Ép ésszel, avagy így lehet fitten tartani az agyunkat

Fable | 2023. Március 14.
Nemcsak testünk és lelkünk egészségére kell odafigyelni, hanem a szellemünkére is. Vannak olyan módszerek, amelyek segítenek támogatni az agyunk egészséges működését, és vannak olyan lehetőségek, amelyek ugyan népszerűek, de nem mindenkit győztek meg hatásosságukról.

„Gyerekkorunk egy napjának vagy a jázmin illatának felidézése, illetve az a képességünk, hogy megtaláljuk a kocsikulcsot, elolvassuk az újságot vagy megfőzzük az ebédet, mind attól függ, hogy az agyunk megfelelően működik-e. Testünk legfontosabb részéről van szó, mert ez dolgozza fel az összes élményünket és ez irányítja az összes tettünket. Ennek ellenére gyakran figyelmen kívül hagyjuk, milyen fontos, hogy fitt és egészséges maradjon. Rengeteg tippet és tanácsot kapunk a szívünk és az izmaink rendben tartásához, de a kognitív képességeink megőrzése érdekében általában nem javasolnak többet, mint hogy időnként fejtsünk meg egy keresztrejtvényt”

– ezzel a megállapítással kezdi Az aktív elme (The Brain Fitness Book) című könyvét Rita Carter, számos tudományos cikk és kötet szerzője, aki – nem meglepő módon – kiemelten foglalkozik azzal, hogyan is működik az emberi agy.

Az alappillérek 

Akinek egy kis ismétlésre lenne szüksége, abban ez a kötet egy remek támaszt ad, de ahogyan azt az idézet és a cím is sejteti, abba is betekintést nyújt, hogyan támogathatjuk agyunk egészséges működését, különböző tippekkel, tanácsokkal, gyakorlatokkal és feladványokkal, amiket Dr. Gareth Moore rejtvénykészítő, a gépi tanulás szakértője jegyez. Természetesen a tartalomjegyzék alatt nemcsak róla olvashatunk, hanem arról is, hogy a könyvben foglaltak nem minősülnek egészségügyi tanácsoknak, és vannak esetek, amikor érdemes személyesen kikérni egy szakértő tanácsát. 

Nagy meglepetés persze nincsen abban, hogy mi kell ahhoz, hogy agyunk egészségét megőrizzük, a testmozgás, a helyes táplálkozás és a megfelelő mennyiségű, illetve minőségű pihenés ebben is segít.

De a lista ezzel nem ér véget, mostanában nagyon sok szó esett arról is, hogy társas lényként mennyire sokat nyomnak a latban az emberi kapcsolatok, és – talán ez sokak számára meglepő – nemcsak a lelki, hanem a testi és a szellemi állapotunk szempontjából is nagyon fontosak ezek, a magány és az elszigeteltség pusztító erejű tud lenni. A könyv szerint a mentális egészséget fenyegető veszélyek között utóbbi mellett a stressz, a trauma, illetve traumatikus élmények és a negativitás is megemlítendő.

Ami viszont nem ördögtől való dolog, noha ennek is vannak negatív hatásai – az a digitális technológia, a szerző szerint ez is segít fitten tartani az agyat, egyrészt azért, mert segít kapcsolatot teremteni másokkal, másrészt számos kognitív kihívást is kínál, a videójátékok például a megismerés minden aspektusát fejlesztik.

Az e-sport is segíthet fitten tartani az agyat (Forrás: Getty Images)

Hozzá kell tenni – és ezt Rita Carter is kiemeli – sajnos a természet rendje az, hogy mentális képességeink a kor előrehaladtával csökkennek, a kognitív hanyatlás az élet velejárója.

Egy kutatás szerint az induktív érvelés (vagyis amikor az, amiből kiindulunk, „csak” valószínűsíti a végkövetkeztetést, a konklúziót) és a térbeli tájékozódás területére jellemző a legdrámaibb hanyatlás, de a verbális képességek általában egészen jól megmaradnak.

Fontos tudni azt is, hogy vannak tünetek, amik ugyan ijesztőek lehetnek, de teljesen normálisak, de vannak olyanok is, amelyek abnormális működésre utalnak, például ha nem ismerünk fel egy távoli ismerőst, az bizony előfordul, ami aggodalomra adhat okot, az az, ha közeli barátokat és családtagokat sem ismerünk fel, ahogyan az is természetes, ha éppen néha elfelejtjük, mit akartunk csinálni vagy nem tudunk azonnal dönteni. Ha azonban a legalapvetőbb feladatok sem mennek és soha nem tudunk dönteni, akkor már lehet, hogy érdemes felkeresni egy szakembert.

Fejben dől el?

És így jutunk el a könyvben a feladatokhoz, amikkel egyrészt meg tudjuk nézni, mi a helyzet a fejünkben, pontosabban a kognitív képességeinkkel, mint például a memóriánk, a verbális és számolási képességeink, a problémamegoldás, a koncentráció vagy éppen a térlátás, majd következik közel 100 oldal arról, hogy milyen új kihívásokkal tudjuk fitten tartani az agyunkat, és itt a logikai feladványoktól kezdve a csomókötésen és jógagyakorlatokon át a növény- és madárhatározásig minden megtalálható. Szóval nem lehet azt mondani, hogy nincs miből választani, és erre szükség is van, ugyanis nem elég, ha egyetlen dolog mellett horgonyzunk le a szerző szerint. 

„A vágy, hogy valami újat tanuljunk, illetve az ezzel járó elégedettség önmagában is fontos agyi ingerekről gondoskodik… Az elmét próbára tevő tevékenységek lehetnek fizikai vagy érzelmi jellegűek – nem kell feltétlenül intellektuálisnak lenniük. A lényeg, hogy csináljuk és élvezzük, méghozzá rendszeresen! Ne feledjük azonban, hogy a gyakorlással csak azt egy dolgot tudjuk tökéletesíteni. Ahhoz, hogy  minél többféle szellemi képességünket fejlesszük, folyamatosan új kihívásokat kell keresnünk, hogy az agyunk ugyanannyi edzést kapjon, mint az izmaink az edzőteremben” – írja Rita Carter.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg dr. John N. Morris, a Harvard Egyetemhez tartozó öregedéskutató intézet egyik vezetője is. 

Ha belevágunk egy olyan új tevékenységbe, amely gondolkodásra és tanulásra is kényszerít, ami folyamatos gyakorlást igényel, az az egyik legjobb módja lehet az agyi egészség megőrzésének.

És itt most következzen egy kis kitérő, vannak olyan szakemberek, akik szerint ugyan körül lehet írni, mit jelent az agyi egészség, de nincsen általánosan elfogadott definíciója, nem lehet egyetlen mérőszámmal értékelni vagy számszerűsíteni, aminek egyrészt az az oka, hogy életkor, kultúra, etnikai és földrajzi különbségek is vannak abban, ki mit ért alatta. De persze lehet, hogy jelenleg az agy az emberi test legtitokzatosabb szerve, de ha sikerül minden titkát megfejteni, akkor az drámai hatással lesz a tudományra, az orvostudományra és a társadalomra, és már most is nagyon sok dolgot sikerül kideríteni, és rengeteg fontos kutatás zajlik jelenleg is a témában. 

Abban, hogy maradjuk fejben fittek, sokat segíthetnek azok az idős emberek, akik szokatlanul szép kort éltek meg, ráadásul úgy, hogy a kognitív képességeik alapján akár évtizedeket is letagadhatnának.

Hollandiában 340 olyan 100 éves kort megélt embert vizsgáltak meg, akik kognitív szempontból egészségesnek számítottak, amikor vállalták, hogy szívesen részt vennének egy kutatásban. Ami érdekes, hogy azoknál, akik felajánlották, hogy haláluk után megvizsgálhatják az agyukat, azok között volt, akinél utólag az Alzheimer-kórban szenvedőkre jellemző elváltozásokat találtak, miközben a haláluk előtt végzett tesztek alapján ennek a betegségnek nem volt jele.

A kép illusztráció (Forrás: Getty Images)

A holland kutatók szerint vannak kognitív rezilienciával rendelkező emberek, akiknél magasabb károsodás mellett is csak később jelennek meg a tünetek, mintha egyfajta kognitív tartalékkal rendelkeznének. Szakemberek szerint a reziliencia kialakulásában számos tényező szerepet játszik, egyrészt olyanok, amiket például korábban is említettünk, lásd megfelelő étkezés, rendszeres testmozgás, társas kapcsolatok és szabadidős tevékenységek űzése, de az is, hogy ki milyen oktatásban részesült, és milyen munkát végzett, amennyiben utóbbi például komplex feladatokat elvégzésével jár, az például segít felépíteni egyfajta rezilienciát.

Hogy egy példát is mondjunk, Richard Wetherill nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehetséges sakkozóként nyolc lépéssel előre tudott gondolkodni, egyszer csak észrevette, hogy az a nyolc lépés már csak öt lépés, amikor elment neurológushoz, hogy kivizsgálja, mi lehet a probléma, a szakember nem talált semmit. Két évvel később Richard Wetherill meghalt, és a boncolás során kiderült, előrehaladott stádiumú Alzheimer-kórban szenvedett, ami sokak esetében komoly kognitív hanyatláshoz vezetett volna, ám úgy tűnik, a munkája és a hobbija megvédte ettől. 

Agytorna

Ha az agyunk fitten tartásáról van szó, akkor mindenképpen szót kell ejteni az ún. neuroplaszticitásról. Sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy az agy a gyermek-, illetve fiatal felnőtt koron túl már nem nagyon képes változni, fejlődni, most azonban egyre nagyobb teret kap az az elképzelés, hogy az agyunknak életünk végéig folyamatosan változó, dinamikus struktúrája van. Egy sokat emlegetett tanulmány az, amiben londoni taxisofőrök agyát vizsgálták, és mint kiderült, mérhetően több szövetet találtak az agyuk útvonalkereséshez kapcsolódó területén.

Vagyis igen, lehet tréningezni, tornáztatni az agyat, de kérdés, hogyan tesszük, az agytornajátékok többmilliárd dolláros piaccá nőtték ki magukat, ám van egy rossz hírünk, ezek valószínűleg nem működnek, vagyis okosabbak, intelligensebbek vélhetően nem leszünk tőlük, nem fejlődik az újszerű problémák megoldásának és az új helyzetekhez való alkalmazkodásnak képessége, de tény, hogy az adott feladatot sokkal jobban el tudjuk majd végezni.

Forrás: HVG Könyvek

„Az agy különböző részei különböző dolgokért felelnek. Egy olyan feladattal, ami egyetlen funkciót, például a sok tárgyra való emlékezést fejleszti, talán javulást érünk el ezen a területen, de más funkcióban nem lesz változás. Ha élvezzük ezeket a játékokat, akkor játsszuk ezeket tovább! Ha azonban az általános kognitív készségeinket szeretnénk fejleszteni, akkor érdemes olyan tevékenységgel próbálkoznunk, amelyekben másokkal is együttműködünk, fizikai tárgyakkal foglalkozunk, és nemcsak mentális, hanem mozgásos feladatokat is végzünk” – írja könyvében Carter.

Az ő és más szakértők is kiemelik, hogy a videójátékok ilyen szempontból hasznosabbak, egyes vizsgálatok szerint a rendszeresen játszó felnőttek gondolkodása, figyelme, térbeli gondolkodási képessége és érzelmi reakciói is javultak. És persze a játéknak más formái is mind nagyon hasznosak, egyrészt azért, mert játszani öröm, de ennél többről is szól, a Harvard Business Review cikke szerint felnőttként pozitív hatással van a legmagasabb szintű kognitív funkcióinkra.

Ugyanebben a cikkben azt is kiemelik, mennyire fontosak az új élmények, új tapasztalatok a kognitív egészség szempontjából, és felhívják a figyelmet, ugyan a közvetlen élményeknek és tapasztalatoknak van a legnagyobb hatása az agyra, a tükörneuronok révén mások megfigyelésével és közvetett tapasztalatokkal szerezhetsz új készségeket, és ennek is megvan a maga előnye.

Azt is megemlítik, hogyan tudjuk a két, egymástól kicsit elértő agyféltekét „edzeni”. Mint ismert, a bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért, a jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért. Eszerint egyszerre fontos, hogy fejlesszük a mintázatfelismerő képességünket, ezt többek között úgy lehetséges, hogy egy témában jobban elmerülünk, megpróbáljuk azt minél több szemszögből megismerni, és az is, hogy folyamatosan keressük az új ingereket, vagyis ők is támogatják az élet végéig tartó tanulást

Ha már a tudás bővítésénél tartunk, Carter kiemelten foglalkozik az olvasás és az írás szerepével az agyi egészséget illetően, erről TED-előadást is tartott. Felnőttként ez a két tevékenység már nyilván nem igényli új készségek elsajátítását, de mint írja, így is tökélezes agytorna, mivel ezek sokkal több agyterületet megmozgatnak, mint elsőre gondolnánk, még akkor is, ha eltekintünk az érzelmi reakcióktól, amit egy mű elolvasása vagy alkotása jelent.

Forrás: Getty Images

De miről is van szó? Írás közben a mozgásért felelős agyterületek aktivizálódnak, a kisagy például segít koordinálni az íráshoz szükséges finommotoros mozgásokat, olvasásnál a szavak a vizuális területekről a felismerési idegpályákra kerülnek, amelyek az emlékeinkre támaszkodva határozzák meg, hogy azok mit is jelentenek, a bővített vizuális agyterületek pedig lehetővé teszik, hogy elképzeljük az olvasottakat, a homloklebeny pedig felismerni a történettel kapcsolatos érzéseinket, segítenek együttérezni bizonyos szereplőkkel.

És ne higgyük azt, hogy a testmozgás csak azért hasznos, mert ép testben ép lélek, vagyis ebben az esetben szellem lakozik. Persze jótékony hatása részben abban rejlik, hogy az agy vérellátása megnő, hogy az agyunk több oxigénhez jut és hogy megemeli a dopamin- és endorfinszintüket, de ez is agytorna, hiszen a neuronok kénytelen ebbe az esteben is aktívan kommunikálni a koordinált mozgás miatt, és mint a könyv írja, egyes feltételezések szerint a testmozgás növel egy olyan fehérje termelődését, aminek köszönhetően az idegsejtek új kapcsolatokat alakítanak ki, és kevésbé károsodnak. 

Exit mobile version