A vándorsólyom a Föld egyik leghatékonyabb ragadozója, és ezt a hatékonyságot nagyrészt páratlan sebességének köszönheti. Ez a fenséges lény 320 km/óra átlagsebességet ér el, mikor zuhanórepülésben megközelíti áldozatát, de a vándorsólyom legnagyobb mért sebessége valójában 389 km/óra, amivel lekörözi a kereskedelemben kapható autók túlnyomó többségét. És nyilvánvalóan sokkal gyorsabb, mint a gepárd 80-130 km /órás rekordja.
Még akkor is, ha egyenes vonalban repülnek, a vándorsólymok lenyűgözően gyorsak, 40-55 km/óra sebességgel gyorsulnak.
A vándorsólymok igazán a sebességre „készültek”. Nemcsak könnyű vázrendszerük, de aerodinamikus formájuk is van, amely a hihetetlen sebesség elérését teszi lehetővé, sőt olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy ellenálljanak az ekkora sebességnek. Például a 300 km/órás sebesség feletti zuhanórepülés bármely más madár tüdejében károsodást okozna, de a sólymok apró gumókkal rendelkeznek, amelyek elvezetik a túlnyomásos levegőt az orr(csőr)lyukaiból, így könnyen lélegezhetnek. A membránok is védik a madár szemét repülés közben. A vándorsólyom gyakran használja ezt a páratlan sebességet arra, hogy komoly csapást mérjen áldozatára.
Egy másik lényeges tulajdonsága a vándorsólyomnak a vizuális feldolgozási sebessége, ami 129 hertz, a legmagasabb az összes többi ismert állat közül. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként 129 képkockát képes regisztrálni. Összehasonlításképpen: nekünk, embereknek a maximális vizuális feldolgozási sebességünk csupán 60 hertz.
Szomorú belegondolni, hogy csak néhány évtizeddel ezelőtt ez a fenséges lény majdnem kihalt az emberi tevékenység miatt. A DDT növényvédőszer megmérgezte a felnőtt madarakat, és jelentősen elvékonyította a tojáshéjakat, megakadályozva az embriók fejlődését. Ez súlyos károkat okozott a vándorsólyomban és sok más madárfajban egyaránt.