„Ez a legeslegelső kép a családomról. És tulajdonképpen az egyetlen is” – kezdi a perinatális gyász világnapjára írt posztját Stacey Skyrsak, aki néhány éve még azon boldog kismamák közé tartozott, akik egyszerre három gyereknek is örülhettek az első ultrahangos vizsgálat után.
„Sajnos nincsenek olyan képeim, ahol ez a három testvér együtt szaladgál a parkban. És nem készültek olyan képek sem, ahol karácsony reggelén egyforma pizsiben bontogatják az ajándékaikat. Csak ez az egy képem van róluk. Nincsenek újszülött képek róluk, rólam és a férjemről a kórházi szobánkból. Se boldog fotók arról, ahogy először szorítjuk magunkhoz őket.”
„Ez a homályos, ultrahangos kép, amit a terhességem nyolcadik hetében készített az orvosom, az egyetlen, ami maradt nekem ebből az időből. És nem csak azért, mert ez volt az utolsó alkalom, ahol a babáink elég aprócskák voltak ahhoz, hogy mindhárman ráférjenek a képre. Amikor készült, nem sokat gondolkodtam ezen, meg se fordult a fejemben, hogy esetleg soha többet nem látom majd őket újra egy képen.”
„Ez az egyetlen képem a hármas ikreimről. Az első kislányom a karomban halt meg, nem sokkal azelőtt, hogy az öccse és a húga megszületett volna. A fiamat két hónappal ezután vesztettük el. Az ikreinkből csak egy maradt nekünk ezen a földön. És ez a kép: az egyetlen dolog, ami bizonyítja, és ami nap nap után emlékeztet, hogy a gyerekeim valóban léteztek.”
Stacey a posztban külön kitér arra, hogy rengeteg anya oszt meg a perinatális gyász világnapja alkalmából ilyen, vagy ehhez hasonló fotót. „Fájdalmas kötelék ez, ami örökre egybefűz minket” – írja, majd hozzáteszi, egy születendő gyermek elvesztése mindig fájdalmas és magányos dolog, ami egy egész életen át elkíséri az érintetteket. „Még a mai napig is sokszor előfordul velem, hogy ahogy nézem a családomat, azon tűnődöm, milyen lenne, ha az elvesztett babáink ma is élnének.”
„Ránézek erre a képre és már nem kérdezem azt, hogy miért én? Már tudok mosolyogni az emlékeken. Ez a kép egy emlék a gyerekeimről. Életem végéig becsülni fogom és kincsként őrzöm. Három pici lélek, együtt a méhemben. Ez a kép a legszebb emlék arról a pillanatról, mikor édesanya lettem.”
