Mindennapi beszédünk során rengeteg közmondást, szólást használunk, de a legtöbbször fogalmunk sincs, mi volt az eredeti értelmük. Íme néhány ilyen szólás, amelyek étellel kapcsolatosak. Te hánynak tudod a jelentését?
Van mit a tejbe aprítania
Régebben a tej alapvető élelmiszernek számított, ha tehén nem is, kecske nagyon sok háznál volt. Hogy a tej táplálóbb legyen, különféle dolgokat aprítottak bele: gabonát, kenyérféléket, gyümölcsöt. Már ha volt mit beletenni. Ha nem, akkor olyan szegény volt a család, hogy nem volt mit a tejbe aprítania.
Nincs sütnivalója
Sütnivalónak a Dunántúlon a korpa és komló keverékét nevezték, amibe maradék kenyértésztát, vöröshagymát tettek, ezt a napon megszárították, széttördelték, és eltárolták. Ha kenyeret dagasztottak, akkor ezt leforrázták, majd belekerült a kenyérbe. Ha valaki nem gondolkodott előre, annak elfogyott a sütnivalója, így nem tudott kenyeret sütni, vagyis arra sem volt alkalmas, hogy az ilyen mindennapi, egyszerű feladatokat ellássa.
Közös lónak túros a háta
Igazából annak a bizonyos lónak a háta nem is túrós, hanem túros, ezért ez kicsit kilóg a sorból, de a legtöbben túrónak értik vagy mondják.
A túr viszont dörzsölést, sebesedés jelent a hámos, nyerges állatok testén. Azaz arra utal, hogy azok a dolgok, amiket közösen használunk, hamar tönkremennek, mert vagy nem igazán figyelünk rájuk, vagy túlzott az igénybevétel.
Ha kíváncsi vagy, mit jelentett eredetileg a lekenyerez valakit, a feketeleves vagy a hájjal kenegetés, olvasd el a Konyhalál.cafeblog.hu bejegyzését.
