foglalták, hogy a tengerparton tilos rágyújtani, azok pedig, akik néhány egyszerű mozdulattal a homokba rejtik a cigicsikket, borsos büntetésre számíthatnak.
Mennyi az annyi?
Mindezt elrettentésnek szánják, hogy működik-e, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre egyre több tengerparti nyaralóhelyen futhatunk bele olyan táblába, ami feketén-fehéren leírja, mennyi idő alatt bomlanak le a leggyakrabban eldobált hulladékok vagy feleslegessé vált tárgyak. Nekünk sem árt elgondolkodni ezen, és felhagyni végre a szemeteléssel!
- Öngyújtó: 100 év
- Nejlonzacskó: 1000 év
- Műanyag flakon: 1000 év
- Gyufa: 6 hónap
- Rágógumi: 5 év
- Papír zsebkendő: 7 hét
- Egészségügyi betét, babapelenka: 200 év
- Cigarettacsikk: 2 év
- Fültisztító pálcika: 100 év
