Egy nemzetközi anyukás oldalon tették fel a következő kérdést, amelyre elképesztően sok, nagyon vicces válasz érkezett. „Most, hogy sokan home office-ban dolgozunk, otthon a gyerekkel, vajon hogyan mondanátok el, mit csinál épp a gyereketek, ha a kollégátokként hivatkoztok rá?” A kérdés mostanra magyar csoportokban is útjára indult, mi pedig a legfrankóbb válaszok közül válogattunk:
(Erika): Az egyik kollégám (8) azon hisztizik, hogy a másik kollégám (10) világoskék zokniban van, pedig az szerinte az övé.
(Annamária): A kollégáim xboxoznak, amíg én felkészülök matekból, magyarból, töriből, természetismeretből és angolból.
(Iza): Az én kolléganőm Peppa malaccal táncol a szoba közepén és mindenáron próbál engem is bevonni.
(Barbara): A kollégám (3 éves) előléptette magát, és a felettesem lett. Egész nap utasítgat, parancsolgat, feladatokat ad nekem, ebédet hozat velem, velem intézteti az ügyeit. Furcsa módon legalább óránként ölelget, puszilgat. Nem tudom ez mennyire elfogadható munkahelyi magatartás.
(Dóri): Nálunk vélhetően prémiumra hajtanak a műszakosok (4 és 7), mert 5:40-kor kezdték a napot.
(Ildikó): Egy kolleginát biliztetés utáni tisztába tevés után gyakorlatilag újra pelenkázhattam, mert bekakilt..
(Luca): Az egyik kollégám üvölt, hogy mindjárt bepisil, és épp a wc ajtaját tépi fel. A másik nyávog, hogy ő nem akar nullákat és egyeseket írni.
(Judit): Az én kolléganőm egész nap egy szál pelenkában szaladgál fel-alá, és mindent összeken a kakaós csigával.
(Vera): Nekem tele van már a hócipőm: 2 férfi kollégám van. Először is: udvariatlanok, reggel én köszönök előre, amire max egy-egy morcos hümmögés a válasz. Rendetlenek: eszement rumlit hagynak maguk után az íróasztalon, miközben a Clean Desk policy egyértelműen rájuk is ugyanúgy vonatkozik… Arról nem is beszélve, hogy ebédszünetben egyfolytában a kantin kínálatára panaszkodnak, turkálják az ételt, és előttem beszélik meg a székelési szokásaikat.