Mindjárt jövök, csak tolok egy kis hasizmot: máshogy sportolunk, mint a koronavírus-járvány előtt

2020-ban előtérbe kerültek azok a mozgásformák, amelyek a test karbantartása mellett a mentális állapotunkat is gatyába rázták. A nappalijaink, hálószobáink egyszemélyes edzőtermekké, jógastúdiókká alakultak, a YouTube-profilunkkal pedig egyre több jógaguru, fitneszedző csatornáját követtük be. A sporteszközöket áruló cégek alig bírták a rohamot, hiánycikké vált a jógamatrac, a kisebb kéz és lábsúlyok, később pedig, amikor enyhült a karantén, a kerékpárokat, kiránduló felszereléseket is úgy kellett vadászni, ráadásul némelyiknek (mint például a bringáknak) jócskán felment az áruk.  Tavaly az E-commerce Times arról számolt be, hogy a 2020-as pandémiás időszakban a súlyzók eladásai 2019 márciusához és áprilisához képest 1 980 százalékkal nőttek az eBayen. 

A számok azt is mutatják, hogy bár az emberek otthon voltak a nap 24 órájában, mégis többet mozogtak, mint korábban. Legalábbis a Mintel kutatása szerint a felnőttek 80 százaléka végzett valamilyen testmozgást a tavaly tavaszi, majd a nyári Covid-19 korlátozások alatt. Egy másik felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a Strava közössége havonta körülbelül kétmillió új sportolóval bővült, és az elmúlt 12 hónapban több mint 1,1 milliárd aktivitást töltöttek fel a platformra.

Fókuszban a mentális jólét

Az egészségügyi válság okozta káosz közepette a fitnesz és a mentális jólét fontossága egyre hangsúlyosabbá vált. Az utóbbi egyébként is felfutóban volt a wellness területén, de 2020-ra még inkább előtérbe került. A belső tudatosságra koncentráló műfajok, mint a jóga, a pilates és a barre  idén a legnépszerűbb öt digitális edzés, míg a meditáció és a nyújtás a top 10 közé kerültek. Érthető, hiszen az emberek nagy százaléka a világjárvány okozta stressz kezelésének módjait keresték.

„Az elmúlt kilenc hónap alatt minden régi motivációnk, ami a fittség megőrzésére irányult, elszállt. A trópusi nyaralások, esküvők, osztálytalálkozók, mindazok a személyes események, amelyek miatt az ideális alak (nyári test) elérésére összpontosítottunk, mind virtuálissá váltak, elmaradtak, vagy elhalasztódtak” – mondta Sadie Lincoln, a Barre3 fitneszstúdió franchise és online edzésplatform társalapítója és vezérigazgatója a TODAY-nek.

– mondta Lincoln, hozzátéve. „Ez valóban csodálatos fejlemény a közösségünk számára, és befogadóbbá teszi azt azok számára is, akiknek a múltban nehezükre esett csatlakozni.”

A TODAY cikke szerint a jövőben megváltozik az is, hogy miért megyünk edzőterembe. Az előrejelzések szerint főleg azokat az edzéseket fogjuk látogatni, amiket otthon (eszköz, helyhiány miatt) nem tudunk gyakorolni, vagy mert hiányzik a személyes kapcsolódás, jelenlét.

„Bár a digitális lehetőségek átsegítettek minket a világjárványon, mégsem tudják teljesen betölteni azt az űrt, amit a személyes interakciók megadhatnak” – mondta Lincoln. Szerinte azok a brandek lesznek igazán sikeresek, amelyek rendelkeznek a személyes és a digitális kínálattal. Az úgynevezett „minden csatornás” modell lesz az egyetlen módja annak, hogy a fitneszközösségek dinamikusak maradjanak, és innovatív személyes, valamint digitális élményeket teremtsenek.

Olyan szakaszba lépünk, ahol a fogyasztó fogja eldönteni, milyen módját fogja választani az edzésnek: virtuálisan vagy személyesen fog csatlakozni hozzájuk.

„Képesnek kell lennünk arra, hogy zökkenőmentesen kiszolgáljuk azt az ügyfelet, aki még mindig vágyik a személyes órák közösségére, de rendszertelen időbeosztása miatt szüksége van arra, hogy néhány órát online is elvégezhessen” – magyarázta a szakember.

A jóga és a pilates lettek a koronavírus győztesei

A bezártság győztesei lettek az olyan alacsony intenzitású tevékenységek, mint a jóga és a pilates, hiszen amellett, hogy jól karbantartják a testet, tudatosabbá is tesznek minket, lelassítanak és koncentrációra tanítanak. A Nuffield Health tavalyi tanulmánya szerint Nagy-Britanniában a fitneszkedvelők 76 százaléka kezdett el új mozgásformát a korlátozások alatt, a jóga pedig a harmadik legnépszerűbb tevékenység lett a séta és a kocogás után. Egy másik, friss statisztika szerint 2020-ban 55 millió ember gyakorolt jógára a világon. Diószegi Ádám, jógaoktató, egy korábbi cikkünkben elmondta, szerinte a jóga azért tudott ezekben a bizonytalan időkben sokaknak kapaszkodóként funkcionálni, mert tényleg komplexen fejleszti az emberi lényt. A személyes tapasztalata mellett ráadásul a kutatások is azt igazolják, hogy a jóga valóban az egyik legjobb kompenzációja a napi stressznek.

A szakemberek által leginkább ajánlott módszer a szorongás oldására a jógalégzés, pránajáma, és számos egyéb légzési gyakorlat.

Hasonló okokból sokat jött fel a pilates is, ami szintén arra fókuszál, hogy urai legyünk a testünknek, mind mentálisan, mind fizikailag. „Nagyon fontos, hogy ápoljuk a pandémia utáni testünket. Sokan azonnal vissza akarnak majd térni a megszokott fitneszprogramjaikhoz, ami csodálatos. Fontos azonban, hogy hallgassunk a testünkre, és tudatosan térjünk vissza a rutinunkhoz. A pilates nagyszerű módja annak, hogy a mozgást és a testmozgást újra úgy kezdjük el, hogy ne okozzon sérülést” – mondta Marsha Lindsay, Nobu Pilates kreatív igazgatója a brit Elle-nek.

Mindjárt jövök, csak tolok egy kis hasizmot

Nem kell mondani, a pandémia teljesen megváltoztatta a napi rendszerünket, időbeosztásunkat, főleg azoknak, akik gyereket/gyerekeket is nevelnek, és meg kellett oldaniuk az otthonról való tanulást. Emiatt a sportra jutott idő sokaknál nem feltétlenül nőtt, sokkal inkább csökkent, így egyre inkább teret nyertek az úgynevezett mikor-HIIT edzések.

Ezek rövidek, nagy intenzitásúak, és három perctől 20 percig terjedhetnek (utóbbi az ajánlott maximális idő, és tanácsos hetente háromszor elvégezni).

Tavaly Pamela Peeke, a Marylandi Egyetem orvostudományi adjunktusa és az Equinox egészségügyi tanácsadója elmondta:
„A HIIT – edzések során a szervezetet érő egészséges stressz autofágiát vált ki, amely megszabadítja a szervezetet a sejttörmeléktől (ezek az elöregedett sejtek elpusztulása és szétesése következtében keletkeznek) és serkenti az őssejtek, a szervezet regeneráló sejtjeinek termelését. Minél több őssejted van, annál inkább képes vagy szuper autofágiát indukálni” – magyarázta a szakember. Nagy előnye ennek a mozgásformának, hogy kisebb oxidatív stressz éri a szervezetet, rendszeres gyakorlása javítja az inzulin-érzékenységet, nagyobb zsírvesztést érhetünk el általa, mint a hagyományos módszerekkel, valamint magasabb a növekedésihormon-kibocsátás a HIIT során (e hormont az öregedés lassítójaként, „fiatalsághormonként” is emlegetik).

A HIIT-edzések előnye, hogy otthon is elvégezhetők, és számos applikációt hívhatunk hozzá segítségül. Ilyen például a 7 Minute Workout Challenge és a Fiit, amelyek mindössze 10 perces edzéseket kínálnak, de a YouTube-on is számos ilyen jellegű videót találunk.

Séta a szabadban

Nem meglepő, hogy a kirándulás is nagyon népszerűvé vált az elmúlt másfél évben, hiszen a szabadban való séta az egyik legjobb módja annak, hogy a természet szépségét élvezve, alacsony terheléssel járó mozgást végezzünk, és mentálisan is feltöltődjünk. Épp emiatt a koronavírus-járvány óta egyértelműen megnőtt a szabadidősportot űzők száma: az Egyesült Államokban a Run Repeat and AllTrails tanulmánya szerint az országban a túraútvonalak látogatottsága 2020-ban 171.36 százalékkal nőtt 2019-hez képest. A túrázók száma is erősen emelkedett, hasonló időszakot vizsgálva 134.7 százalék volt a változás.

Ez a tendencia nálunk is megfigyelhető, a korlátozások alatt soha nem látott tömegek voltak a legismertebb túraútvonalak mentén. Némi tervezéssel és kutatással azonban megúszhatjuk a nagyobb csoportosulást (hiszen az pandémia nélkül sem túl kívánatos), és olyan csodákat láthatunk, amelyeket sosem fedeznénk fel, ha ragaszkodnánk a kitaposott ösvényekhez. Az ilyen, kevésbé ismert túraútvonalakról írt már korábban egy cikket Neményi Márton kollégánk. 

Egyre fontosabb lesz a fitnesz, wellness a munkahelyen is?

Laura Putnam, a Motion Infusion, egy San Franciscó-i székhelyű, a mozgást a munkahelyre hozó wellness-vállalat vezérigazgatója és a Workplace Wellness that Works című könyv szerzője szerint igen. A szakember a TODAY-nek azt mondta, hogy a wellness-kezdeményezések egyre fontosabbá válnak a munkahelyeken is. „Remélem, hogy a világjárvány egyik pozitív hozadéka az lesz, hogy a munkaadók felismerik, a mozgás és a testmozgás kulcsfontosságú a munkavállalók jóllétéhez. Abból, amit a vezetőktől és az üzlettulajdonosoktól hallottam, a fizikai aktivitás szintjének növelése, különösen munkaidőben, a prioritási listájuk élén fog állni, amikor az emberek elkezdhetnek újra visszatérni a munkahelyükre” – vizionálta a szakember, és abban reménykedik, hogy a vállalkozások elkezdenek majd bevezetni olyan új hivatalos irányelveket, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy aktívabbak legyenek a nap folyamán, és normalizálják az olyan tevékenységeket, mint a sétáló értekezletek, a csapatban végzett nyújtások vagy a napközbeni edzések.

„Azt is hiszem, hogy az alkalmazottakat arra fogják ösztönözni, hogy napközben sétáljanak, ahelyett, hogy csak kávészünetet tartanának, vagy beépítik a mozgást a munkahelyükbe, mint például a helyben kocogás vagy ellipszis tréner biztosítása, hasonlóan ahhoz, amikor az állóasztalokat bevezették a munkahelyeken” – vázolt fel egy ideálisabb jövőképet Putnam.

Nem lenne rossz, ha az itthoni munkáltatók is gondolnának az alkalmazottak mentális, fizikai állapotának védelmére, de nálunk egyelőre még az álló asztalok is hiánycikkek olyan helyeken, ahol a munkavállalók órákat ülnek a gép előtt.

Még több sport, még több egészség

• A kertészkedés tiszta sport: ennyi kalóriát égethetsz el a kerti munkával
• Ezért fontos a sportolás alatti pihenőnap beiktatása