A fájdalom szervezetünk önvédelmi reakciója, amely azt jelzi, hogy figyelnünk kell a bennünket érő káros hatásra/hatásokra. A fájdalom érzékelése egy komplex, mind a központi, mind pedig a környéki idegrendszert igénybe vevő jelenség. A fájdalom megélését befolyásolják korábbi tapasztalataink és aktuális érzelmi állapotunk is.
A fájdalom széles körben elfogadott definícióját az International Association for the Study of Pain (Nemzetközi Fájdalomkutató Szövetség) dolgozta ki: „A fájdalom egy kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amely egy tényleges vagy potenciális szöveti károsodással hozható összefüggésbe, vagy ilyen módon írható le.”
Fotó: PhotoAlto/Frederic Cirou/Getty Images
A fájdalomtűrésre a szociális, genetikai, tradicionális különbözőségek mellett alkati tulajdonság is hatással van. Azaz számít például a szöveti lazaság és izomkontrakciók mértéke, vagy éppen az edzettség.
Hogyan hat a fájdalom a szervezetre?
A fájdalom az érintett területen túl az egész szervezetre hatással van. A légzés aktivitása csökken, gyakran a sérült nem képes mélyet sóhajtani, kialakulhat váladék a légzőszervekben, aminek hatására felgyorsul a légzés, ez pedig hipoxémiához vezethet.
A szív- és érrendszerre szintén hatással van a fájdalomérzet, emelkedhet a vérnyomás, nő a szív frekvenciája, erősebb igénybevételnek van kitéve a szív. Sajnos a szívizom oxigénfogyasztásával együtt az infarktus és a trombózis kockázata megnő. A fájdalomtól hányinger, hányás jelentkezhet, emelkedik a vércukorszint, valamint olyan hormonok árasztják el a vérkeringést, mint például a kortizol, az ADH, vagy a glukagon.
Mitől függ a fájdalom?
A fájdalom igen széles skálán mozog, és objektív, valamint szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják annak mértékét. Ezért is van az, hogy ami valakinek meg sem kottyan, attól mások erőteljesen szenvednek. A gyermekek és az idősek rendszerint egészen másként reagálnak a fájdalomra.
Tudtad? A fájdalomtól való félelem jelentősen növelheti a fájdalomérzetet, mint ahogyan a szorongás, a fáradtság is intenzívebb érzésekkel társulhat.
Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban korábban megszerzett élmények, megélt tapasztalatok szintén nagymértékben befolyásolják azt, hogy a fájdalomérzés milyen pszichés-mentális folyamatokkal társul az egyén esetében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az érintett kevésbé fókuszál a fájdalomra, akkor kevésbé intenzíven éli azt meg.
Milyen pszichés hatásokkal jár a fájdalom?
Néha elég egy kis fejfájás ahhoz, hogy elviselhetetlennek érezzünk minden külső zajt. A fájdalom hajlamossá tesz a türelmetlenségre, dühössé, agresszívvá válhatunk általa.
Tudtad? A látványos sérüléssel járó fájdalom iránt inkább vagyunk hajlamosak toleránsan viselkedni, holott a krónikussá váló mozgásszervi panaszok is folyamatosan befolyásolják az érintett életminőségét és így a személyiségét is.
A krónikus fájdalom egy rendkívül kimerítő és megterhelő állapot, ami nemcsak fizikailag, de mentálisan is megviselheti azokat, akik ezzel élnek, hosszú távon pedig – főleg kezeletlenül – jelentősen rontja az életminőséget. Hatása gyakorlatilag minden téren érezhető: az érintettek kimaradhatnak a munkából, ami egzisztenciális problémákhoz vezethet, szociálisan elszigetelődhetnek, és ez családi, baráti kapcsolataikat is megtépázhatja. Ezenfelül életmóddal összefüggésbe hozható zavarok, mint a fáradtság, az alvászavar, az étvágytalanság, vagy koncentrációs zavarok is jelentkezhetnek.
Ne feledjük: a megfelelő kezelési mód megtalálásához minden esetben szakember segítségét kell kérni, hiszen különböző okok állhatnak a fájdalom kialakulásának hátterében!
Szponzorált tartalom
