A lányom nemrég leült az ágyam szélére és bevallotta, hogy szerelmes a kolléganőjébe. Folyton lepattintja magáról a fiúkat, gyönyörű, nőies alkatú lány. A hódítóját szűzen várta meg, majd megtalálta egy kedves, de kicsit rámenősebb lányban. Annyit tudok, hogy ez az állapot a lányomnak nagyon tetszik, és biztatott is: nem viszolyog a fiúktól, ha egy kollégája előtt lépett volna, akkor hagyta volna. Anyaként azonkívül, hogy elfogadom a lányom döntését, az okoz számomra problémát, hogy ez a választása nem egy szép cipőről szól, amiről megkérdezik, tetszik-e vagy sem. Ez az érzelmeink választása. Hogyan tudnám segíteni ebben a helyzetben? A családunkban nincs kultúrája a másságnak, példát nem tudok neki adni
– az olvasói levelet egy édesanyától kaptuk, akinek az Alexandra álnevet adtuk, hogy ne legyen felismerhető. Rendkívüli szülőre utal ez a levél, édesanyaként a legjobb, amit tenni lehet, ha olyan témában, ami idegen, segítséget mer kérni valaki. A másság kérdése – politikától, vallástól teljesen függetlenül – az, ami sokak számára ismeretlen terület, maximum a filmekből, tévéből kaptak eddig információt. Az, hogy hogyan és milyen életkorban alakul ki, fontos lehet abban, hogy megértsük, szülőként milyen feladat hárulhat ránk. Ha neked is van kérdésed a családoddal kapcsolatban, ha nem tudod elfogadni azt, akit a gyereked házastársul választott, ha nehezedre esik a gyerekeiddel a szerelemről, szexről beszélni, akkor Sereg Tímea pártanácsadó és szexológus tanácsadó várja a leveled a timea.sereg@centralmediacsoport.hu email címre.
Hogyan lehet segíteni a gyerekünket a szexuális orientációjában?
Azok a szülők, akiknek a gyerekei coming outolnak, kényelmetlenül érezhetik magukat amiatt, hogy tájékozatlanok a témában. Szülőként fontos feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek, hogyan jó egészséges szexuális kapcsolatokat kialakítani, hogyan jó randizni, hogyan udvaroljanak a fiúk, hogyan fogadják a bókokat a lányok, vagy éppen hogyan mondjanak nemet. Ha arra kerül a sor, hogy kiderül, a gyerek vonzódik a saját neméhez, akkor összezavarodhatnak, pláne, hogy ha a szexről való beszélgetés pusztán a nem kívánt terhességre tért ki eddig. Kihívásként élheti meg olvasónk is a helyzetet, és ez az érzés normális. Édesanyaként a legtöbb, amit tehet, hogy elfogadja a helyzetet, és megköszöni a lányának a bizalmat. Az, hogy egy lány az édesanyjával ilyen témáról merjen beszélni, nagyfokú bizalomról és nagyon jó anya-lánya kapcsolatról tanúskodik. Ezt a jó kapcsolatot érdemes építeni tovább.
Ahhoz, hogy megértse olvasónk is, mi történik a lányában, elsősorban azt a tévhitet kellene eloszlatni, hogy a leszbikusság nem olyan, amit egy csábító idéz elő egyik pillanatról a másikra valakiben. A pszichoszexuális fejlődésünk beérik körülbelül akkorra, amikor elérjük a 18. életévünket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ekkorra eldől, ki kihez vonzódik. Alfred Kinsey, egy amerikai kutató már az ötvenes években felfedezte azt, ami az emberi szexualitás legfőbb jellemzője: a szexuális orientáció egy skálán mozog. A nevéhez fűződő skálán (amit ide kattintva lehet megnézni) a két végpontként helyezkedik el a homoszexualitás és a heteroszexualitás, a kettő között egy egész nagy térben a biszexualitás áll.
A kutatásai szerint az emberek nagy része valahol a kettő között helyezkedhet el, attól függően, hogy ki milyen: vannak, akik soha az életben nem lesznek szerelmesek azonos nemű emberbe, de vannak homoerotikus álmaik vagy néznek ilyen pornófilmet. Vannak, akik társként sosem választanának azonos nemű embert, de szeretői kapcsolatokra, vagy egy éjszakára bármikor. Vannak, akik szerelmesek azonos nemű emberbe, vannak, akik társként is választanak azonos neműt, de léteznek olyanok is, akik ellenkező neművel és azonos neművel is képesek társas-szerelmi kapcsolatban élni évekig. Az árnyalatokból tehát rengeteg lehetséges, és amennyiben olvasónk lánya vonzódik a fiúkhoz is, feltehetően nem leszbikus, hanem biszexuális vagy pánszexuális. Az is lehet az ő esetében, hogy pár év múlva családja és férje lesz, de lehet, hogy nővel éli majd életét és vele vállal gyereket. Ezt majd az élet hozza.
Olyan tehát, hogy valaki felnőttkorában gondol egyet és elkezd vonzódni a másik nemhez, valójában nincs. A pszichoszexuális fejlődésünk idején kétszer is biszexuálisok vagyunk mindannyian: gondoljunk csak abba bele, ahogy az alsó tagozatos kislányok is plátóian szerelmesek a tanító nénibe, és amilyen gyorsan jön az érzés, olyan gyorsan el is múlik. Ráadásul abban a kritikus három évben, amikor elindul a pszichoszexuális fejlődés, azaz 3 éves kortól 6 éves korig előfordul, hogy a gyerek mindkét szülőjébe kicsit szerelmes a maga módján. A másik időszak a kamaszkor kezdete, ami hasonló: a 11-13 éves korban elkezdődik a konkrét szexuális vágy. Biszexuális fantáziák, plátói szerelmek megjelenhetnek, és ha ebben a korban a szülők részéről elkezdődik egy erőteljes tiltás a szexszel kapcsolatban, akkor komolyabb gondokat okozhat mindez a szexuális orientáció alakulásában.
Olvasónk esetében a jó az, hogy semmilyen zavart nem okozhatott a lánya életében, ha ő ennyire tudja, érzi, kihez vonzódik. A társadalomban a biszexuálisokat senki nem ismeri fel, nem is ítélkeznek felettük. Édesanyaként olvasónk azzal tehet a legtöbbet a lányáért, ha pontosan úgy kezeli a helyzetet, mintha a lánya akár fiúba lenne szerelmes: hagyja kérdezni, és nem baj, ha éppen valamire nem tudja a választ. Érdemes megnézni egy-két filmet, sorozatot, amik arról a korosztályról szólnak, amelyikbe a lánya is tartozik, ezek segíthetnek megérteni, mi minden történik a lelki életükben.
Kérdezz, írj nekünk!
Ha szeretnél szexológustól, pártanácsadótól választ kapni a téged érintő problémákról, ha elakadtál a magánéletedben, ha a társkereséssel vannak gondjaid, esetleg még szűz vagy, várjuk a kérdésed! Aggódnod nem kell, minden esetben névtelenül jelenítjük meg a kérdésed, az évszámokat, éveket is átírjuk, hogy senki ne ismerjen rád. A leveled várjuk a timea.sereg@centralmediacsoport.hu email címre.