A pikkelysömör a magyar társadalom 1,5-2 százalékát, azaz cirka 200 ezer embert érint. A pikkelysömör (más néven pszoriázis) krónikus lefolyású, autoimmun gyulladásos betegség. A bőrtünetek bárhol megjelenhetnek, de többnyire a hajas fejbőr, a könyök, a térd és a keresztcsont feletti sáv érintett. A gyulladás által sújtott területeken a bőr vörössé válik, megvastagszik és vaskos, pikkelyes hámlás tapasztalható.
A bőrtünetek mellett a pszoriázisban a körmök és az ízületek is érintettek lehetnek, és gyakran kapcsolódnak más kóros állapotok, például cukorbetegség, magas vérnyomás, krónikus, gyulladásos bélbetegség, illetve depresszió a pikkelysömörhöz. A betegség általában 40 éves kor előtt kezdődik, és egyenlő arányban fordul elő mindkét nemnél.
Fontos újra és újra kiemelni, hogy a pszoriázis nem fertőz, megfelelő szakorvosi kezeléssel és a beteg együttműködésével akár a tünetmentesség is elérhető. Ehhez azonban az kell, hogy időben kapjanak hathatós segítséget az érintettek.
A pikkelysömör mindkét nemnél azonos arányban fordul elő
A gyulladás, a viszkető, hámló kiütések első megjelenésekor érthető módon első körben háziorvoshoz fordul a többség, aki ilyenkor többnyire lokális kezelést javasol, majd ha ez nem jár megfelelő eredménnyel, akkor bőrgyógyászhoz küldi a beteget.
Középsúlyos eseteknél aztán fényterápiát vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak a szakorvosok. Súlyosabb esetben viszont érdemes felkeresni a pikkelysömör kezelésére szakosodott Pszoriázis Centrumok valamelyikét. Ma az országban összesen kilenc ilyen központ található.
Azt, hogy mi számít súlyos esetnek és milyen kezelés történik a Pszoriázis Centrumokban, bővebben olvashattok a 24.hu-n.
Szponzorált tartalom
