
A HVG a Nature tudományos lapra és a Genfi Egyetemre hivatkozva írja, hogy lényegében véletlenül, két másik galaxis vizsgálata közben fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.
A galaxisok korábban rejtve maradtak, mert az eddigi megfigyelési módszerekkel nem lehetett áthatolni a kozmikus porból álló átláthatatlan felhőn. Az egyik galaxis a valaha megfigyelt legtávolabbi, por rejtette galaxis – olvasható a Genfi Egyetem közleményében. A korábbi optikai vagy infravörös teleszkópokkal ellentétben a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium sokkal hosszabb hullámhosszon képes érzékelni milliméteres tartományban. Ezáltal sikerült áthatolni a gáz- és porfelhőn és megfigyelni az ott rejtőző galaxisokat.

Illusztráció / Fotó: Unsplash
Fudamoto Josinobu, a Nature-be írt tanulmány vezető szerzője elmondta: ezek az új galaxisok nem azért maradtak eddig észrevétlenek, mert annyira ritkák, hanem csak azért, mert teljesen beborította őket a por.
A kutatók nagy reményeket támasztanak az új James Webb űrteleszkóphoz, amelyet a NASA december 18-án indít a világűrbe. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.