A boldog és egészséges időskor egyik kulcsa a folyamatos tanulás

Az egyik legnagyobb tévhit az, hogy időskorban már nem tudunk új dolgokat megtanulni. A valóságban a tanulás lehet az egészség és boldogság záloga.

Olga

2021. Szeptember 06.

Szponzorált tartalom

Alig 20 évvel ezelőtt még úgy tartották, hogy ahogy idősödünk, egyre kevésbé képes az agyunk új tudást elsajátítani, azonban mára már bebizonyította a tudomány, hogy ez nem igaz. Steigervald Krisztián generációkutató szerint az agy egy rugalmas szerv, amely folyamatos változásban van, és az időskori tanulásnak nem az agyunk vagy az öregségünk, hanem saját magunk állunk leginkább útjában: „Ha elhisszük, hogy nem fog menni a tanulás, akkor az agy blokkolni is fogja a próbálkozást. Magától pedig valóban nem fogja már automatikusan raktározni úgy a tudást, mint gyermekkorban” – nyilatkozta a szakember.

A tanulás megfiatalít!

Semmi túlzás nincs abban, ha azt mondjuk, hogy a tanulás megfiatalít, ugyanis

a tudomány szerint már hat hét alatt 30 évvel megfiatalítja az idős emberek agyát, ha új tudást sajátítanak el.

A Kaliforniai Egyetemen készült kutatás szerint még az Alzheimer-kórt is segíthet megelőzni, ha több új dolgot tanulunk egymás mellett párhozamosan, nem mellesleg pedig növeli a szellemi teljesítményünket az új készségek megszerzése. Nem kell tanfolyamra vagy egyetemre – és vizsgákra – gondolni, amikor a tanulásról beszélünk, lehet ez az új tudás az is, hogy hobbiból kötni tanulunk, vagy festésre adjuk a fejünket és ebben a témában képezzük magunkat sok olvasással.

A kutatás vezető pszichológusa, Rachel Wu szerint a fő cél időskorban az, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást – melyből a kognitív zavar kialakulhat –, aminek a tanulás a leghatékonyabb módja. A szakember ezért felhívja az idősek figyelmét arra, hogy ha fiatalodni szeretnének, akkor itt az ideje, hogy újra gyerekként szívják magukba az új tudást.

Enyhe kognitív hanyatlás és zavar

„Enyhe kognitív hanyatlás: az absztrakt gondolkodás, térbeli tájékozódás, tervezési és problémamegoldó képesség csökkenni kezd. Enyhe kognitív zavar (MCI): az életkorhoz képest fokozott mértékű feledékenység és szellemi hanyatlás, ami még nem zavarja jelentősen a beteg mindennapi életvitelét és nem teljesíti a demencia kritériumait sem” – definiálja a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanulmánya.

Időskorban az agy egészsége elsődleges

Bár az élethosszig tanulásról eddig is tudtuk, hogy nagy hasznos és jó hatással van az agyra, ám Wu kutatásai ennél tovább mentek: azt vizsgálta az 58-86 éves résztvevőknél, hogy milyen hatást fejt ki, ha egyszerre több kurzust végeznek el. Az utasítás szerint heti 15 órában, három-öt kurzuson kellett a legjobb tudásuk szerint teljesíteni az időseknek, majd hat hét után újra felmérték a kognitív képességeiket, melyből kiderült, hogy 30 évvel fiatalabb szintet értek el. Az a csoport pedig, melynek tagjai nem tanultak, ugyanolyan szinten maradt a hat hét letelte után.

Giuseppe Paterno 97 évesen fejezte be tanulmányait a Palermói Egyetemen, ahol filozófia szakon diplomázott 2020-ban. Ezzel Giuseppe lett a legidősebb olasz, aki ennyi idősen elvégezte az egyetemet (Fotó: Northfoto)

Ez a kutatás új szemszöget hozott az élethosszig tanulás témakörében, hiszen azt bizonyította, hogy az intenzív tanulás és a többfelé figyelés időskorban is teljesíthető, sőt, fontos eszköz az agy fiatalon és egészségesen tartásában. A nyelvtanulást különösen ajánlják a kutatók a figyelmünkbe, nem azért, hogy gyűjtsünk sok nyelvvizsgát, hanem mert a kutatások során azt találták, hogy a nyelvtanulás még a demenciát is képes késleltetni, átlagosan öt évvel később alakult ki demencia azoknál, akik több nyelven beszéltek.

A gombák is segíthetnek

Egy kutatásban kimutatták, hogy a gombákban lévő antioxidánsok a szervezetünkbe épülve meggátolhatják az enyhe kognitív zavar kialakulását időseknél. Az enyhe kognitív zavar a 65 év feletti korosztály 16 százalékát érinti, köztük nagyjából 50 százaléknál három éven belül megjelennek a demencia tünetei is. Az agyunk mellett az általános egészségünk érdekében is érdemes gombát fogyasztani, mivel olyan fontos tápanyagokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak, mint például a D-vitamin, kalcium és szelén.

Mit jelent az élethosszig tartó tanulás?

Sokan vagyunk, akik nem annyira ujjongunk az ötlettől, hogy tanulni kell a fiatalságért és egészségért, de csak azért érzünk így, mert rossz emlékeink vannak az iskolából, feleltetésekről, dolgozatokról és vizsgákról. Szerencsére azonban az élethosszig tanulás nem az iskolapadban történik és nincs is feltétlenül szükség arra, hogy tanfolyamokon, egyetemen üljünk hozzá. A legfontosabb kritérium az, hogy intellektuálisan kihívást jelentsen egy feladat, mert ezzel tartjuk az agyat formában, ilyenkor segítünk a neuronoknak kapcsolódni és maradunk fiatalok – legalább agyban.

Ezek alapján tehát az élethosszig tanuláshoz nem iskolára, hanem arra lesz szükségünk, hogy nyitottak maradjunk a lehetőségekre, melyek az új készségekhez, tudáshoz vezethetnek. Lehet ez egy tánctanfolyam, nyelvtanulás, dokumentumfilmek nézése, olvasás, de akár egy utazás is teremthet olyan helyzetet, mely során új tudásra teszünk szert, vagy egy számunkra még ismeretlen kézimunka elsajátítása is elérheti ezt az eredményt. Bármi is akadjon az utunkba, kíváncsiság és nyitottság kell ahhoz, hogy észrevegyük, ami az orrunk előtt van és profitáljunk belőle, azaz magunkba szippantsuk, amit meg lehet tanulni az adott helyzetből.

Persze az is tökéletes módja az új dolgok tanulásának, ha 65 évesen visszaülünk az iskolapadba, minden azon múlik, miben leljük örömünket és miről szeretnénk önként és dalolva tanulni, hiszen csak ezen az úton juthatunk el az élethosszig tartó tanulás jó hatásaihoz. A memória, a problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás, a reakcióidő, a befogadókészség és a rugalmasság mind boldogan fog fejlődni, javulni tőle, ahogy haladunk előre az időben, és hoznak magukkal egy boldogabb, elégedettebb időskort.