A vegán étrendet követő fogyasztók száma jelentősen megnőtt számos iparosodott országban, köztük Magyarországon is, ezért ezeknek az élelmiszereknek a befolyása az élelmiszerágazatra valószínűleg tovább növekszik. Többek között erről és a vegán életmód környezetre gyakorolt hatásairól is szó esett a Veganizmus – recept a fenntarthatóságra? elnevezésű beszélgetésen, amelyen Karalyos Gábor, a „Vegán Hegylakó” is részt vett.
Varga Balázs, előadó, író és táplálkozási szakértő a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. online kerekasztal-beszélgetésén elmondta, a 2021-es adatokból az látszik, hogy
világszinten 80 millióan vallják magukat vegánnak, Egyesült Királyságbeli adatok szerint pedig a vegánok közel 66 százaléka nő.
A minden év januárjában megtartott kihívás, a „veganuár” adataiból is jól látszik, hogy egyre többen próbálják ki ezt az életmódot, és a cégek is mindinkább törekszenek a vegán termékek előállítására, hiszen a kereslet ezekre folyamatosan növekszik.
Varga Balázs táplálkozási szakértő, Antal Éva, a Vászonzsákoslány, Karalyos Gábor színész és Bedő Hajni, a Cerbona marketingmenedzsere
Bedő Hajni, a Cerbona marketingmenedzsere szerint kutatás is mutatja, hogy leginkább a fiatalok körében terjed ez az életmód, a huszonévesek egyre tudatosabban táplálkoznak, odafigyelnek, milyen alapanyagokat visznek be a szervezetükbe, milyen egy termék cukortartalma, összetétele. „A vegán élelmiszer egyelőre rétegtermék még, de egyre növekvő igény van rá, és elvárás is egy élelmiszeripari gyártótól, hogy ebben a szegmensben is biztosítson termékeket. Ma már ráadásul könnyebb vegánnak lenni, mint mondjuk tíz éve, mert az élelmiszeripar fejlődésével lehetővé vált a finom alternatívák biztosítása” – mondta el Bedő Hajni.
„Felállva a fotelből azt éreztem, nem fogok tudni úgy élni, mint előtte”
De mi motiválhat arra valakit, hogy vegán legyen? Egy 2014-es tanulmány – amelyet hét németországi szupermarketben végeztek 329 vegán étrendet követő fogyasztóval készült személyes interjú alapján – három fő motívumot tárt fel a fogyasztói motivációk kapcsán: az állatokkal kapcsolatos motívumok (a válaszadók 89,7 százaléka említette), személyes jóléthez és/vagy egészséghez kapcsolódó motívumok (69,3%), valamint a környezettel kapcsolatos motívumok (46,8%).
Az 42 ezer követővel rendelkező Vászonzsákoslány Facebook- és Instagram-oldal megalkotója, Antal Éva első és legfontosabb motivációja a növényalapú étrend által biztosított fenntarthatóság volt. A kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy az egy hónapos veganuár kihívás adta meg ehhez a löketet, miután rájött, hogy Budapesten könnyen megoldható ez a fajta étkezés. Az életmódot aztán főleg etikai okok miatt folytatta, a veganizmus ugyanis elsősorban állatvédelmi mozgalom, az állatok tárgyiasításának, árucikként való árusításának elutasítása.
Karalyos Gábor, színész, a Vegán Hegylakó egy dokumentumfilmet nézett meg a veganizmusról, és az az egy óra olyan sokkszerű élményt nyújtott, hogy nagyon elszégyellte magát, és etikai válságba került, amiért egészen addig állatszerető emberként tekintett magára húsevőként.
Megértettem, hogy a fajizmus erősen hat rám, és én magam is szelektáltam az állatok között, elfogadva azt a skatulyázást, hogy vannak haszonállatok, akiknek az a dolga, hogy tápláljanak minket. Ez egy nagyon küzdelmes időszak volt, de felállva a fotelből azt éreztem, nem fogok tudni úgy élni, mint előtte
– mondta a színész, hozzátéve, hogy a teste viszonylag jól tolerálta a növényi étrendre történő szinte azonnali áttérést.
Fotó: Karalyos Gábor / Instagram
És persze akadnak olyanok is, akik egészségügyi okokból térnek át a növényi alapú étkezésre. Varga Balázs szerint az adatok azt sugallják, minél inkább növényi alapú az étrend, annál kisebb a kockázata a krónikus betegségek, például a diabétesz, elhízás megjelenésének. A táplálkozási szakértő úgy gondolja, a váltáskor nem feltétlenül kell dogmatikusan tekinteni a veganizmusra, elég a „csökkentsd le” elvet alkalmazni, és megnézni, hogyan reagál a szervezetünk arra, ha kevesebb állati eredetű élelmiszert eszünk. Szerinte sokakat, főleg a sportoló férfiakat azt tart vissza, hogy a vegán életmódra való áttérés miatt elveszítik erőnlétüket, korábbi sportteljesítményüket, pedig tudományos tény, hogy egy jól megtervezett növényi alapú táplálkozás fenntartató nemtől, kortól függetlenül. A növényi alapú étkezéssel mindent be lehet vinni, miközben vegyes étrenden is nagyon „el lehet csúszni”. „Egészen addig, amíg a kalóriákat bevisszük, a makrotápanyagok (azok a vegyületeket, amelyek energiát szolgáltatnak szervezetünk számára, például zsír, fehérje, szénhidrát – a szerző.) pedig jól vannak elosztva, addig teljesen irreleváns ezek forrása. Ez azt jelenti, hogy a növényi alapú táplálkozással is bevihető a megfelelő mennyiségű és minőségű kalória. Ma már egyre több intervenciós kísérlet mutatja ki a sporttáplálkozás kapcsán, hogy akik dominánsan növényi alapú táplálkozást követnek, azok kevesebb izomláztól, sérüléstől, akár betegségtől szenvednek” – mondta el a szakértő.
Fenntarthatóságból vegánnak lenni. Van értelme?
Ha a vegán életmód motivációja a fenntarthatóság, elsőre jó döntésnek tűnik váltani, hiszen ma már kiváló bizonyítékok vannak arra, hogy a növényi alapú élelmiszerek kevesebb energiát igényelnek (és kevesebb károsanyag-kibocsátást okoznak), mint az állati eredetű termékek. De mi van akkor, ha ezeket a növényi alapú termékek már a fél világot berepülték, mielőtt az asztalunkra kerülnének? És mennyivel csökkentik vagy növelik a szén-dioxid-kibocsátást a különböző főzési módszerek? Az élelmiszerek károsanyag-kibocsátáshoz való hozzájárulása számos különböző tényezőtől függ tehát, azzal, hogy valami vegán, még nem feltétlenül számít fenntarthatónak.
Egy 2020-as tanulmány, amelyet Angelina Frankowska, a Manchesteri Egyetem élelmezés-fenntarthatósági kutatója vezetett, kimutatta, hogy
egyes élelmiszerekhez, különösen a zöldségekhez köthető teljes kibocsátás 61 százaléka az otthoni készítés során keletkezik.
A gyárban már részben előfőzött élelmiszerek, például a tofu, és bizonyos húspótlók esetén a munka befejezése a gyárak teljes kibocsátásának mintegy 42 százalékát teszi ki. És ez még nem minden. Bizonyos főzési módok lényegesen energiaigényesebbek, mint mások. A sütő bekapcsolásával nemcsak a vacsoránkat melegítjük fel, hanem a környező levegőt is. Sarah Bride, a York-i Egyetem munkatársa szerint az ételek éghajlati hatásának akár 80 százalékát is okozhatja az, ha a zöldségeket sütőben sütik, a főzés, a párolás, a mikrohullámú sütőben való sütés viszont jelentősen energiahatékonyabb.
Kaliforniai paprika csomagolva az izraeli Ben Gurion repülőtér Agrexco raktárából (Fotó: David Silverman/Getty Images)
Vagy vegyük például az élelmiszerek származási helyét. Egy adag mandulavaj, egy avokádó, néhány szelet mangó, egy marék áfonya, egy csipet kakaópor, egy csésze szójatej például finom, egészséges és tápláló vegán turmix a napindításhoz, de egyáltalán nem tesz jót a bolygónak. Bár kétségtelen, hogy a hús – különösen a marhahús – erőteljesen hozzájárul a bolygó üvegházhatású gáz-kibocsátásához, több földet és vizet is felemészt, és több környezeti kárt okoz, mint bármely más élelmiszertermék, de aki környezetvédelmi okokból szeretne vegán étrendet bevezetni, annak nem árt figyelnie a származási szempontokra is.
Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki az élelmiszerek környezeti hatásait tanulmányozza, azt állítja, a légi úton szállított gyümölcs és zöldség kilogrammonként több üvegházhatású gáz kibocsátást eredményezhet, mint például a baromfihús előállítása. Az olyan finom gyümölcsöket, mint az áfonya és a szamóca, gyakran légi úton importálják Európába és az Egyesült Államokba, hogy kitöltsék a helyi gyümölcsök szezonon kívüli hiányát. Angelina Frankowska, a Manchesteri Egyetemen a fenntarthatóságot tanulmányozó kutatása a közelmúltban megállapította, hogy az Egyesült Királyságban fogyasztott spárgának van a legnagyobb karbonlábnyoma az országban fogyasztott többi zöldséghez képest.
De vannak más általános szempontok is, amelyeket figyelembe kell vennünk: a műtrágyák a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább három százalékát teszik ki, hiszen előállításuk során szén-dioxid (CO2) és metán kerül a légkörbe, míg szántóföldi használatuk során egy másik erős üvegházhatású gáz, a dinitrogén-oxid szabadul fel. A mezőgazdasági gyakorlatok, például a szántóföldek művelése szintén nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázt bocsát ki a légkörbe, és elősegíti az erózió felgyorsítását.
És persze léteznek olyan növényi eredetű élelmiszerek, amelyek aránytalanul nagy hatással vannak a környezetre. Az említett avokádó például hatalmas mennyiségű vizet is felszív. Például Kaliforniában egyetlen kifejlett fának akár 209 literre is szüksége van naponta nyáron. Ez elképesztő mennyiség a száraz nyári hónapokban az olyan vízhiányos régiókban, mint Kalifornia, Chile, Mexikó és Dél-Spanyolország, ahol sok kereskedelmi forgalomban kapható avokádót termesztenek, óriási nyomást gyakorolva a helyi környezetre. Egyes területeken, például Peruban és Chilében, a termény iránti növekvő kereslet a folyókból való illegális kitermeléshez vezetett, és a növekvő vízhiány-válságért okolható. És persze nem javít a helyzeten, hogy az avokádó is légi úton kerül hazánkba.
Az avokádó az egyik legjövedelmezőbb áru a mexikói termelők számára (Fotó: Brian Overcast/picture alliance via Getty Images)
Mindezek ellenére szakértők is azt mondják, semmi sem járul hozzá a környezet károsításához jobban, mint a marha-, bárány-, a sertéshús és a tejtermékek, ezért egy jól megválogatott, szezonális és hazai élelmiszereken alapuló növényi étrendnek felbecsülhetetlen szerepe lehet fenntarthatóságban, és így akár a klímaszorongás csökkentésében. Ez ugyanis a beszélgetés résztvevői szerint ma már jellemző érzés, főként a fiatalabb korosztály körében, akit komolyabban foglalkoztat, hogy mi lesz, ha a másfél fokos átlaghőmérséklet emelkedés már az ő életükben bekövetkezik.
Karalyos Gábor szintén ismeri a szorongást, de mint mondja, átalakította a gondolkodásmódját ezzel kapcsolatban. „Konkrétan most már azt látom, nem elkerülhető, amiért küzdünk. Sőt kicsit már várom is. Egyre inkább bizonyítást nyer a számomra, hogy az emberiség annyira kényelmes, hogy nem tud olyan megrázó előjel történni, amire odafigyelnénk. Azt gondolom, közös érdemi változás akkor történik meg, amikor rá leszünk kényszerítve, hogy felismerjük, a nyolcmilliárd ember nagy része még mindig éhezik, miközben 760 milliárd haszonállatot jól tudunk lakatni.
El fog jönni az a pont, amikor majd kérdéses lesz, ki egye meg a takarmánynövényt, ki igyon ivóvizet. Azt gondolom, nagy és csúnya arculcsapásnak kell történnie ahhoz, hogy végre hatékonyan lépjünk, és használjuk azokat a dolgokat, amiket már kitaláltunk, mint például a növényi alapú étkezés is”
– mondta el a színész a beszélgetésen.
Arroganciával nem lehet meggyőzni
Bár az etikai sokk elragadtathatja az embert és véresszájú hittérítőt csinálhat belőle, a beszélgetés résztvevői is hamar rájöttek, erőszakkal, arrogáns kioktatással és dühvel nem lehet másokat szemléletváltásra ösztönözni. Egy kutatás, amely a vegánokhoz való ambivalens hozzáállást vizsgálta, arra jutott, hogy bár a vegyes táplálkozású emberek csodálhatják a vegánok erkölcsi céljait és elkötelezettségét, egyúttal nincs ínyükre, hogy arrogánsnak és túlzottan elkötelezettnek tűnnek. Ez utóbbi negatív magatartás alááshatja a húsfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát. A vegánokkal kapcsolatos sztereotípiák, amelyek a kutatás szerint egyértelműen negatívak, befolyásolják az ezekkel a csoportokkal szembeni viselkedést, valamint általában az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos döntéseket. Az erkölcsi kötelezettség hangsúlyozása tehát kontraproduktív lehet a növényi alapú étrend népszerűsítésében.
