Egy kutya esetében számos tényező befolyásolhatja, hogy mennyit ugat, kezdve az előéletétől, a nevelésétől, de az adott egyed vérmérsékletétől, természetétől, illetve a fajta jellemzőitől. Egyes fajták egész egyszerűen hangosabbak, mint mások. Ha te csendesebb négylábúra vágysz, a most következő fajtákban érdemes gondolkodnod.
Berni pásztorkutya (Fotó: Getty Images)
- Berni pásztorkutya: Ezek a szelíd óriások eredetileg a svájci gazdaságok munkakutyái voltak, azonban ma már családi kutyaként is népszerűek, köszönhetően kiegyensúlyozottságuknak és persze szépségüknek.
- Cavalier King Charles spániel: A fajta attribútumai minden tekintetben megfelelnek a városi életnek: kicsi, csendes, barátságos és imádnivaló.
- Francia bulldog: A francia bulldogoknak a napi sétákon felül nincs túl nagy mozgásigényük, így lakáskutyaként is boldogok tudnak lenni. Játékos természetük sem ugatásban nyilvánul meg.
- Angol bulldog: A francia bulldoghoz hasonlóan nyugodt természetű fajta, mely szívesen szunyókál a kanapén és nem csap túl nagy zajt.
- Basenji: Az afrikából származó vadászkutya sajátos jellemzője, hogy nem tud ugatni. Jellemzően csak olyankor ad ki hangot, ha felidegesítik, ilyenkor jódlizáshoz hasonló módon vonyít.
- Orosz agár vagy borzoj: Csendes és macskaszerű fajtaként tartják számon. Bár nem zajos, mozgásigénye annál nagyobb, akár 60-65 km/h-s sebességgel is képes futni.
- Skót szarvasagár: A 71-76 centiméter magas, 34-45 kilogrammos négylábú ugyan méreteiből adódóan nem épp öleb, ugyanakkor méltóságteljes és jó természetű kutya, mely szintén nem ugat sokat.
- Ausztrál juhászkutya: Figyelmeztetik ugyan a gazdájukat, ha veszélyt észlelnek, ugyanakkor például egy vihar alatt általában nem kezdenek vad csaholásba.
- Ír szetter: A gyönyörű, vörös szőrű szetterek vadászkutyák, nem pedig őrzőkutyák, így általában csak akkor ugatnak, ha zsákmányt kutatnak fel. Mivel munkára nevelték őket, rengeteg energiájuk van, emellett azonban kedves természetűek.
- Afrikai oroszlánkutya: Az Afrikából származó fajta atletikusságáról, kiegyensúlyozottságáról és ragaszkodó természetéről híres. Különlegessége továbbá a gerince mentén futó szőrcsík, melyen a szálak ellentétes irányban nőnek.
