Fekete István szerda délután egy farakás mögött esett össze, miután megtudta, hogy szeretett feleségét elveszítette. Bár már napok óta várható volt a tragikus hír – Edit asszony négy hónapja kórházban feküdt –, az idős férfit megrázta az eset, az udvaron lett rosszul, ahol annyi lélekjelenléte még éppen volt, hogy tárcsázza a mentőket, azonban azután, hogy az utca nevét megmondta, öntudatlanságba zuhant.
A szobi mentők azonnal kivonultak, de fogalmuk sem volt, hol keressék az idős urat, egészen addig, amíg egy fekete puli hangos ugatással meg nem jelent előttük – a kutya egyenesen a gazdájához vezette a mentőket, így Istvánt kórházba szállították.
A váci kórházba kerültem, ott mesélték az orvosok, hogy a kutyám, Dorka mutatta az utat a mentőknek. Beterelte őket a kapun, orrával bökdösve a lábukat, merre menjenek, a farakás mögött, a földön találtak rám. Miután elláttak, már magamhoz tértem, a sokktól megemelkedett vércukrom szintje is helyreállt, egynapos kivizsgálás után hazaengedtek
– mesélte a Blikknek. A férfit a gyász súlya nyomta össze annyira, hogy rosszul lett miatta.
A férfi és felesége korábban francia bulldogokat tenyésztett, versenyeztették is a kutyákat, ám amikor nyugdíjba vonult, úgy döntött, kell egy olyan négylábú is a házhoz, aki vigyáz rájuk és a portára. Mivel István büszke a névrokonságára a Tüskevár szerzőjével, nem is volt kérdés, hogy olyan kutyát akar, mint amilyen Csikasz vagy Bogáncs volt.
„Dorka, a pulihölgy igazi társ, mióta a feleségem kórházba került, ő vigyáz rám, a szeretete, ragaszkodása elfeledtette egy időre a bánatomat. Mára csak ketten maradtunk, ezt Dorka is érzi, szerda óta le sem tudom vakarni magamról. Ha ő nincs, akkor ma már lehet, nem is élnék.”
(Kiemelt kép: nlc-montázs, fotók: OMSZ)