Tisztáztak az emberöléssel vádolt orvost

Felkavaró ügy végére került pont a közelmúltban az Egyesült Államokban. Egy ohiói bíróság tisztázott egy orvost, akit korábban azzal vádoltak meg, hogy tizennégy végstádiumban levő páciensével végzett négy éven belül. Az intenzív osztályon fekvő betegeknek ugyanis a férfi potenciálisan végzetes mennyiségű fájdalomcsillapítót adatott be – számolt be az esetről a Medscape Medical News. A bíróság (Franklin County Court of Common Pleas) összesen hét héten át tárgyalta William Husel ügyét, és az eljárás alatt nem kevesebb mint ötven tanút hallgatott meg, mielőtt az esküdtszék meghozta volna döntését. Az ítélet szerint a férfi nem bűnös sem emberölésben, sem annak kísérletében.

Fotó: jelenet a WBNS 10TV felvételéből

Noha Husel ügyvédje, Jose Baez a tárgyalás után megtartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy védence „nagyszerű” orvos, aki remélhetően előbb-utóbb visszatérhet az egészségügybe, a Medscape által megkérdezett szakértő szerint ez aligha várható. Időközben a 46 éves Husel praktizálási engedélyét ugyanis felfüggesztették, és bár az emberölés vádja alól tisztázta a bíróság, magatartása a munkahelyén mindenképpen szabálytalan volt.

A per középpontjában hivatalosan az a kérdés állt, hogy mennyi fájdalomcsillapító adható olyan végstádiumban levő betegeknek, akiket már levettek a lélegeztetőgépről. Sokak szerint azonban a valódi téma, melyet feszegetett, hogy szabad-e felgyorsítani a haldoklását egy olyan embernek, aki maga nincsen abban az állapotban, hogy erről rendelkezzen. Ez ugyanis a jelenlegi jogszabályok szerint az Egyesült Államok-szerte bűncselekménynek minősül. (Egyes államokban és a Columbia körzetben legális az úgynevezett orvosilag asszisztált halál, amikor az orvos ír fel végzetes gyógyszer dózist olyan halálos beteg pácienseknek, akik képesek kifejezni az erre vonatkozó akaratukat és be is tudják egyedül venni a gyógyszereket. Ohióban ugyanakkor ez utóbbi is tilos.)

Fotó: jelenet a WBNS 10TV tudósításából

William Husel a vád szerint 2015 és 2018 között, két intenzív osztályon – a Mount Carmel West Hospitalban és a Mount Carmel St. Ann’s Hospitalban – összesen tizennégy beteg esetén rendelte el éjszakai műszak közben, hogy kapjanak nagy mennyiségű (500–2000 mikrogramm) fentanil nevű roppant erős fájdalomcsillapítót. (Ebből a kórházi altatáshoz is használt gyógyszerből volt Magyarországon egy ideig hiány 2019-ben.) A páciensek minden esetben végső stádiumban voltak és akkor vették le őket a lélegeztetőgépről. Volt, aki szinte azonnal, de mindegyik maximum fél órán belül elhunyt.

A vád azt állította, hogy Huselnek, aki 2013-tól dolgozott a Mount Carmel kórházban, tudnia kellett, mit okozhat az általa előírt nagy mennyiségű gyógyszer, ezért feltehetően azzal a szándékkal cselekedett, hogy végezzen a betegekkel. Ebben asszisztáltak neki a kevés szakmai gyakorlattal rendelkező nővérek, akik magas szakmai presztízse miatt egyáltalán nem kérdőjelezték meg az orvos döntéseit.

A megszólaltatott orvosszakértők szerint ugyan bevett gyakorlat a lélegeztetőgépről való levétel közben fájdalomcsillapítót, illetve nyugtatót adni a végső stádiumban levő betegeknek, hogy csökkentsék a szenvedéseiket, a Husel által előírt mennyiségű fentanil 10-20-szorosa volt az ilyen eseteknél rendszerint adott dózisnak. Ilyen mennyiség szerintük egy elefántot is le tudott volna teríteni, a legtöbb embernél pedig szinte biztosra vehető, hogy rövid időn belük halált okoz.

A védelem ezzel szemben azt igyekezett bebizonyítani, hogy Husel egy mélyen érző, empatikus orvos, aki kizárólag azért rendelte el a nagy dózisú fentanil beadását, mert szerette volna enyhíteni a betegek szenvedéseit az utolsó óráikban. Ügyvédje, Baez a záróbeszédében úgy fogalmazott:

Husel felügyelete alatt a Mount Carmel intenzív osztályán összesen 35 beteg hunyt el, miután nagy mennyiségű fentanilt kapott. Az állam eredetileg 25 rendbeli emberöléssel vádolta meg az orvost, később azonban ezt 14-re csökkentette.

Az eset hatalmas problémákat tárt fel a columbusi Mount Carmel West Hospitalnál, mely a Trinity Health nevű katolikus szervezet irányítása alá tartozik. Túl azon, hogy a nővérek nem kérdőjelezték meg Husel rendkívüli dózisainak indokoltságát, az is furcsa volt, hogy az orvos legtöbbször szóban adta nekik az utasításokat, ahelyett, hogy azokat bevezette volna az egészségügyi elektronikus adatbázisba. Husel és kollégái sem tettek eleget annak a sztenderd eljárási követelménynek, hogy olyan esetben, amikor nem vészhelyzetről van szó, az ügyeletben levő gyógyszerésznek kikérjék a gyógyszeradagolással kapcsolatban a véleményét.

Husel tevékenysége 2018 októberében szúrt szemet először gyógyszerészeknek, akik jelentették az anomáliákat az illetékes hatóságoknak. A jelzés nyomán vizsgálatot rendeltek el a kórházban. Az orvost ugyanennek az évnek a decemberében elbocsátották arra hivatkozva, hogy az általa előírt gyógyszermennyiség túlzás volt és túlment azon, amit a betegek szenvedésének enyhítése indokolt volna. Nem Husel volt azonban az egyetlen, akin csattant az ostor. A vizsgálat nyomán a kórház személyzetének több tagját is elmarasztalták, többeknek felfüggesztették a praktizálási engedélyét. Többeket elbocsátott az intézmény, köztük a Mount Carmel vezérigazgatóját, több tucat nővért és gyógyszerészt.

Egy ponton úgy tűnt, hogy a kompromittálódott kórház a történtek miatt elveszíthet mindennemű szövetségi támogatást. Ezt azonban sikerült az intézménynek elkerülnie azzal, hogy részletes tervet nyújtott be arra vonatkozóan, hogyan fogja korrigálni a feltárt hibákat. Az Ohiói Gyógyszerész Szövetség is megbírságolta a kórházat 477 ezer dollárra (nagyjából 165 millió forintra). A halálozások nyomán pedig számos család is beperelte az intézményt. Ezek közül sok továbbra is folyamatban van, illetve olyanok is vannak, amik csak ezek után kezdődnek majd el. Mindenesetre a Mount Carmel és a Trinity már most mintegy 20 millió dollárt (majdnem 7 milliárd forintot) fizetett ki a hozzátartozóknak a történtek miatt.

Jose Baez az AFP hírügynökségnek azt mondta, szerinte Husel tisztázása lehetővé tette, hogy a jövőben az orvosoknak és egyéb, egészségügyi szolgáltatást nyújtó szereplőknek ne kelljen félniük a számonkéréstől, miközben azon dolgoznak, hogy enyhítsék betegeik szenvedését.  Mások azonban attól tartanak éppen, hogy tovább növelte az ügy a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hol helyezkedik el a gyakran nagyon vékony vonal a halálos betegek ápolásánál a segítségnyújtás és a bűncselekmény közt.