Kérhetünk segítséget is a megoldáshoz. Nagy tévedés, hogy aki halogatós, az egyben lusta is: rögtön hatféle oka is lehet, hogy valaki nem csinálja meg időben a feladatait. Dr. Alice Boyes szociálpszichológus írta le a halogatás hat gyökerét – érdemes átgondolni ezt az összefoglalót, ha észreveszed magadon, hogy folyton tologatod a teendőidet.
1. Döntésképtelenség
Ha folyton döntéseket kell hoznod, egy idő után nehézséget fog okozni, hogy kis dolgokban dönts. Például felelősséggel tartozol a gyerekedért, minden döntést meghozol érte napjában ezerszer, de nem tudod eldönteni, hogy a kék vagy a piros felsőt vedd meg magadnak. Egyszerűen elfáradsz a sok döntésben, ezért halogatni kezded a kisebb feladatokat.
2. A tervezés körüli nehézségek
Vannak olyan emberek, akiknek nehezebben megy, hogy a nagyobb feladatokat kis lépésekre bontsák. Nem tehetnek róla, így működik az agyuk. Gyakran jellemző ez a probléma az ADHD-val küzdő emberekre, de van bőven olyan is, akinek semmilyen diagnózisa nincs, és nagyon okos is, csak a komplex teendők kifognak rajta. Nem mindenkinek működik úgy az agya, hogy egyből egyértelműen átlátja, hogyan következnek egymás után a lépések egy bonyolult feladatnál.
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
3. A párkapcsolati halogatás
A halogatás problémát okozhat a kapcsolatban is, hiszen a párok egymástól függnek bizonyos feladatokban, és muszáj együttműködniük ahhoz, hogy gördülékenyen menjenek a hétköznapok: például az egyik beadja az adóbevallást, a másik intézi a szárítógép garanciáját. Ha ebben az egymásrautaltságban az egyik fél halogatós, akkor bizony nyaggatás célpontjává válik, mert a másik úgy érzi, minden felelősség az ő vállán van – csakhogy minél nagyobb nyomást érez magán a halogatós ember, annál inkább halogatni fog, így pedig ördögi kör alakul ki, ami egy kis feladattologatást is valódi hatalmi harccá tud duzzasztani, még több halogatást vonva maga után.
4. Depresszió
A szakember szerint a depresszió és a halogatás kéz a kézben járnak: amikor valaki depressziós, mindenféle feladatot halogatni kezd, mindegy, hogy egyszerű vagy bonyolult teendőről van szó. Ennek a hátterében az áll, hogy ebben az állapotban hajlamossá válik az ember túlgondolni a dolgokat, és elveszíti az önbizalmát is, márpedig a feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen a gyors döntés és a magabiztosság.
5. Szorongás
A halogatás mögött gyakran egyszerű szorongás áll, mert az adott feladattal kapcsolatban negatív érzelmek támadnak az emberben. Ez főleg a nagyon nehéznek tűnő feladatoknál jellemző, amikor a kudarctól való félelmünkben inkább bele sem kezdünk a teendőkbe, nehogy szégyenben maradjunk.
6. Kreativitás
Bármilyen meglepő, de a kreativitás is lehet a halogatás melegágya – ugyanis egy projektnél sok esetben arra van szükség, hogy friss szemmel nézzünk rá a feladatra, és új ötleteket tudjunk szállítani, ehhez pedig az kell, hogy pihentessük egy kicsit a teendőket. Ez a fajta halogatás hasznos, és tudatosan is használható.
Dr. Boyes hozzáteszi a felsoroltakhoz azt is, hogy általában nem csupán egyetlen ok áll a halogatás mögött, hanem a fentiek valamilyen kombinációja. Ő azt javasolja, hogy mindig tegyük fel magunknak a kérdést: milyen ára van a halogatásnak, vagyis mi lesz a következménye, ha ezt a feladatot nem oldjuk meg időben? Ha túl nagy feladatba ütközünk, és nem látjuk a lépéseket, kérhetünk segítséget is a megoldáshoz – az a lényeg, hogy ne ragadjunk le, menjünk előre, mert magunknak ártunk a legtöbbet a halogatással.
