A táncot, a közös éneklést, a zenét, és az egészséges ételeket emelik ki a hosszú életük fontos adalékaként azok a Szardínián élő 100 évesek, akik a Nownessen megjelent videóban szerepelnek. A 100 című rövidfilm készítői a hosszú élet titkára keresik a választ:
A videóban négy százéves, valamint tőlük alig néhány évvel fiatalabb asszony és férfi osztja meg tapasztalatait, arról mesélnek, mi éltette őket ez idő alatt.
Az alkotás egy olyan időszakban kezdett el összeállni, amikor Olaszországban a világjárvány miatt rengetegen haltak meg az öregebb korosztályból. A film ezeket az idős embereket ünnepli, és rámutat arra is, hogy a nyugdíjas időszak nem jelent feltétlen unalmat, korosabb éveink is lehetnek épp olyan örömteliek, mint amikor a testünk még gond nélkül működik, és távolinak tűnik a nyugdíjaskor.
Átalakul, amit eddig gondoltunk az időskorról?
Manapság egyre gyakrabban láthatunk olyan idős embereket, akik bőven a nyugdíjas kor felett kezdtek el valami új hobbit, házasodtak újra, vagy jutottak el oda, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak, amik örömet okoznak számukra. Az aktív időskor az új jövő, hiszen a várható élettartam a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt növekszik, a kilencven-százéves emberek különlegessége lassanként alábbhagy, ahogy egyre több ember éri el a centenáriumi életkort. Olyannyira többen, hogy.az ENSZ előrejelzése szerint a százévesek száma idén világszerte 573 000-re emelkedik.
Ehhez képest száz éve alig néhány száz évet megért ember volt a világon. A régi idők rekordjai persze nem teljesen megbízhatóak, így nem lehetünk biztosak abban, hogy meddig éltek az emberek, de a fennmaradt források szerint a görög civilizáció rekorderei 80-90 évesek voltak. A római korban a várható átlagéletkor 22 év volt (ez főként a csecsemőkori halandóság miatt alakult így), 1800-ra 40 évre, 1900-ra késő negyvenre nőtt. Napjainkban a világ népességének születéskor várható élettartama hatvanhét év, ez hozzávetőleg a kétszerese a száz évvel ezelőtti értéknek.
Egy görög sziget, ahol meglepően sok nagyon idős ember él:
Ikaria szigetén több százéves ember él, mint szinte bárhol máshol a Földön. A Time magazin az olaszországi Szardíniával és a japán Okinawával együtt az öt legtöbb százéves embert számláló helyszín közé sorolta. A népességi statisztikák szerint minden harmadik ikariai lakos 90 éves koráig él, gyakran demenciától és krónikus betegségektől mentesen. „A krónikus betegségek ritkaságszámba mennek Ikárián. Az itt élő emberek 20%-kal kevesebb rákos megbetegedést, feleannyi szív- és érrendszeri betegséget és demenciát szinte egyáltalán nem szenvednek” – állítja a Blue Zones honlapja.
„Ne akarj többet, mint amire valóban szükséged van. Ha irigyelsz másokat, az csak stresszt okozhat neked” – mondta az egyik lakos, a 105 éves Ioanna Proiou a BBC-nek.
A mai számok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban él a legtöbb százéves, összesen 97 ezren vannak, míg Japánban a legmagasabb a százévesek aránya, a 100 éves vagy annál idősebbek a lakosság 0,06 százalékát teszik ki.. Kane Tanaka, a világ harmadik legidősebb nője is Japánban élt, ő 118 éves korában halt meg. Hozzá hasonló, hosszú életet élni sokunk vágya – és néhány embernek meg is adatik.
De vajon mi a titok?
Az elmúlt években több kutatást is lefolytattak azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a közös azokban az emberekben, akik ilyen szép hosszú kort élnek meg. Az egyik felmérés (amely száz éveseket vizsgált) ezeket a közös jellemzőket kereste. Az eredményekből kiderült például az, hogy csak kevés százéves elhízott, a férfiak szinte mindig soványak, és kevesen voltak közülük olyanok, akik nagy dohányosok. Egy előzetes tanulmány megállapította azt is, hogy a százévesek jobban kezelik a stresszt, mint az emberek többsége. Arra is rámutattak az eredmények, hogy a százévesek egy részének (15 százalékuknak) a gondolkodási képességei nem változtak jelentősen, ami cáfolta azt a közgondolkodásban élő prekoncepciót, miszerint az ilyen hajlott korúak többsége demens lenne. Sőt, az derült ki, hogy sok százévesnek nagyon is egészséges volt az agya a neuropatológiai vizsgálat szerint.
További érdekesség, hogy sok százéves nő 35 éves, sőt 40 éves kora után is szült még gyermeket. Vizsgálataik alapján arra jutottak a kutatók, hogy az a nő, aki 40 éves kora után természetes úton vállal gyermeket, négyszer nagyobb eséllyel éli meg a 100 éves kort, mint azok, akik nem szülnek ilyen korban.
De valószínűleg nem a negyvenes éveiben történő gyermekvállalás az, ami elősegíti a hosszú életet, hanem sokkal inkább az, hogy ezeknek a nőknek a reproduktív rendszere lassan öregszik, így a testük többi része is.
A 94 éves német Johanna Quaas, a legidősebb ismert aktív tornász (Fotó: Waltraud Grubitzsch/picture alliance via Getty Images)
Fény derült arra is – ami azért annyira nem meglepő eredmény – hogy a genetika sokat számít: a kutatásban résztvevő százévesek legalább 50 százalékának voltak olyan elsőfokú rokonai és/vagy nagyszülei, akik szintén elértek hasonlóan a magas kort, és sokak rendelkeztek kivételesen idős testvérekkel is. Úgy tűnik tehát, hogy a százévesek gyermekei közül sokan a szüleik nyomdokaiba lépnek. Ezt igazolja az is, hogy a vizsgált idősek családjaiban meglepően sokan vannak azok, akik magas kort érnek meg, ami nem lehet a véletlen műve, a hosszú életük valószínűleg olyan családi tényezőknek köszönhető, amelyek e családok tagjaiban közösek.
A biológiai örökség ezek szerint mérvadó, de mindemellett persze az sem mindegy, hogy az ember miként áll az élethez, vagy milyen életmódot él.
A továbbiakban olyan tanácsokat szedtünk össze, amelyet nagyon magas kort megélt emberek osztottak meg. Azt, hogy ezek a személyes vélemények, ajánlások mennyire hatékonyak, persze nem ez a cikk fogja megmondani, mindenesetre megfontolandók a gondolatok.
Élni és élni hagyni
Egy indiai százéves nagymama ( a neve nem derül ki a cikkből) motiváló szavait ezrek osztották meg meg a koronavírus-járvány nehéz pillanataiban a Humans of Bombay Facebook-oldalán. Az idős asszony számos történelmi eseményt átélt, látta például Gandhit a börtönben, ahogy Hitler felemelkedését és bukását is végignézte, és arra is emlékszik, amikor a tévét feltalálták.
„Egy dologban hittem, hogy a változó időkhöz alkalmazkodni kell”
– mondta a 100 éves asszony, aki a mai napig igyekszik felvenni a modern élet ritmusát, és bevallása szerint az „élni és élni hagyni” ideológiáját tartotta mindig szem előtt.
„Éppen egy hete ünnepeltem a 100. születésnapomat! Sajnos csak tizenöten voltunk, de boldog voltam, mert megkaptam az ajándékot, amire vágytam – egy hónapra elegendő csokoládét! És megígértettem a fiammal, hogy a 101. születésnapomon nagy buli lesz!” – mondta.
Ünnepeljük az életet!
2011-ben készült egy interjú Ruth Cobennel, aki akkoriban 100 éves volt. Az idős asszony 92 éves kora óta heti rendszerességgel járt pilates órákra, szerinte a hosszú élet egyik titka a rendszeres mozgás. „Ráveszem magam, hogy mindennap kimozduljak, még ha csak a háztömb körül sétálok is” – mesélte anno az idős hölgy.
Ruth azt vallotta, amíg mozogni tudunk, tornázni is tudunk, ez pedig fitten és egészségesen tart. És volt még egy fontos tanácsa: ne a naptárt figyeljük, hanem egyszerűen ünnepként éljünk meg minden egyes napot.
Kedvesség, emberség
A 116 évesen elhunyt Gertrude Weaver egyike volt azoknak az embereknek, akik még az 1800-as években születtek, túlélte az összes háborút, válságot. Szerinte a hosszú élet titka a kedvesség, az, hogy úgy bánjunk az emberekkel, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak, emellett fontos a káros szenvedélyektől mentes élet és a sok kiadós alvás.
Tojás és jótékonyság
Susannah Mushatt Jones ,a 116 évet megélt asszony egy ideig a világ legidősebb emberének számított. A hosszú élet titka szerinte a reggeli tojásevésben, az elegendő alvásban és a jótékonyságban rejlik.
A hosszú élet titkairól továbbá még ezeket mondta.:
- Vedd körbe magad szeretettel és pozitív energiákkal!
- Legyél önzetlen, lehetőségeidhez mérten támogass másokat!
- Aludj sokat!
- Kerüld az alkoholt és a cigarettát!
- Az idős asszony hozzátette még, hogy természetesen számít a genetika,
A szerettei szerint kedves és szeretetre méltó volt, nagylelkűen adakozott, taníttatta unokahúgait, ösztöndíjakat hozott létre más diákoknak. A New York Times szerint Jones asszony volt az utolsó élő amerikai, aki bizonyítottan 1900 előtt született. A nagyszülei még rabszolgák voltak, ő azonban már szabad afroamerikai szülők gyermekeként született, 1899-ben, Alabamában. Tizenegyen voltak testvérek, Susannah volt a harmadik a sorban.
A természet szeretete és a békés családi légkör fontossága
A 101. életévében meghalt Bálint György, akit mindenki csak Bálint gazdának ismert, a Reutersnek elmondta, hogy szerinte őt mik segíthették hozzá a hosszú élethez. Az ország közkedvelt kertésze szerint fontos a természettel való szoros kapcsolat, a másik az aktivitás fenntartása, ő például sokat segített a budapesti embereknek a közösségi kertek kialakításában, fenntartásában. Tanácsot adott, írt és bemutatókon vett részt.
Hosszú élete során megtapasztalt tragédiákat, olyan élethelyzeteket, amik megerősítették benne az életbe vetett hitet. Zsidó származása miatt a második világháborúban egy osztrák koncentrációs táborba került, csak 42 kilót nyomott, amikor egy barátjával 1945-ben sikeresen megszökött. Két lánytestvére közül csak az egyik élte túl a népirtást. Bevallása szerint a kertészkedés célt és értelmet adott az életének. Utolsó interjújában, amit a Metropolnak adott, úgy fogalmazott:
„Nincs különösebb titka, de egyvalami biztosan sokat segített ebben: a legnyugodtabb, legszebb gyerekkor volt az enyém. Békés családi légkörben nőttem fel, illetve mindent megeszek, nem vagyok válogatós.”
