A vizsgált paradicsom- és dohánynövényekről azt találták, hogy nagyfrekvenciás pattogó és kattanó hangot bocsátanak ki, ha szomjúság miatti stressznek vannak kitéve, vagy amikor levágják a szárukat.
A zajokat egyes állatok és más növények több mint egy méterről is érzékelték, az emberi hallástartományon azonban kívül esnek a növényi hangok.
A növények hangját korábban is rögzítették földalatti rezgésekként, de ez a tanulmány az első, amely megerősítette, hogy a levegőben is terjed a hangjuk.
Egészséges és stresszes növényekről készültek felvételek, először egy hangszigetelt kamrában, majd egy zajosabb üvegházban. A kutatók bizonyos növényeket néhány napig nem öntöztek, vagy levágták a szárukat. Ezután megtanítottak egy mesterséges intelligenciát arra, hogy különbséget tegyen a stressz nélküli, a szomjas és a vágott növények között. A stresszes növények óránként 30-50 kattanást bocsátottak ki, látszólag véletlenszerű időközönként. A stresszmentes növények sokkal kevesebb hangot adtak ki.
Lilach Hadany, az izraeli Tel Avivi Egyetem professzora azt mondta: „Vannak állatok, amelyek hallják ezeket a hangokat, így fennáll annak a lehetősége, hogy sokan akusztikus kölcsönhatásba lépnek a növényekkel.”
Haldany professzor azt mondta, nem bizonyított, hogy a hangokat kommunikációra használják a növények, de hozzátette: Lehetséges, hogy más organizmusok is meghallják és reagálnak ezekre a hangokra.
„Például egy lepke, amely le akar petézni egy növényre, vagy egy állat, amely növényt szándékozik enni, felhasználhatja a hangokat, hogy segítsen meghozni döntését.”