Ezekért ellenzi a fél világ a katari foci-vb-t

Nem csak a futballvilágot sokkolta a hír, amikor a FIFA elnöke, Sepp Blatter 2010. december 2-án Zürichben kihirdette, hogy hol rendezik a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot. A borítékban ugyanis Katar neve szerepelt, vagyis ők kapták meg a 2022-es focivébé rendezési jogát.

A szurkolók – és még sokan mások – nem értették, hogyan nyerhetett az Egyesült Államok helyett Katar, a miniállam, amely semmilyen futballmúlttal nem rendelkezik, és ahol ráadásul az időjárás is rendkívül kedvezőtlen a sportolók számára, hiszen nyáron elviselhetetlenül meleg van a sivatagi államban, akár 40-50 fokos hőség is lehet. Tovább tetézte az értetlenkedést, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a saját jelentésében egyértelműen Katart minősítette a legrosszabbnak az összes jelölt közül, és az ország pályázata „magas kockázatú” besorolást kapott. Utóbbit a létesítmények hiányával, valamint a hőséggel magyarázták.

Ma már tudjuk, hogy nem véletlen nyert egy olyan ország, amely csekély eséllyel indult a többi pályázó mellett. Többéves vizsgálat után 2020-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma konkrét bizonyítékkal igazolta, hogy a közel-keleti pályázat képviselői lefizették a FIFA végrehajtó bizottságának tagjait. A dokumentum szerint a brazil Ricardo Teixeira, a paraguayi Nicolás Leoz és az argentin Julio Grondona csúszópénzt kapott azért cserébe, hogy a katari pályázatra szavazzon.

A FIFA-bizottság többsége egyébként úgy szavazott Katarra, hogy felülemelkedtek azon a nem éppen elhanyagolható körülményen, hogy az elviselhetetlen nyári hőségben képtelenség megrendezni a meccseket. Arról csak a rendezési jog odaítélése után született meg a döntés, hogy a szokásos nyári időpontról karácsony elé teszik át a világbajnokságot, és így az északi féltekén először rendeznek télen foci-vb-t.

Az Al Bayt Stadion (Fotó: Francois Nel/Getty Images)

Érthető, ha sokaknak csípi a szemét, hogy a világ egyik legnézettebb sporteseménye egy olyan ország gazdaságát fogja növelni 17 milliárd dollárral, amely kenőpénzekkel biztosította magának a vendéglátó szerepét, ráadásul köztudott, hogy számos emberi jogot lábbal tipor.

A hírességek közül is bőven akadnak olyanok, akik bojkottálják a Katarban megrendezett futball-világbajnokságot. Dua Lipa például egy Instagram-sztorijában írta meg, hogy esze ágában sincs fellépni a katari foci-vb nyitóünnepségén.

„Jelenleg sok a találgatás arról, hogy fellépek-e a katari vébé nyitóünnepségén. Nem fogok, és soha nem is volt szó arról, hogy fellépjek. A távolból szurkolok majd az angoloknak, és várom, hogy láthassam Katart, miután teljesítették az összes emberi jogi ígéretet, amit akkor tettek, mikor elnyerték a vébérendezés jogát” – fogalmazott az énekesnő. De nem ő az egyetlen híresség, aki távol marad a vébétől. Rod Stewart a The Sunday Timesnak mondta el, hogy több mint egy évvel ezelőtt egymillió dolláros csekket ajánlottak fel neki, ha fellép a katari világbajnokságon, amit a brit zenész etikai okokból utasított vissza.

Egyes sztárokat, mint például – az LMBT-jogok mellett többször kiálló – David Beckhamet számos kritika érte, amiért a rendezvény arcaként szerződést írt alá – nem kevés pénzért – a katari állammal. 

A német válogatott játékosai tiltakoznak az emberi jogok megsértése ellen, a katari vb-selejtezőn 2021 március 25-én, a Németország-Izland mérkőzésen (Fotó: Tobias Schwarz – Pool/Getty Images)

Ahol az LMBT emberek nem élhetnek szabadon

Az országban a homoszexualitás hivatalosan illegális, a katari saría törvények értelmében az azonos neműek szexuális tevékenységét hét év börtöntől a megkövezés általi halálig terjedő büntetéssel sújtják. A nemzetközi kritikák sem puhították meg a katari vezetőséget, sőt a világbajnokság nagykövete, Khalid Szalman a ZDF-nek adott interjújában elmondta, hogy szerinte a homoszexualitás „damage in the mind”, azaz agybaj . Zander Murray, skót focista, aki nemrégen vállalta fel nyíltan másságát, azt mondta, mélyen megbántották és feldúlták a szavak, amit a katari nagykövet mondott. De nem csak a skót focista akadt ki Katar nyílt homofóbiáján, az ország ellen már jó ideje tiltakoznak a szurkolók is, és több válogatott is úgy indult el a vb-re, hogy erős üzenetet fogalmazott meg Katarnak címezve. Így tett az angol válogatott is, amikor a repülőgépén feltüntette a Rain Bow, azaz a Szivárvány feliratot. Sőt, az angolok kapitánya, Harry Kane is kijelentette, egy szivárványos „One Love” karszalaggal fog majd pályára lépni. Ugyanezt jelezte a dán, a holland, a német, az angol és a walesi szövetség is, és azt sem bánják, ha emiatt megbünteti őket a FIFA. 

A 2014-es világbajnok német csapat pedig egy olyan Lufthansa géppel repült az arab országba, amelyen a sokszínűséget ábrázoló illusztráció szerepelt.

Vélhetőleg még sok sportoló fogja követni a példájukat, hiába figyelmeztetett Gianni Infantino, a FIFA elnöke, hogy a sport játsszon majd főszerepet a vb-n. Szinte biztosra vehető, hogy számos játékos vagy csapat fogja a tiltakozás valamilyen formáját a futballpályára vinni.

Az Egyesült Királyság hivatalos utazási tanácsa szerint Katar vezetői ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a szállodákban nem lesznek korlátozások a nem házas barátok vagy párok (beleértve az LMBT embereket is) egy szobában való tartózkodását illetően. Ehhez képest a Washington post azt írja, hogy mindezek csak üres szavak, hiszen továbbra is érkeztek jelentések arról, hogy egyes azonos nemű pároknak megtagadták a foglalást a szállodákban. 

A vendégmunkások élete nem sokat ér

Az ország sok kritikát kapott azért is, ahogy a vendégmunkásaival bánik. Például azokkal a fizikai dolgozókkal, akik a perzselő hőségben építették rohamtempóban a stadionokat, sokszor embertelen és veszélyes körülmények között. Az Amnesty International azzal vádolta a kormányt, hogy nem vizsgálta ki megfelelően számos vendégmunkás halálát, és a világbajnokság előkészületei rávilágítottak az Öböl-régióban a mai napig működő „kafala” rendszerére is, ami hatalmas visszaélésekre ad lehetőséget a munkáltatók számára.

Az Al Bayt építése Dohában, 2017-ben (Fotó: Lars Baron/Bongarts/Getty Images)

Nincsenek pontos számok, de egyes becslések szerint legalább 6500 indiai, pakisztáni, nepáli, bangladesi és srí lankai vendégmunkás halhatott meg Katarban a világbajnokság infrastruktúrájának építése közben az elmúlt években. 

A kormány tagadja azokat az állításokat, hogy a vendégmunkásokkal rosszul bánnának, de furcsa mód mégis új lakóhelyeket építtetett, és ígéretet tett a munkások munkakörülményeinek javítására. Sőt, Katar 2020-ban új munkaügyi törvényeket vezetett be, amelynek célja, hogy garantálják a minimálbért és a munkahelyváltás lehetőségét, a 2021-ben bevezetett újabb szabályok pedig korlátozták a munkások kinti munkavégzésének az idejét (tekintve a forró éghajlatra). A Sky News azt írja, hogy mindezek csak leírva mutatnak jól, az új szabályozás ellenére a mai napig érkeznek olyan jelentések, amelyek kifizetetlen béreket, illegális toborzási díjakat és a munkaügyi szabályok megszegését dokumentálják. 

A nők helyzete sem túl rózsás

A nők jogai is ellentmondásosak egy olyan országban, amely a modernitás és a hagyományok metszéspontján billeg, és ez a kettősség a nemek közötti jogok terén a leglátványosabb. Vitathatatlan, hogy az Öböl-országokon belül Katar élen jár a nők jogai tekintetében, ám a nemek közötti egyenlőtlenségek globális rangsorának csak a 44. helyén poroszkál. Katarban az élet különböző szintjein találkozhatunk ezzel a paradoxonnal. Az ország ugyan kinyilvánította elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett, mégis egyenlőtlen törvényeket érvényesít az öröklés, a házasság terén, sőt még az is előfordul, hogy nők vallomása kisebb súllyal bír a bíróságon. Ennek ellenére a félszigeten élő nők magasan képzettek, a házastársuktól függetlenül joguk van tulajdont és földet birtokolni, üzleti szerződéseket kötni, valamint saját jövedelmük és vagyonuk felett rendelkezni. A gyakorlatban ezek azonban nem működnek zökkenőmentesen, a nőknek meg kell küzdeniük a kulturális és a radikális vallási korlátozásokkal, a saría törvényeivel. Ez biztosít lehetőséget gyámság rendszerének is.

Fotó: Michael Steele/Getty Images

Ez ügyben, 2020 márciusában a Human Rights Watch felszólította Katart, hogy reformálja meg a férfi gyámsági rendszert, amely a nőket kiskorúsítja. Ez azt jelenti, hogy az életük sok területén nem hozhatnak saját döntéseket, azok a férfi családtag jóváhagyásától függnek. Ilyen például a munkavállalás.

És ugyan egyre több nő áll munkába, (51 százalék dolgozik), még mindig csupán 70 százalékát keresik annak az összegnek, amit a férfiak a havonta hazavisznek. A legtöbb nő a közszférában helyezkedik el; nagyon kevesen tevékenykednek a magánszektorban, még ritkább a vezető beosztású nő, és sokuk abbahagyja a munkát, miután megházasodik vagy gyermeket vállal. 

Az utolsó pillanatban betiltották az alkoholfogyasztást

Érdemes képbe kerülni Katar helyi törvényeivel és főleg a külföldiekre vonatkozó szabályokkal. Rájuk is vonatkoznak az LMBT embereket érintő szabályok, az ország öltözködési szabályzata pedig tükrözi a konzervatív muszlim hagyományokat. Míg az ötcsillagos szállodákban elnézőbbek, a nőknek és a férfiaknak a bevásárlóközpontokban, és a legtöbb nyilvános helyen a válltól a térdig el kell takarniuk a testüket. A nyilvános szeretetnyilvánítások nemkívánatosak; még a kézfogás is ritka.

Néhány kivételtől eltekintve az alkoholfogyasztás csak az előkelő szállodákhoz tartozó éttermekben engedélyezett, bár a világbajnokság szervezői korábban azt mondták, a turisták a kijelölt szurkolói zónákban ihatnak a meghatározott időben. Eredetileg azt ígérték, hogy a mérkőzések kezdete előtt három órával és a mérkőzések befejezése után egy órán keresztül a helyszínen kívül is lehet majd sört fogyasztani.

Mostanáig arról volt szó, hogy a nyolc vébéstadion környékén a szponzor piros sörsátrai fognak állni, miközben az arénák büféiben is kapható lesz sör. Ám két nappal a futballcirkusz rajtja előtt több lap úgy értesült, majd a FIFA hivatalosan is bejelentette:

A Budweiser sörsátra az Al Bidda Park-ban, a katari vb helyszínén (Fotó: Claudio Villa/Getty Images)

Katarban az alkohollal több szurkoló is megütheti a bokáját, amennyiben nem tartja be a szigorú korlátozásokat, ugyanis nincs törvényileg előírt véralkoholszint, amely meghatározná a részegséget. Vagyis a törvény értelmében már egyetlen sör megivása is letartóztatást és büntetőeljárást vonhat maga után, amennyiben nem a meghatározott időben és helyszínen fogyasztják el. 

Bár Magyarország miniszterelnöke nem gondolta úgy, hogy bojkottálni kéne a világbajnokságot, addig több európai város megteszi. Például nyolc francia város, köztük a főváros is úgy döntött, hogy a katari vb ökológiai hatása (hiszen kültéri légkondikat is fognak használni) és az építkezéseken tapasztalt embertelenségek miatt óriáskivetítőn nem közvetítik a Katarban zajló világversenyt. Amennyiben te is csatlakoznál a bojkotthoz, megteheted, ugyanis egy kampány indul hamarosan. A Football Blackout For Human Rights néven futó projektben több németországi civil szervezet arra készül, hogy az emberi jogok világnapján, december 10-én összpontosítsa erőit, és a közösségi médiában (is) felhívja a figyelmet a katari világbajnokságot övező botrányokra, például több ezer stadionépítő munkás halálára. A Kreatív azt írja, hogy december 10-én épp az egyik negyeddöntőt rendezik majd a tornán, a kampányban ezen a napon kérik bojkottra az üggyel szimpatizálókat.