Diákok százai tüntetnek a klímaválság ellen

Greta Thunberg mindössze 8 éves volt, amikor először hallott az éghajlatváltozásról. Azt gondolnánk, hogy ebben a korban a gyerekek még kevésbé észlelik és érzékelik az ezzel járó változásokat és feszültségeket, azonban Greta klímaszorongásban szenvedett, később pedig enyhe Asperger-szindrómát is diagnosztizáltak nála. 15 évesen ismerte fel a globális felmelegedés valódi súlyosságát, ezért úgy döntött, hogy péntekenként nem megy iskolába.

Ez még annyira nem is lenne meglepő, hiszen a hétköznapokban is gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel, illetve mindenkivel megesett már, hogy olykor-olykor lógott a suliból, a fiatal lánynak azonban teljesen más indoka volt az „iskolakerülésre”. 2018 augusztusában úgy döntött, hogy iskola helyett a svéd parlament előtt fog sztrájkolni egészen szeptemberig, a választásokig.

A kezdeményezés hatására egyre több támogatóra tett szert, így alakult meg a már világszerte elterjedt Fridays For Future (FFF) mozgalom, amit többnyire középiskolás és egyetemista diákok alkotnak. A mozgalom egyik alapelve, hogy a környezeti válság megállítása érdekében rendszerszintű változásra van szükség. Az egyéni cselekvés, a tüneti kezelések, a technológiai újítások önmagukban nem elegendőek, mivel a problémát a társadalom, illetve a gazdaság működését jelenti. Magyarországon 2019 óta van jelen a mozgalom, így a budapesti aktivistákkal beszélgettünk a célkitűzésekről, az itthoni szabályozásokról, illetve arról, hogy napjainkban a klímakérdés egyenlővé vált-e a politikai kérdésekkel. 

VIII. Globális Klímasztrájk 2022 (Fotó: Járdány Bence/Greenpeace)

Fridays For Future Magyarországon

Az FFF mozgalmat itthon két biológus hallgató alapította, Pribéli Levente és Hartmann Johanna. A mozgalmat kezdetben többnyire egyetemisták alkották, azonban meglepő módon a COVID-19 időszaka egy generációváltást is hozott magával. Jelenleg az átlagéletkor 18-19 évre tehető, ami azért is érdekes, mert Nyugat-Európához képest Magyarországon mondhatni eltűntek az egyetemi hallgatók a mozgalomból. 

– mondta Marci, a mozgalom egyik legrégebbi tagja.

Az FFF mozgalom itthon, hasonlóan más országokhoz, azzal a gondolattal kezdődött, miszerint ebben a kérdésben mindenki tud szerepet vállalni, nem csak a tudósok, hiszen a különböző innovációk legfőbb kulcsa mi magunk vagyunk. Az aktivisták szerint ezért elsősorban a társadalmi felelősségvállalást és tudatosságot kell felépíteni, hiszen a jövőnk forog kockán. 

„Én rengetegszer hallom akár tanároktól vagy családtagoktól, hogy mennyire rossz a helyzet, de majd mi megoldjuk. Ez a sok fiatal pont arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy egyáltalán nincs idő arra, hogy megvárjuk, amíg mi felnövünk, elvégezzük az egyetemet, illetve elég információt és tudást szerzünk a témában. Továbbá, hogy választópolgárok legyünk, és ezeknek az információknak a tudatában válasszunk meg olyan vezetőket, akik majd a 4 éves ciklusuk alatt végig tudnak vinni egy ilyen programot”– nyilatkozta a mindössze 20 éves Kinga.

VIII. Globális Klímasztrájk 2022 (Fotó: Járdány Bence/Greenpeace)

Továbbá kihangsúlyozták, hogy a fiatalok részéről is nagyon komoly szerepvállalásra van szükség, azonban a felelősség legfőképpen azokra hárul, akiknek a kezében van választási lehetőség, és tudják képezni magukat a témával kapcsolatban.

“Minél inkább azt hisszük, hogy a jövő problémája, annál inkább a jelen problémájává válik, és minél kevesebbet cselekszünk, annál kevesebbet tudunk tenni később” – mesélte Valéria.

Klímaturné

A mozgalom résztvevői elárulták, hogy az idei évben egy teljesen új szemszögből közelítik meg a klímakérdést. Annak ellenére, hogy az utóbbi években rengeteg tüntetést szerveztek, amivel próbáltak nyomást gyakorolni a politikusokra, egy új irányvonalat tűztek ki célul. Véleményük szerint nem az jelenti a  legfőbb problémát, hogy üzenetük nem jutna el a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz, hanem sokkal inkább az, hogy a legtöbb emberben még nincsen erre igény, vagy nem tudják, hogy lehet erre igényt formálni. 

„Mi inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mindenki járjon utána, olvasson utána, és beszéljen erről. Szerintem nekünk tényleg inkább ez az üzenetünk” – említette Kinga.

Ebben az évben az oktatásra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen főként az a céljuk, hogy a témáról Magyarországon is kialakuljon egy általános vita, a kérdés pedig ne az legyen, hogy egy pártnak van-e egyáltalán zöld programja, hanem hogy ez a program kinél milyen erős. Ehhez azonban szükséges egy általános társadalmi tudatosság  és érdeklődés a téma iránt. A fiatal aktivisták ezért létrehoztak egy Klímaturné nevezetű projektet, aminek keretein belül vidéki iskolákban tartanak előadásokat. Eddig több mint 700 diáknak tudtak beszélni a klímaválságról és a fenntarthatóságról. A turné lehetőséget adott arra, hogy olyan tanulókhoz is eljussanak, akik alapvetően nem találkoztak a témával, vagy nem érdeklődtek volna iránta. A kerettantervben nem, vagy csak elenyésző szerepet kap a környezeti nevelés, azonban ha mégis szó esik róla, mondjuk egy osztályfőnöki vagy természettudományos órán, az egyedül a tanárok érdeme.

A projektek átszerveződésében elmondásuk alapján az is nagyban közrejátszott, hogy Magyarországon nagyon nehéz akár komolyabb tüntetésekkel, illetve támogatottsággal változást elérni, amire nagyon jó példák az utóbbi hónapokban lezajlott tanár-diák tüntetések, hiszen rengeteg embert megmozgattak, de érdemi változás ennek ellenére sem született. 

„Talán ezért is döntöttünk így. Az egy dolog, hogy a mi klímasztrájkunkra eljön 500 vagy 1000 fő, ami nem hoz változást, viszont látjuk azt a példát is, hogy egy olyan tüntetés sem, ami megmozgat 40 000 embert” – folytatta Kinga.

Az aktivisták szerint itthon még ennyire sem foglalkoztak volna az üggyel, ha Magyarországra nem helyeződött volna nemzetközi nyomás.

„Szerintem az FFF-nek az a nagy különlegessége, hogy a Globális Klímasztrájkok egy adott napon kerülnek megrendezésre, a bolygó összes kontinensén. Ennek köszönhető, hogy fel lett hangosítva az üzenetünk, és ezért kezelték a nemzetközi tárgyalásokon is prioritásként” – nyilatkozta Valéria.

Fotó: Járdány Bence/Greenpeace

Klímakérdés kontra politika

„Különbözik, hogy mennyire válnak politikai mozgalommá ezek a szervezetek. Az olaszok például elég egyértelműen vonulnak sokszor antifasiszta, baloldali kulcsszavakkal, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon ez egyáltalán nincs jelen, hiszen mi nagyon szigorúan pártpolitika-mentesek vagyunk” – mesélte Valéria.

Németországban például a mozgalom szorosan együttműködik politikusokkal és zöld pártokkal, továbbá ambícióik közé tartozik, hogy bekerüljenek a parlamentbe is.  

– mondta Marci.

Klímavészhelyzet Magyarországon

A már elért célkitűzések közé sorolják, hogy Budapesten kihirdették a klímavészhelyzetet. Magyarországon 2020-ban fogadták el a klímatörvényt, amiben az szerepel, hogy 2030-ig az 1990. évi adatokhoz képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig a teljes klímasemlegességet kell elérni, ennek ellenére konkrét cselekvési tervet nem határoztak meg, éppen ezért ellenzéki képviselők meg is támadták ezt a klímatörvényt az Alkotmánybíróságon.

„Igazából nincs mögötte semmilyen tartalom. Egy klímatörvény akkor jó, ha ki van benne fejtve, hogyan csökkentjük a kibocsátást, ki érte a felelős, mi a határidő és honnan lesz rá pénz, illetve nagyon lépcsőzetes. A jelenlegi magyar klímatörvénnyel az is a probléma, hogy időben kitolja az érdemi kibocsátás-csökkentést. Ha valaki megtámad egy ilyen törvényt, akkor megsemmisítést kell kérnie. Ettől függetlenül nyilván egy rossz klímatörvény is jobb a semminél, de azt reméli mindenki, hogy egy jobb és erősebb törvény fog születni” – mondta Marci.

Az aktivisták hangsúlyozták továbbá, hogy egy klímatörvényről van szó ugyan, de ettől függetlenül túlságosan felülreprezentált. Hogy mit is jelent ez? A gond nemcsak a klímaváltozással és a szén-dioxid-kibocsátással van, hanem az ökológiai válság egészével, aminek a tünete a jelenleg zajló tömeges fajkihalás is.

„Napjainkban olyan mértékben tűnnek el a fajok, mint a dinoszauruszok korában. Nyilván van egy természetes fajkihalás, de ami eddig évente volt 100 db, az most napi 100. Erről nagyon kevés említés esik nemzetközi szinten, de Magyarországon szinte semmi” – jelentette ki Valéria.

Fotó: Járdány Bence/Greenpeace

Elmondásuk alapján fontos, hogy olyan átgondolt terveink legyenek, amelyek segítségével nem csak egy számot üldözünk, amivel elérhetjük a 40 százalékos enyhülést, és rövid távon megoldást nyújthat ugyan, de mégsem fenntartható, ezért fontos, hogy az ökológiai, illetve klímaválság együtthatójáról gondolkozzunk.

„Fontos, hogy ne hozzunk olyan döntéseket, amelyek a klímaválságot rövid távon megoldják, de az ökológiai válságot súlyosbítják. Gondolunk itt arra, hogy amikor egy természetes élőhely helyére napelemparkot hoznak létre zöldmezős beruházásként, az a klímának lehet, hogy rövid távon jó, de természetes élőhelyeket tüntet el” – összegezte Marci. 

Mi lehet a megoldás? 

Arra a kérdésemre, hogy véleményük szerint milyen drasztikus intézkedésre lenne szükség globálisan, de leginkább Magyarország tekintetében, a következő válasz érkezett: 

„Az embereket ki kell emelni a szegénységből. Egy ember addig nem tud a fenntarthatóságról, illetve környezetvédelemről gondolkodni, amíg azon kell agyalnia, hogyan fogja eltartani a családját.”

Jelenleg a természetpusztítás mögött főként a gazdasági növekedés, illetve nagyberuházások állnak. Az aktivisták elmondása alapján egy olyan gazdaságot kellene felépíteni, ahol a jólétet nem természetpusztítás árán vásároljuk meg.