„Drasztikusan csökkenti” katonai aktivitását Kijev és Csernyihiv környékén az orosz hadsereg. Ez eddig az orosz-ukrán béketárgyalások legfontosabb fejleménye, és az orosz fél szerint a részleges visszavonulással a kölcsönös bizalmat erősítenék a tárgyaló felek között. Eközben tárgyalásokat folytatnak Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentességéről, illetve biztonsági garanciákról is – foglalta össze a 444.
Recep Tayyip Erdogan török államfő köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban (fotó: MTI/AP/Török elnökség)
Az ukrán delegáció tagjai semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, kijelentve, hogy nem csatlakoznak a NATO-hoz, ami nem hozhatna létre katonai létesítményt az országuk területén. Cserébe azonban biztonsági garanciákat kérnek, hogy amennyiben Oroszország mégis támadást indítani Ukrajna ellen, egyes országuk védelmet nyújtsanak neki. Az ukrán elnök tanácsadója az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Törökországot, Franciaországot és Németországot említette. A Krím körül is történtek fejlemények: az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak az orosz félnek, mely során tárgyalásos, és nem katonai úton rendeznék a térség körüli kérdéseket. Ez az ajánlat azonban kizárólag teljes tűzszünet esetén léphetne érvénybe. Az orosz ajánlat értékét némileg csökkenti, hogy az orosz hadsereg épp Kijev környékén áll a legrosszabbul. Állításuk szerint a céljaikat elérték, így az erőiket mostantól a Donbasz „felszabadítására” koncentrálhatják.
