Életének 75. évében meghalt Markó Iván táncművész, koreográfus, balettigazgató.
Markó Iván Balassagyarmaton született 1947-ben. A balettintézetbe harmadszori próbálkozás után, 1958-ban vették fel. Diplomáját 1967-ben kapta meg, és még abban az évben az Operaház tagja lett. Rangos főszerepeket bíztak rá a Hattyúk tavában, a Fából faragott királyfiban, a Giselle-ben, a Tűzmadárban, a Sylviában.
1972-ben a világhírű francia balettművész, Maurice Béjart hívta meg brüsszeli együtteséhez, a XX. Század Balettjéhez, szólistaként a Tűzmadár címszerepében debütált. Az ott töltött hét év során teljesedett ki művészete, 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották a lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművészt.
Hazatérve az Állami Balettintézet végzős évfolyamának tagjaiból megalapította a Győri Balettet, amelynek 1979-től vezető szólistája, koreográfusa és balettigazgatója volt 1991-es távozásáig.
1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa volt. 1992-ig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydney-ben volt vendégkoreográfus. 1996-ban hozta létre a Magyar Fesztivál Balettet, melynek kormányzati támogatása 2012-ben nagy vihart kavart.
1981-ben Érdemes művész díjat, 1983-ban Kossuth-díjat, 1985-ben SZOT-díjat kapott. 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának lett örökös tagja. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 2007-ben ítélték oda. Ebben az évben szülővárosa, Balassagyarmat díszpolgára lett. 2008-ban Prima Primissima díjjal jutalmazták. Markó Iván művészetét két magyar táncfilm is megörökíti: Jézus, az ember fia és a József és testvérei.
Markó Iván Az álmodó szerepében Mózes, avagy a tízparancsolat című balettelőadáson a debreceni Főnix Csarnokban 2013. március 27-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Forrás: Blikk/MTI
