Jason Wickline-t négy évvel ezelőtt tartóztatta le a rendőrség metamfetamin előállításáért, a gyermekvédelmi szolgálat pedig elvette tőle fiát, Krystianust. Négyéves fia ütős mondata kellett ahhoz, hogy elrugaszkodjon a mélypontról.
Ahogy épp a kocsihoz sétáltak, a fiú az apjához fordult, és azt mondta: „Apu, szeretlek, és soha nem foglak elfelejteni”. Még csak négyéves volt, és azt hitte, sosem látja többé az apját. Ez felnyitotta a gyermekét egyedül nevelő férfi szemét, és ma már megosztja történetét másokkal is, hogy a gyógyulásra ösztönözze őket.
Elmesélte, hogy 17 éves kora óta drogozik, de 20 éves kora körül szokott rá a rendszeres droghasználatra. Összesen legalább 15 évet töltött különféle börtönökben, de már új életet kezdett, és soha nem akar visszakerülni. 13 hónapot töltött egy rehabilitáción, jelenleg 30 hónapos próbaidejét tölti.
Visszatekintve Wickline egy üres alaknak írja le magát, akinek nem voltak céljai, és nem foglalkozott magával. „A függőségem az egész életemet elvette. Szó szerint semmim sem maradt.”
A férfi visszakapta a gyámságot 9 éves fia felett, és rendszeresen veszt részt prevenciós előadásokon, programokon. Azt üzeni, vegyük kézbe életünk irányítását, mert rajtunk áll, hogyan válaszolunk mindarra, amit az élet elénk hoz.
