nlc.hu
Életmód

Nem kapott segítséget, megölte magát a bántalmazott nő

Nők, akik elfogynak a harcban, mert egyedül hagyták őket, és végül megölik magukat

Katy Reid már a liverpooli St Anne Street-i rendőrségen ült, amikor megtudta, hogy nővére, Alex meghalt. Mindez kilenc hónappal azután történt, hogy a nővérként dolgozó Alex elkezdett járni Peter Yeunggal, aki aztán a bántalmazójává vált.

A Guardian cikkéből kiderül, hogy 2020. február 24-én késő délután Katy már őrjöngött az aggodalomtól, amiért nem érte el a testvérét. Azt is tudta, hogy egy héttel korábban a lány barátját, Peter Yeungot letartóztatták bántalmazás miatt, ám a férfit gyorsan szabadon is engedték. Miközben Katy a rendőrségen az előzményeket ecsetelte, megcsörrent a telefonja. Alex egyik barátja volt, aki sikoltozva azt kiabálta, hogy Alex házához ment, és benézve a postaládájában azt látta, hogy a nő élettelen teste az előszobában fekszik.

Később kiderült, hogy Alex megölte magát

Nem ő az első nő, akinek az öngyilkosságát az arra hivatott szervek összefüggésbe hozták az otthon tapasztalt bántalmazással. Hét évvel ezelőtt egy aktivista, Karen Blatchford kezdett el olyan eseteket gyűjteni és tweetelni Female Suicide (@we_are_nina) nevű oldalán, amelyek hasonlóak voltak Alexéhez. Arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló hivatalos adatok nem korrelálnak a valósággal, kiderült, hogy a vizsgálatokból csak minden tizediket jelentenek, és valószínűleg sokkal több olyan női öngyilkosság történik, amelyek mögött abúzus húzódik.

Sylvia Walby szociológus pedig arra jutott, hogy Angliában és Walesben a női öngyilkosságok körülbelül egyharmadát olyan nők követték el, akik családon belüli erőszak áldozatai voltak. Egy másik, amerikai tanulmány eredményei is azt mutatják, a női öngyilkosságok legfontosabb tényezője a családon belüli bántalmazás. Ebben a felmérésben a nők öngyilkossági kísérleteinek 65% -át az azt követő hat hónapban követték el, miután a kórházba bejelentkeztek az aktuális vagy korábbi partnerük által okozott sérülések ellátására.

És végezetül, egy szintén brit kutatás – amelyet egy menedékházakat üzemeltető alapítvány készített több mint 3500 kliensével  – eredményei szerint a megkérdezettek 24 százaléka érzett öngyilkosságra való késztetést, 18 százaléka pedig tervezte, hogy véget vet az életének. Utóbbi felmérés egyik szerzője, Vanessa Munro professzor szerint bőven van ok az aggodalomra, és fontos lenne lépéseket tenni a megelőzés érdekében. Ugyanakkor ma is ritka, hogy a környezet vagy akár a hivatalos szervek számolnának azzal a lehetőséggel, hogy a bántalmazott az öngyilkosságot választja. Katy saját bevallása szerint sem gondolt arra, hogy  a húga öngyilkosságot forgat a fejében, pedig kimondottan jó kapcsolatot ápoltak, és arról is tudott, hogy Alex barátja erőszakos.

„Alex és én egymás emberei voltunk. Együtt ünnepeltünk, kirándultunk, mindent elmondtunk egymásnak. Ha nem tudtunk találkozni, akkor mindennap telefonáltunk egymásnak” – mesélte, hozzátéve, hogy 2019 júniusában kezdtek el Peterrel randizni és jövő februárban már nem élt a testvére.

Hogyan történhetett ez meg kevesebb, mint egy év alatt?

És miért nem segített senki Alexen? Pedig a nő, ahogy a legtöbb bántalmazott, többször is kért segítséget a környezetétől, de ahogy a mai napig elő szokott fordulni, csak bagatellizáló reakciókat kapott, azoktól a hivatalos szervektől is, akiktől valós segítséget remélt. Alex ráadásul nem először került kapcsolati erőszak közelébe, a korábbi partnerét is elítélték bántalmazás miatt. A férfi ezt használta fel ellene.

Azért történik veled – mert megérdemled

– emlékezett vissza Katy a férfi szavaira. Peter azt állította, hogy senki sem fogja elhinni, hogy a friss kapcsolatában is bántják. Alex arról is panaszkodott a testvérének, hogy attól fél, ha elköltözik Pétertől, akkor majd a férfi törni-zúzni fog, és neki kell kifizetni az okozott kárt. A nő tudta, miről beszél, már korábban is volt arra példa, hogy Yeung összetörte a lakásban található asztalt, egy széket, és az összes karácsonyi ajándékot, amelyet Alex vásárolt a családjának. A nő többször – egyszer sírva – hívta az ingatlanügynököt, és elmagyarázta neki, hogy erőszakos férfival él együtt, akinek el kellene hagynia a házat. „Azt mondták, hogy nem tehetnek semmit, mivel ő szerepelt a szerződésben, mint  a második bérlő” – magyarázta Katy. 

Alexszel megtörtént az, ami a sok-sok bántalmazott nővel is előfordul a világon: nem hallják meg a segélykérésüket, egyedül hagyják a szörnyű valóságukkal. Még akkor is, amikor szemmel láthatóan nagy a baj. 

Alex halála előtt bekopogott Katyhez: az ajka fel volt repedve, az arcán hatalmas zúzódás látszódott, amit vér borított.

„Azt mondta nekem, hogy Peter közölte a rendőrséggel, hogy nem tett vele semmit, Alex mégis családon belüli erőszakkal vádolja, és ezt tette az előző párjával is” – mesélte Katy, aki végül visszavitte Alexet a házba, hogy megvárják a rendőrök kiérkezését. Peter cinikusan azt mondta neki, hogy nem tudja, mi történt a testvérével, épp bement a konyhába, és amikor kijött, Alex arca már ilyen volt.

Amíg a rendőröket várták, a férfi a telefonját nyomkodva nevetgélt. 

A yardok végül több mint nyolc órával később érkeztek meg. Miután mindenkitől felvették a vallomásokat, letartóztatták Yeungot. „Alex ekkor azt mondta, hogy végre biztonságban érzi magát – mesélte a nővére, hozzátéve: – Kicsit nyugodtabbnak tűnt. A rendőrség azonban nem sokkal később óvadék ellenében kiengedte a férfit. Azon a héten nem sokat láttam” – emlékezett vissza a testvére utolsó napjaira. Peter nem mehetett a ház közelébe, Katy pedig időközben felkereste Alexet, aki azt mondta, megvan, de, nem részletezte a helyzetét. Pénteken az édesanyjával elnéztek hozzá, ám nem maradtak sokáig, mert a nő azt mondta, egyedül szeretne lenni. Hozzátette, nem aludt, kimerült, és le akar feküdni.

Öngyilkosság

A kép illusztráció, forrás: Getty Images

Alex hétfőre meghalt

„Az a félelem, hogy nem hiszik el, amit állít, vagy nem támogatják megfelelően, hatalmas szerepet játszhat az öngyilkosságban – ezt már Dr. Jane Monckton-Smith igazságügyi kriminológus mondta a Guardiannek az eset kapcsán. A szakember gyilkosságokra, az üldözésre és a kényszerítésre specializálódott. „A családon belüli bántalmazásnál magasabb az ismételt áldozattá válás aránya, mint bármely más bűncselekménynél”  – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre, amivel Alex bántalmazója vissza is élt. 

Arra, hogy milyen elnéző a társadalmi hozzáállás, ha nőverésről van szó, azt jól bizonyítja néhány erősen sajtózott hazai példa is. Mint Renner Erika esete, akit az expartnere, Bene Krisztián brutálisan megcsonkított, miután hosszú ideig zaklatta. Az öt évig húzódó ügye nemcsak a támadás kegyetlensége miatt volt precedensértékű, hanem mert élő példája volt annak is, ahogy Magyarországon a nők elleni erőszakot kezelik. Erika a rendszerabúzuson kívül az áldozathibáztatás mindenféle formáját megtapasztalta. A támadás óta hét év telt el, az ügyben két éve végre jogerős ítélet született, B. Krisztián jelenleg a börtönbüntetését tölti.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe) és a Vodafone még 2013-ban végzett egy kutatása azt is kimutatta, hogy egy bántalmazott nőt átlagosan (!) 35 alkalommal bántalmaznak, mielőtt segítséget kérnének. Egy friss interjúban a Virgina Tech egyetem szociológia tanszékén kriminológiát oktató Dr. Parti Katalin pedig azt mondta, hogy a koronavírust követő összezártságban valószínűleg a tűréshatár még inkább kitolódott. Ahogy a bántalmazások száma is erősen megnövekedett: a Belügyminisztérium nyilvánosan elérhető adatbázisában a regisztrált eset  2020-ban összesen 650 volt. Ez a 2019-es 392-höz képest szignifikáns növekedés; egész pontosan

65 százalékkal nőtt a párkapcsolati erőszak regisztrált eseteinek a száma 2020-ban 2019-hez képest.

Az ORFK tájékoztatása szerint a tavaszi első hullám alatt 44 százalékkal nőtt az elrendelt távoltartási végzések száma.

Belehalhatnak, ha nem kapnak segítséget

Már több cikkemben is leírtam, de Alex tragédiájához is elengedhetetlen magyarázat, hogy a köztudatban élő tévhitek eloszlatása azért nagyon fontos, mert azok sokszor megbénítják, akadályozzák az áldozatok segítségkérését. A tévhitek általában az áldozatot teszik felelőssé a bántalmazó erőszakos viselkedéséért, illetve az elkövetőt sérült, tetteiért felelni képtelen szerencsétlennek állítják be. A bántalmazót ismerősei és tágabb családja sokszor „rendes”, „jóravaló” embernek ismeri, ezért ha az áldozatok beszélni kezdenek, gyakran senki sem hisz nekik. Gyakori, hogy az elkövető is a nő viselkedésével indokolja a bántalmazást, mert „házsártos”, „házisárkány”, „idegbeteg”.

Az áldozatok továbblépéséhez, sőt akár túléléséhez elengedhetetlen, hogy a segélykérésüket meghalljuk.

Sajnos ez azonban sokszor elmarad, így történhet meg, hogy napi szinten nők tucatjai halnak meg a családon belüli erőszak következményeként, vagy mert megölik őket, vagy mert kétségbe esésükben saját maguk végeznek magukkal. Magyarországon az elérhető statisztikák szerint havonta legalább 3 nőt meggyilkol férje, volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja, alkalmi partnere. A WHO nemrégiben kiadott erőszakról és egészségről szóló világjelentése megjegyzi:

A nőkkel szembeni erőszak egyik leggyakoribb formája a férj vagy férfi partner.

Öngyilkosság

Crying woman sitting in a hotel room alone

Erre reflektálnak a hazai számok is. A nők joga legutóbbi adatigénylése (2018) alapján 2017 novembere és 2018 júniusa között (8 hónap alatt) 27 nőt gyilkolt meg olyan férfi, akivel alkalmi vagy tartós kapcsolatban állt a gyilkosság idején, vagy azt megelőzően.

A szakirodalom szerint a nők, akikről ismert, hogy erőszakos kapcsolatnak vannak kitéve, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kórházba kerültek pszichiátriai diagnózissal, sérülésekkel és mérgezésekkel, valamint támadás vagy öngyilkossági kísérletek diagnosztizálásával. A jelentés szerint az öngyilkosság kockázati tényezői a női nem, az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az életkor növekedése, a házasság, a házon kívüli munkavégzés és a családon belüli erőszak.

Mi lesz a felelősségre vonással?

A büntetőjogi felelősség tekintetében a bántalmazót csak ritkán vonják felelősségre. A Guardian cikkében említenek egy rendhagyó esetet: 2017-ben Nicholas Allen 15 év büntetést kapott, miután bűnösnek vallotta magát korábbi élettársa, Justene Reece halálában. A 47 éves Reece korábban nőknek fenntartott menedékhelyeken bujkált Allen elől. A férfi összesen 3500 kísérletet tett arra, hogy telefonon vagy SMS-ben kapcsolatba lépjen vele, öt ismerőst zaklatott, megfenyegette a nő fiát és felvette a kapcsolatot munkaadójával. Amikor Reece megölte magát, hagyott egy cetlit, amelyben azt írták, hogy „elfogyott a harcban”. A kriminológus szerint az öngyilkossághoz vezető út bonyolult és évtizedek bántalmazása előzheti meg, amelyet az igazságszolgáltatásnak jelentős és működő okként kellene kezelni. 

Alex testvére nem érzi úgy, hogy a bíróság ekként kezelte volna a húga esetét. Yeungot februárban két támadásban és egy bűncselekmény vádjában találták bűnösnek: hat hónap börtönre ítélték. „Alexnek elvették az életét, én elvesztettem a legjobb barátomat; anyukám nem hagyja el a házat, még vásárolni sem” – panaszolta Katie és hozzátette:

Olyan érzés, mintha olyan hatalmas súlyt cipelnénk, amitől nem tudok rendesen lélegezni. Mindezért néhány hónapig tartják bent. Ez nem elég.

Ahhoz, hogy a hasonló történetek ne forduljanak át rendszerszintű változásokra van szükség, nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. A szakemberek szerint a változáshoz pedig az kell, hogy a családon belüli erőszakot ne tekintsük se magánügynek, se elfogadhatónak.
El kell felejteni, hogy nincs hozzá közünk, ezért nem teszünk semmit. Mindenki felelős azért, ha szemet huny az erőszak fölött. 

Ha te vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, hívd mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot.

Hívd a vonalat, ha: bizonytalan, hogy bántalmazó-e a partnered, szeretnéd átbeszélni a helyzetét és a lehetőségeidet, családon belüli, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatban szeretnél hívni minket, szexuális erőszak vagy zaklatás ért, többet szeretnél tudni a bántalmazás természetrajzáról, érdekel, hogy hogyan támogathatnád érintett ismerősödet, kollégádat, rokonodat, tanítványodat.

PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505, szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig.

 

nlc kapcsolódó:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése