Beléptünk az orosz-ukrán háború 5. hónapjába. A nemzetközi közvélemény nem figyel annyira intenzíven a konfliktusra, mint a harcok első heteiben, de arról sincsen szó, hogy elfeledkeztek volna Ukrajnáról. Ráadásul időről-időre történnek nagy nemzetközi visszhangot kiváltó incidensek. Ilyen volt például június 27-én a Kremencsuk város bevásárlóközpontját ért több tucat áldozatot követelő rakétatámadás – mondta el lapunknak a Kijevben élő Anton Pecsenykin. Az újságíró, aki rendszeresen ad az nlc-nek helyszíni beszámolókat, ezúttal arról beszélt, hogy az ukrán fővárosban szinte egymást érik a külföldi, magas rangú delegációk, ahol folyamatosan bontják le a korábban felépített ellenőrzési pontokat. A napokban például Kijevbe látogatott Indonézia elnöke, illetve Moldova államfője, valamint a korábbi dán miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen is, aki 2009 és 2014 között a NATO főtitkára volt.
Az élet tehát Kijevben viszonylag normális, főleg ahhoz képest, ami pár hónappal ezelőtt volt, amikor még az ukrán főváros állt közvetlen ostrom alatt. Éles emlékeztető volt ugyanakkor a háborús helyzetre, amikor a minap becsapódott egy orosz rakéta egy kijevi lakóépületbe. Ugyanazt a lakótömböt érte támadás, amit egyszer már áprilisban is. Akkor egy ott lakó újságíró, most egy családanya vesztette életét, akiről időközben kiderült, hogy orosz állampolgár. Az eset öt kilométerre történt onnan, ahová a közelmúltban Anton átköltözött. Azért váltott lakást, mert – öröm az ürömben – az ingatlanárak az ukrán fővárosban nagyon sokat csökkentek az elmúlt időben, így lehetőség van immáron kedvezőbb áron, jobb lakáshoz jutni.
Újra jár a kijevi gyermekvasút (Fotó: Alexey Furman/Getty Images)
Lokális harcok és kiszámíthatatlan rakéták
Közben több száz kilométerre Kijevtől folytatódnak az aktív harcok. Áprilisban kezdődött el a háború második szakasza, a Donyecki és Luhanszki régiókból álló Donbászért folyó csata. Időközben az oroszok elfoglalták Luhanszkot, így a másik kelet-ukrajnai régióra, Donyeckre összepontosítanak. Az ukrán újságíró szerint a háború biztosan hosszan el fog húzódni. Az oroszok nagyon lassan lépegetnek előre, időközben azonban az ukrán hadsereghez megérkeztek az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétatüzérségi rendszerek, amiket – egyes videófelvételek alapján – már be is vetett az ukrán hadsereg. A frontvonalak ezért szerinte jó ideig, talán egészen a nyár végéig ugyanazok maradnak, mint most. Az oroszok által használt hosszú távú rakéták miatt azonban továbbra is az az érzés, hogy igazán sehol sem lehet teljesen biztonságban Ukrajnán belül az ember. Ezt erősítette a Kremencsuk város bevásárlóközpontját ért rakétatámadás.
Az eset után közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök arról beszélt, hogy akár ezren is lehettek bent az épületben, amikor a rakéta becsapódott. Később ezeket a számokat hivatalosan is csökkentették. Úgy tűnik, 300-an tartózkodhattak a bevásárlóközpontban. Közülük negyvenen meghaltak és sok volt a sérült. A támadás több szempontból is mélyen megrázta az ukrán és nemzetközi közvéleményt. Anton elmondta, hogy a városban működött Ukrajna legnagyobb olajfinomítója, amelyet még áprilisban semmisítettek meg és a településen működő egyik gyárat is találat érte, de a bevásárlóközpont semmiképpen nem nevezhető katonai célpontnak. Hihetetlen peches módon ráadásul a bevásárlóközpont vezetői éppen a támadás előtti héten jelentették be, hogy a légiriadókat a jövőben figyelmen kívül hagyják, mert másként nem tudják rendesen ellátni a vásárlókat.
Egy Amstor plázában meghalt civil temetése (Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images)
A támadás okozta nyílt sebekre ráadásul az orosz fél külön sót szórt azzal, ahogyan tálalta az esetet. Moszkvához közeli források egyből azt kommunikálták, hogy nem az épületet, hanem egy közeli katonai célpontot ért támadás, és annak a felrobbanása miatt sérült meg a bevásárlóközpont, aztán azt, hogy az üzlet régóta zárva volt, majd az esetről készült felvételről állították, csak hamisítványok lehetnek, mert nem láthatók rajtuk gyerekek és nők. Noha egy háborús helyzetben nehéz egyből ellenőrizni az állításokat, az orosz kijelentéseket időközben több szerkesztőség – köztük a BBC és a The Guardian is – leellenőrizte és cáfolta.
Anton szerint nehéz egyáltalán szavakba önteni, mennyire felháborítja az ukránok jelentős részét az a cinikus magatartás, amit Oroszország tanúsít az ilyen és ehhez hasonló esetekben, azaz, hogy – akár szándékosan, akár tévedésből – lakossági célpontokat találnak el, majd azt állítják – miként tették ezt a bucsai mészárlás és Mariupol városának Szülészeti és Gyermekklinikáját ért támadás után is – hogy valójában az ukránok által megrendezett provokációkról van szó.
A kremencsuki pláza a támadás után (Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images)
Bergyanszk, a megdermedt üdülőváros
Anton eredetileg a hónapok óta orosz fennhatóság alá tartozó Berdgyanszkból származik és jelenleg is ott élnek szülei, illetve nagymamái. Mint mondta, anyukája elmondása szerint a nyaralóvárosban – ahol ilyenkor már főszezon szokott lenni – most senki nincsen. A településen ugyanakkor rengeteg a friss gyümölcs és zöldség, a helyi gazdák ugyanis nem tudják őket külföldön eladni, ezért helyben próbálják meg értékesíteni a terményeket. Hiába azonban a bőséges áru, nem vásárolnak sokat a helyiek, mert egyre kevesebb a pénzük. Anton anyukájának szerencsére a háborús helyzet ellenére még részben megvan a munkahelye, nagyszüleinek pedig az ukrán állam továbbra is utalja a nyugdíjukat. Probléma azonban, hogy az automatákból nagyon drágán lehet csak készpénzhez jutni. Egy-egy pénzfelvétel esetén a felszámolt díj 10-20 százalékos is lehet. A helyiek attól rettegnek, hogy mi lesz télen. A településhez gázt szállító vezetékek ugyanis Mariupol ostroma alatt megsérültek és márciusban már nem volt semmilyen fűtés a településen. A tavaszi melegedés azonban nem váratott sokáig magára, viszont ha így éri őket a tél, meg fognak fagyni – fejtette ki Anton.
De addig most még javában tart a nyár. Megkérdeztük az ukrán újságírótól, mik a tervei, tud-e esetleg kikapcsolódni valahogy a következő időszakban. Mint mondta, nagyon vágyik rá, hogy pihenjen egyet és valamikor ki is fog venni egy hetet, de még nem tudja, hol tölti el. Külföldre nem mehet, mivel a jelenlegi helyzetben Ukrajnát nem hagyhatják el a 18-60 közti férfiak, a tengerhez pedig – ami közkedvelt nyaralási célpont – azért nem, mert sok történet volt olyanokról, akik a Fekete-tengerben úszkálva aknával találkoztak és felrobbantak. A szüleihez – akiket személyesen legutóbb még a háború kezdete előtt, idén januárban látott, – azért nem, mert a város orosz fennhatóság alá tartozik. Valószínűleg tehát Nyugat-Ukrajnába megy majd, de hogy hová, egyelőre nem tudja.
Menekültek érkeznek Bergyanszkba (Fotó: Dmytro Smoliyenko/Ukrinform/NurPhoto via Getty Images)
Megkérdeztük, hogy mi a helyzet azzal a barátjával, aki a háború elején harci tapasztalat nélkül önkéntesnek jelentkezett és néhány hónapja behívták harcolni. A fiatal férfit előbb egy kiképzőtáborba vitték, ott azonban súlyosan megbetegedett és kórházba került, ahol több, harc közben megsérült katonával találkozott, akik elrettentő történeteket meséltek neki arról, mi zajlik a harcmezőkön. Anton úgy tudja, hogy barátja azóta felgyógyult és – noha katonai titok miatt nem adhat részletes tájékoztatást arról, mit csinál és merre jár – feltehetően a fehérorosz határ mentén állomásozó csapatokkal van.
Továbbra sem tud Anton másról az ismeretségi köréből, akit úgy hívtak volna be harcolni, hogy nincsen előzetes harci tapasztalata. Ellenben elmesélte egy másik barátja édesapjának a helyzetét. Az 52 éves férfi már 2015-ben is harcolt és idén február 24-e után ismét mozgósították. Április környékén azonban megsérült a térde és kórházba került. Noha szerette volna elintézni, hogy harcra alkalmatlannak nyilvánítsák, végül nem sikerült és úgy tűnik, hamarosan újra keletre küldik a legkeményebb területekre. Önkéntesekből nincsen hiány, de a jelek szerint a harci tapasztalattal rendelkező katonák nagyon nagy kincsnek számítanak.
Gyász
Beszélgetésünk után nem sokkal érkezett a szomorú hír, hogy Anton Berdgyanszkban élő egyik nagymamája, Raya meghalt. Az újságíró Facebookon rövid üzenetben annyit tett közzé a halállal kapcsolatban, hogy a nagymamája mindig nehezen viselte a nyarat. Valószínűleg nemcsak az egészsége miatt, hanem azért is, mert 24 éve júliusban hunyt el a férje. Hozzátette, az asszony – mint nagyon sok ukrán – február 24-én, az oroszok támadása után azonnal megszakította a kommunikációt oroszországi rokonaival, a kialakult helyzet miatt pedig nem is tudott már beszélni életében számos határon túli barátjával, rokonával. Unokája szerint ez volt az, amitől talán a leginkább megszakadt a szíve.
Zelenszkij nagy próbája: Az EU-integráció
Miközben folynak tovább a harcok és növekszik az áldozatok, veszteségek száma, az ukránok számára minél fontosabb, hogy csatlakozhassanak az európai közösséghez. A közelmúltban egy lakossági felmérés szerint az emberek 90 százaléka támogatná az EU-hoz, míg körülbelül 70 százalékuk a NATO-hoz való csatlakozást. Mint ismert, öt nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta az európai uniós csatlakozási kérelmet, a közelmúltban pedig Ukrajna hivatalosan is az EU tagjelölt országává vált. Ezzel egy időben azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kijevi parlamenthez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy „Ukrajnának egyértelmű európai perspektívája van, de az EU-tagsághoz vezető út időbe telik, az előrehaladás kemény munkát igényel”. A teljesítendő feltételek közt szerepel többek közt, hogy a lehető leghamarabb ki kell nevezni a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjét és az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal új igazgatóját, meg kell fontolni az ukrán alkotmánybíróság reformjára vonatkozó terveket, és olyan új szabályokat kell bevezetni, amelyek csökkentik az oligarchák gazdaságra gyakorolt túlzott mértékű befolyását.
Zelenszkij a svéd miniszterelnökkel, Magdalena Anderssonnal tartott közös sajtótájékoztatóján (Fotó: Alexey Furman/Getty Images)
Az ukrán vezetésnek tehát rendbe kell tenni, méghozzá minél hamarabb, számos olyan dolgot, ami régóta rendszerszintű probléma és – noha a háborús helyzet miatt több pont teljesítése valóban hosszabb időt vesz igénybe – Anton szerint az ukrán emberek nem lesznek megértők, ha azt látják, a kormány gyarlósága miatt csúszik meg az ország felvétele az EU-ba. Hiába van az elnöknek a háború kirobbanása óta egyfajta hősi imázsa, ha ezt nem tudja teljesíteni, az politikailag a végét jelentené – fejtette ki az ukrán újságíró, aki ugyanakkor hozzátette, ő egészen biztos abban, hogy az államfő valóban megtesz mindent az EU-felvétel érdekében.
Ebbe az irányba mutat az is, hogy nemrég például az ukrán parlament megszavazta a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Isztambuli Egyezményt, amely jogilag kötelezi a részes országokat a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem jogi keretének létrehozására. Noha erre hat évvel ezelőtt is volt kísérlet, akkor az Egyházak Tanácsa tiltakozott a dokumentumban használt „gender” kifejezés ellen.
