Az ELKH közleménye szerint a legfrissebb, Földre hullott, Marsról származó meteorit, a Tissint komplex vizsgálatában részt vett Trif László, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatója is.
Az általa végzett vizsgálatok hozzájárultak számtalan abiotikus (élettelen) körülmények között keletkezett szerves anyag – többek között alacsony szénatomszámú alifás karbonsavak, aldehidek, olefinek, poliaromás és szerves magnéziumvegyületek – jelenlétének igazolásához a meteoritban – írták az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményben.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az élet, illetve az ahhoz szükséges egyszerűbb szerves molekulák több milliárd éve helyben, a Földön akkor uralkodó körülmények között keletkeztek.
A tudományos vizsgálatokhoz használt műszerek érzékenységének, felbontásának fejlődése révén a Földre hullott meteoritok vizsgálata során az utóbbi években felfedezték, hogy az űrből származó többmilliárd éves meteoritok igen gazdagok különböző egyszerű, kismolekulájú szerves anyagokban. Ezek leggyakoribb építőkövei a szén, a hidrogén, az oxigén, a nitrogén és a kén. Bár szerves anyagok nem biológiai folyamatokban is létrejöhetnek (abiotikus szerves kémia), ezeket az elemeket rendszerint az élettel kapcsolják össze.
A mostani munkában részt vevő kutatók egy több száz millió évvel ezelőtti heves esemény során az űrbe kilökődött és 2011 júliusában a Földre hullott meteoritot vizsgáltak.
Megállapították, hogy a minta igen gazdag magnéziumtartalmú szerves anyagokban, CHS- (szén, hidrogén, kén) és CHN- (szén, hidrogén, nitrogén) kötéseket tartalmazó heterociklusos vegyületekben. Ezek hevítése során a szén-dioxid és kén-dioxid mellett egyéb, szerves molekulák előfordulására utaló bomlástermékek is keletkeznek, amelyek jelenlétét a Marsról származó kőzetekben a vörös bolygón folytatott mintaelemző, hangolható lézerspektrométeres vizsgálatok megerősítették.
A meteorit elemzése hozzájárul a Mars felszínén lejátszódott fizikai-kémiai folyamatok, így számos szerves anyag keletkezésének megértéséhez is.
A kutatócsoport eredményeit bemutató publikáció a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg – írták.
