nlc.hu
Életmód
A Gestalt-terápia hatékony a szorongás ellen

A január a legdepressziósabb hónap, de ez a terápiás technika segíthet csökkenteni a szorongást

Ismered a Gestalt-terápia széktechnikáját? Ha erre nemmel válaszoltál és szorongással küzdesz, akkor mindenképp olvass tovább.

A január a leghosszabb(nak érződő) hónap, amikor eleve magunk alatt vagyunk, mert vége a karácsonynak, újra dolgozni kell, ráadásul még az általában hideg, nyálkás, ködös időjárás sem kedvez a hangulatunknak. Szerencsére olyan korban élünk, hogy a lelkünk problémáira sokféle otthon is használható technikát találunk már. Most hoztunk egy Gestalt-terápiás módszert, amivel hatékonyan enyhíthető a szorongás és segíthet leküzdeni a depressziós tüneteket azzal, hogy felszínre engedjük az elfojtott érzelmeinket.

A Gestalt-terápia túllép a verbalitáson

A Gestalt-terápia a pszichoterápia humanista és személyközpontú formája, amely a személy jelenlegi életére és kihívásaira összpontosít, tapasztalati megközelítésű, és a verbalitáson túllépve használja a terápiás technikákat, azaz nem a hagyományos, beszélgetős terápiáról van szó. Ezen a terápián keresztül a kliensek megtanulják jobban tudatosítani magukban, hogy saját negatív gondolkodási mintáik és viselkedésmódjaik hogyan akadályozzák meg a valódi önismeretet, és hogyan teszik őket boldogtalanná. Ahogy a Budapest Gestalt Intézet honlapján olvasható a meghatározás: „A Gestalt-terápia abban segít az embereknek, hogy gazdagabb és élvezetesebb életet éljenek, tisztábban lássák a helyzetüket, felfedezzék lehetőségeiket, és felelősséget vállaljanak azért, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is – azaz felelősséget vállaljanak a boldogságukért.

Fókuszában az itt és most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg.

A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett »kísérletekkel«, azaz nemcsak beszélünk róla, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük itt és most.” 

A „gestalt” kifejezés egy német szóból származik, amely „egészet” vagy „összerakottat” jelent. A Gestalt-terápiát az 1940-50-es években Fritz Perls pszichiáter és pszichoanalitikus, valamint akkori felesége, Laura Perls pszichoterapeuta fejlesztette ki a hagyományos, verbális fókuszú pszichoanalízis alternatívájaként. Alapvető feltevésük az volt, hogy az embereket leginkább testből, elméből és érzelmekből álló egész egységként lehet kezelni, és akkor érthetjük meg az egyént a legjobban, ha a saját szemszögéből nézzük. Fritz Perls a terápia megalapozása során sokat merített a keleti vallásokból, főleg a buddhizmusból és a taoizmusból. Olyan módszer kidolgozása volt a célja, amely a ember egészével foglalkozik, és amelyben a hangsúly a kliensen, nem pedig a terapeuta személyén van. A Gestalt-terápia egyik érdekessége, hogy a pácienseket arra biztatja, hogy kifejezzék testi érzeteiket és az ezekhez kapcsolódó érzelmeiket.

Fritz Perls (Forrás: Wikipédia)

Fritz Perls (Forrás: Wikipédia)

Rosalba Raffagnino, az olaszországi Firenzei Egyetem munkatársa a Scientific Research című folyóiratban 11 olyan tanulmány áttekintését tette közzé, amelyek a Gestalt-terápia hatékonyságát értékelték. A tanulmányok közül az egyikből például kiderült, hogy a szorongó szülők szorongási szintjét jelentősen csökkentette a Gestalt-terápiás csoportfoglalkozás. Szintén a 11 tanulmány között volt egy olyan is, amelyben idős betegek szorongásos és depressziós tüneteiben mutatkozott javulás a terápiás technikák hatására.

A kutatási eredmények szerint a Gestalt-terápia segíthet az olyan problémákban, mint a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés, a párkapcsolati nehézségek, sőt, még olyan fizikai fájdalmak ellen is hatékony lehet, mint a migrén vagy a hátfájás. Azoknak kiemelten ajánlják, akik nem tudják, nem értik, hogy milyen szerepet játszanak a saját boldogtalanságukban és sorsukban. A terápiás technikákat olykor tánccal, művészettel, drámával és más terápiákkal kombinálva alkalmazzák.

A „Gestalt-ima”

„Én én vagyok. Te te vagy. Nem azért vagyok ezen a világon, hogy az elvárásaid szerint éljek és te sem azért vagy ezen a világon, hogy az elvárásaim szerint élj. Te te vagy, és én én vagyok. Ha így egymásra találunk, az csodálatos. Ha mégsem, akkor nincs mit tennünk.” – Fritz Perls

A felszínre hozott érzelmek

Dr. Chris Gilbert író, klinikai szakpszichológus, aki az integratív és holisztikus orvoslás területén dolgozik, leírta a saját példáját, hogyan segített neki a szorongás leküzdésében a Gestalt-terápia széktechnikája. A széktechnikát ezen a példán keresztül megérthetjük és akár használhatjuk is a saját életünkben, ha szorongásoldásra lenne szükségünk.

„Gyermekkoromban soha nem engedték, hogy teljesen kifejezzem az érzéseimet – írja dr. Gilbert. – Mindez akkor változott meg, amikor felfedeztem a Gestalt-terápiás széktechnikát, amely lehetővé tette számomra, hogy teljesen kifejezzem az érzelmeim különböző részeit.

Olyan részeket, amelyeket elfojtottak, cenzúráztak, figyelmen kívül hagytak, olyan részeket önmagamból, amelyekről nem is tudtam, hogy léteznek.

Az orvos részletesen beszámol az egyik terápiás ülésről, amiről úgy véli, fordulópontot jelentett az életében a szorongás és depresszió szempontjából. Egy évvel a férje halála után ment el Gestalt-terápiára, mert ennyi idő után még nem tudta feldolgozni a veszteséget, és úgy érezte, állandó harcban áll önmagával és állandósultak a depressziós tünetei. A teraputa a széktechnikát javasolta neki, ami úgy kezdődött, hogy körben elhelyezett pár széket és több, különböző színű párnát rakott a padlóra.

„Miután néhány mély lélegzetet vettem, a terapeutám megkért, hogy a testemre koncentráljak – emlékszik vissza a szakember. – Milyen fizikai tüneteket tapasztaltam? Feszült voltam, mindenem görcsben állt, a torkom, a mellkasom, a hasam. Úgy éreztem, mindjárt felrobbanok, mintha lennének olyan részeim, amelyek be vannak zárva, és ki akarnak szabadulni. A terapeutám megkért, hogy írjam le ezeket a bezárt részeket, és minden egyes elfojtott részemet ültessem le egy kijelölt székre, amire egy általam választott párnát teszek, és fejezzem ki ezeket az érzelmeket ítélkezés nélkül.”

Forrás: Getty Images

Forrás: Getty Images

Hány részed van?

Dr. Gilbert számára felszabadító volt az elfojtott érzéseket megnevezni és fizikailag megjeleníteni a párnák és székek segítségével. Az akkori állapotában négyféle elfojtott részt fedezett fel saját magában, amivel szembesülnie kellett ahhoz, hogy csökkenjen benne a szorongás.

1. Szomorú rész

Egy sötétszürke párnát választott Gilbert ahhoz, hogy egy székre helyezve megtestesítse a lelke szomorú részét. Egy év elteltével még a gyász elemi erővel volt jelen az életében, és ahogy hangot adott annak, mennyire hiányzik a férje és leült a szürke párnás székre, elsírta magát. A könnyek felszabadító erejével tudott továbblépni az elfojtott érzelmek sorában.

2. Dühös rész

A következő székre egy piros párnát tett. Amikor leült rá, már tudta, hogy ez a dühét jeleníti meg. „A hangom sokkal erősebben tört elő, mint korábban. Tudtam, hogy düh van bennem, de hogy ilyen sok, az meglepett. Dühös voltam a világra, a természetre, Istenre, amiért elvették tőlem a boldogságot, amit a néhai férjemmel együtt éreztem.” A dühét végül a közeli kanapéra helyezett párnákon vezette le Gilbert a terapeuta javaslatára, addig püfölve a párnákat, amíg teljesen kimerült.

3. Rászoruló rész

Ha csak ennyi történt volna, hogy a dühét és szomorúságát megnevezve megkönnyebbül, akkor is óriási hatása lett volna a terápiás ülésnek, ám még csak most következett a jéghegynyi elfojtott érzelem további felfedezése. Azokkal a részeivel kellett Gilbertnek kapcsolódnia, amiket rég nem engedett a felszínre. „Ahogy kapcsolatba kerültem az érzéseimmel, átöleltem magam a karjaimmal és ringatni kezdtem a testemet. Ekkor előbukkant a rászoruló részem. Egy rózsaszín párnát helyeztem a harmadik székre, és leültem rá. Ez a részem szeretetre, romantikára és szerelemre vágyott, biztonságban akarta érezni magát egy szeretett személy karjaiban. Csodálatos érzés volt, hogy a gondolataim cenzúrázása nélkül kifejezhettem, mire van szüksége a testemnek.”

4. Bűntudatos rész

Gilbert a szeretetvágy megfogalmazása után rögtön bűntudatott érzett, amiért alig egy évvel a férje halála után szerelmet szeretne, ezért kapott ez az elfojtott érzelem is külön széket. Nem időzött sokáig ezen a széken, de határozottan megfogalmazta, hogy a bűntudat is akadályozza a továbblépésben és a gyászfeldolgozásban.

„Miután kifejeztem ezt a négy különböző részemet, a terapeutám arra kért, hogy álljak fel, és válasszam el magam ezektől a részektől, és értsem meg, fogadjam el és fogadjam be az összes különböző részemet – folytatja a történetét Gilbert. – Egy fehér párnát helyeztem az ötödik székre, leültem rá, és néztem a kört, amelyet a szomorú részemmel, a dühös részemmel, a rászoruló részemmel és a bűntudatos részemmel alkottam. Ez volt az én belső családom, a saját személyes részek családja, mindegyik résznek szüksége volt arra, hogy meghallgassák.”

Új élet, új részek

Gilbert még abban az évben elkezdett online randizni, és a terápiás alkalmakon a terapeutával közösen azt figyelték közben, hogy milyen új részek bukkannak fel a lelkében. Az egyik ilyen volt a teljesen elveszett rész, amelyben felismerte és megfogalmazta a szakember, hogy fogalma sincs, hogyan találja meg újra a boldogságot. Az elveszettségben volt egy nagy adag félelem is, hogy mi lesz, ha nem jól választ és mi van, ha nincs több lelki társ az életben, hanem számára az elhunyt férjével elveszett a szerelem lehetősége?

A másik, újonnan, a randizással becsatlakozó rész a reménykedő rész volt, amelyik tudta, hogy valahol a világon van egy férfi, akivel Gilbert újra megtalálhatja a boldogságot. „Végül valahol, valamikor, életem következő 40 évében meg fogom találni őt. Ez a reménykedő részem megmelengette a szívemet, jó érzéssel töltött el, és türelemre tanított.

Az, hogy rendszeresen, szabadon hangot adhattam a különböző részeimnek, megnyugvást adott, és minden egyes ülés után a szorongásom és a depresszióm sokkal enyhébbé vált.

Vannak, akik szeretnek meditációt, jógát vagy más relaxációs technikákat gyakorolni, hogy csökkentsék a szorongásukat, míg mások, mint én is, az elfojtott érzések teljes kifejezésében találnak vigaszt” – írta a pszichológus.

Bár a terápia és az adott technika szempontjából nem lényeges, hogy végül hogyan alakult Gilbert szerelmi élete, de nyilván mindenkit ez érdekel a legjobban, úgyhogy eláruljuk: 120 férfival randizott az elkövetkező négy évben, míg végül találkozott egy férfival, akit a lelki társának érez és hozzáment feleségül. A reménykedő részének igaza volt, megérte türelmesnek lenni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top