A pénzügyi kérdéseket jobb az összeköltözés elején átbeszélni, mint állandóan összekapni azon, ki fizetett többet a bevásárlásnál, az utolsó éttermi vacsoránál, ki nem adott bele a benzinpénzbe meg a nagyi ajándékába, különben egy idő után nagyon kimerítő tud lenni, és kivéreztetheti az intim, meghitt perceket is.
„Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás, mondaná édesanyám”
– írta a Facebook bejegyzésem alá az egyik távoli ismerősöm, amiben azután érdeklődtem, hogy ki hogyan oldja meg a pénzügyi kérdéseket párkapcsolaton belül. A Knoxville-i Tennessee Egyetem 2019-es tanulmánya ugyanis arról számolt be, hogy a párkapcsolaton belüli boldogságszinttől függetlenül a pénz az a téma, amelyben a párok következetesen nem értenek egyet. És ezt a megállapítást nagy eséllyel sokan elfogadjuk.
Persze akadnak szép számmal olyan kapcsolatok, ahol a pénzügyi rész is automatikusan kiforrja magát. Csabáéknál például organikusan működik a dolog:
„Nálunk nincs közös bankszámla, nagyjából a keresetünk alapján arányosítunk a kiadásokat illetően. Eszter a rezsifelelős, és intézi a hétközbeni kisebb vásárlásokat, én meg általában a hétvégi nagybevásárlások, tankolások, nagyobb kiadások terén állom a cechet, de egyik sincs kőbe vésve. Ha valamelyikünk úgy érzi, épp túl sokat költött, jelzi a másiknak és onnantól ő fizet, nem szokott gond lenni ebből” – meséli.
Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás (Fotó: Getty Images)
Ám nem mindenkinél mennek ilyen egyszerűen a pénzügyi leosztások, ami persze nem feltétlen jelenti azt, hogy nem egymáshoz való a pár, ugyanakkor azt is mutatja, hogy dolgozni kell a közös megoldáson. Már ha nem akarják ugyanazokat az idegőrlő játszmákat lefutni minden egyes alkalommal, amikor fizetésre kerül a sor.
A probléma megoldásához fontos felismerni, hogy mindannyian más családi háttérrel, csomagokkal, mintákkal, beidegződésekkel és igényekkel érkezünk egy párkapcsolatba, amiket gyakran közösen kell kibogozni, mielőtt megpróbálnánk összefésülni azokat. Dr. Alex Melkumian, a Los Angeles-i Pénzügyi Pszichológiai Központ alapítója a Selectnek elmondta, hogy mindenki „pénztörténete” már gyermekkorban elkezdődik, és azok a benyomások lesznek később meghatározók, amelyek otthon érték. Engem például már kiskoromban megtanítottak arra, hogy a zsebpénzem egy részét érdemes félretenni, vagy hogy ne költsem el azonnal az összeget, amit kézhez kapok, és ez a fajta odafigyelés felnőtt koromra is megmaradt, még a legszerényebb időszakaim alatt is próbáltam valamilyen minimális tartalékot képezni. Biztos nem lenne zökkenőmentes az együttélés olyasvalakivel, aki gyorsan seggére ver a pénzének, a hó végén meg azt nézi, kitől lehetne kölcsönkérni.
Közös kassza = nagyobb a boldogság?
A Journal of Personality and Social Psychologyban megjelent tanulmány szerint azok a párok, akik összedobják a pénzüket, boldogabbak a kapcsolatukban, és kisebb a szakítás valószínűsége, mint azoknál a pároknál, akik a pénzük egy részét vagy egészét külön tartják. Kinga, aki nemrég vált el gyermekei apjától, ma már úgy látja, hogy jobb lett volna, ha anno közös kasszából élnek.
„Ha újrakezdeném, közös számla lenne vagy legalábbis lenne egy közös vagyoni rész” – mesélte a harmincas éveiben járó nő, majd hozzáteszi:
Az biztos, hogy egy kapcsolatban nagyobb pénzügyi tudatosság kell…, de nem tudom, hogy lehet igazán jól csinálni.
Az említett tanulmány arra is kitér, hogy azok a párok, akik részben összevonták a pénzüket, boldogabbak voltak, mint azok, akik külön számláról éltek, de nem voltak annyira boldogok, mint azok, akik mindent összevontak. A kutatás vezetői szerint a pozitív hatás különösen erős a szűkös anyagi forrásokkal rendelkező párok körében – azoknál, akiknek alacsony a háztartásuk jövedelme, vagy akik arról számolnak be, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ennek a következtetésnek a levonásához a kutatók összesen 1005 házaspárt kértek meg arra, hogy egy online felmérésben számoljanak be a párkapcsolati elégedettségükről, valamint arról, hogyan kezelik a házastársukkal a pénzügyeiket.
Mint kiderült, azok a párok, akik minden pénzüket összevonták, jelentősen boldogabbak voltak, mint azok, akik külön tartották pénzügyeiket.
Hannáéknál, akik házasok egyébként, az összevonás jól működik:
„Teljesen közös mindenünk – egy csapatként gondolunk magunkra, közös költségekkel, közös szükségekkel és közös célokkal. Ha valami extra különleges kívánsága lenne valamelyikünknek, akkor azt megbeszéljük, mikor fér bele, és arra törekszünk, hogy megkaphassa, hiszen mindkettőnknek az a célja, hogy a másik boldog és elégedett legyen, egyébként ha már kisgyerek is van a képben, akkor számomra elképzelhetetlen, hogy külön kasszán legyen egy pár, csak felesleges feszültségeket teremthet” – mesélte.
Azok a párok, akik közös kasszán vannak, boldogabbak (Fotó: Getty Images)
Olga is arról számolt be, hogy náluk is minden bevétel ugyanarra a bankszámlára megy, és mindenkinek van hozzá kártyája. A nagy kiadásokat (ablakcsere, nyaralás) megbeszélik előre, de különben csak akkor téma a pénz, ha egy bizonyos szint alá csökken az egyenleg. Akkor visszavesznek a nem szükséges kiadásokból.
Egy másik kísérletben a kutatók a British Cohort Study adatait elemezték, amely az 1970-ben Nagy-Britanniában született emberek országos reprezentatív követéses vizsgálata. A vizsgálatban résztvevők arról számoltak be, hogy hogyan osztották meg a pénzüket a partnerükkel (összevonják az összes pénzt, összevonnak valamennyit vagy minden pénzt külön tartanak). A kutatók megnézték, hogy ezek közül a párok közül hányan váltak szét a következő években, és ők is azt találták, hogy az arány magasabb volt azoknál a pároknál, akik külön tartották a pénzüket. Egy másik kísérletben a közös pénzügyek és a párkapcsolati elégedettség közötti kapcsolatra kerestek magyarázatot. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy ez az összetartozás érzésével van összefüggésben: a pénzügyek összevonása növelte a közös vagyon és a közös pénzügyi célok érzését, ami fokozta a párok kapcsolati elégedettségét. Hanna szerint ezt tényleg így van, az ismeretségi körében is azt látja, hogy azok a párok, akik külön kasszán élnek, többet veszekednek a pénzen, mint azok, akik közösen használják a jövedelmüket, vagy legalábbis annak egy részét.
„Mi mindent beszórunk a közösbe, és aztán közösen is költjük el (lakás, számlák, hitel, háztartás, ennivaló, gyerekek mindenféléje stb). Ő keres jobban, de a lakás és a gyerekek fele is közös. Ami extra kiadás, azt megbeszéljük, ami extra és nem közös kiadás (egyesek szeretik a régi Casio órákat, mások meg történelmi újrajátszó cuccokat halmoznak fel), azt is megbeszéljük. Alapvetően férj van képben pénzügyi helyzetünkkel kapcsolatban, de mindketten hozzáférünk mindenhez. Tíz éve vagyunk házasok, két közös gyerekünk van és nekem két lízing. Képtelen lennék fejben tartani mindenféle elszámolásokat, meg egy csapat vagyunk, közös vállalkozás az élet nevű játékban, el sem tudjuk képzelni másképp” – magyarázza a kétgyermekes Zsófi, miért jön be nekik ez a klasszikusnak mondható módszer.
A teljesen közös kasszának megvannak a veszélyei is: a kapcsolati erőszak áldozatai gyakran épp azért nem tudnak elmenekülni a bántalmazójuktól, mert a közös kassza miatt egyáltalán nem rendelkezhetnek a pénzük felett, így megtakarításuk sincs. De a kiszolgáltatottság felmerülhet azoknál a pároknál is, ahol a nő jóval kevesebbet vagy egyáltalán nem keres, mert mondjuk háztartásbeli marad.
Nem vezet jóra, ha nagyon elcsúsznak az erőviszonyok
Katalin jelenleg otthon van a kisgyerekével. Ő pont egy olyan felállásról mesél, ahol a közös teherviselés nagyobb súlyát a férje viszi, akinek kiemelkedően magas fizetéssel járó állása van. Katalin erre az időszakra átmeneti jelleggel gondol, nem igazán tudja elképzelni, hogy ez a rendszer hosszú távon, negatív következmények nélkül tudna működni.
„Sokat gondolkodom azon, hogy ez a házasság most ugyan nagyon jól működik, de később, ha nem mennék vissza dolgozni, ami nem fordulhat elő, akkor ez szerintem nagyon rossz út lehet (amikor több a vita, kevesebb az egyetértés stb.)” – magyarázza Katalin, és szavait jól kiegészíti egy argentin bíró mondata: „A feleségek gazdasági függése a férjüktől egyike a fő okoknak, amiért a nők alárendeltek a társadalomban” – fogalmazott egy válás tárgyalása során. Abban az ügyben a házaspár 27 évnyi együttélés után különköltözött, miután a férj bejelentette, hogy válni akar. Az addig háztartásbeli feleség, aki gyereket nevelt és vitte a háztartást, a válás után jóval szűkösebb anyagi körülmények közé került, ráadásul hatvanévesen már a pályáját sem tudta újrakezdeni. A bírói ítélet precedensértékű volt, hiszen a férjnek meg kell fizetnie a 27 évnyi házimunkát a feleségnek, azaz közel 52 millió forintot, ami nagyjából havi 160 ezer forintot jelent.
Tény, hogy a fizetetlen, háztartásbeli nők anyagilag kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ez a struktúra a jelenleg is fennálló elnyomást és egyenlőtlenségeket is újratermeli. A háztartásbeli nők önrendelkezését és létbiztonságát egyébként jelentősen javítaná, ha havi jövedelmet kapnának, mely családjuktól és partnerüktől függetlenül járna nekik.
Fotó: Getty Images
Hibrid módszer lehet a legjobb megoldás?
De visszatérve a közös vagy külön kassza kérdésköréhez. Az általam megkérdezettek közül a részleges közös kassza bizonyult a legnépszerűbb és a mindenki számára legjobb megoldásnak.
„Van egy közös »kasszánk«, egy külön számla bankkártyával, amire azonos mértékben töltjük rá mindketten a pénzt, rezsit, bevásárlást, tankolást, hétköznapi bevásárlásokat, ilyesmiket abból fizetünk. Ha elfogy, töltünk rá megint. Ezenkívül mindenkinek megvan a saját privát számlája, nyilván van olyan, hogy egy-egy vacsorát vagy meglepetést, vagy egy előre nem egyeztetett közös dolgot saját zsebből fizetünk” – meséli Márk. Hasonló tapasztalatokról számol be Eszter is:
„Mi összeraktuk, hogy ketten együtt mennyit keresünk, az lett a 100 százalék, és százalékos arányban ki mennyit keres. Nálunk 30-70 százalék lett. Így én az összköltségek, rezsi, nyaralás stb. 30 százalékát fizetem, míg ő a 70 százalékát. Ezt közös számlára utaljuk és onnan megy minden” – meséli, és a szakemberek szerint is ez a megoldás tűnik a legoptimálisabbnak hosszú távon. Sokan ugyanis a közös költségek rendezésére az ötven-ötven százalékos leosztást alkalmazzák, ám Jerel Butler, a Millennial Financial Solutions alapítója azt ajánlotta a CNN cikkében, hogy
a hozzájárulás összegének meghatározásához vegyék figyelembe a fizetéseket. Például, ha az egyik személy a háztartás összjövedelmének hatvan százalékát keresi, akkor annyival járuljon hozzá a havi közös számlák fizetéséhez.
„Ha a jövedelmek között nagy az eltérés, a kiadások egyenletes megosztása később problémákhoz vezethet” – mondta Sophia Bera hitelesített pénzügyi tervező, hozzátéve, ha felesben osztják el a dolgokat, később rá fognak jönni, hogy ez nem működik.
Ahogy a témába vágó példák is mutatják, nincs egyetlen kulcs a sikerhez, de az biztos, hogy az erős kapcsolatok közös jellemzői a közös értékek és a közös célok. Amikor pedig szóba kerül a piszkos anyagiak témája, fontos feltárni a céljainkat és értékeinket. Nem biztos, hogy ezek tökéletesen egyezni fognak, de a megvitatásuk lehetőséget nyújt arra, hogy megértsük a partnerünket, és kompromisszumot találjunk ezekben a fontos döntésekben.
Így keressetek megoldást az anyagi kérdésekre
Beszélgessetek róla!
A szakemberek tanácsa az, hogy első lépésként üljünk le beszélni, és próbáljunk egy olyan megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Az sem baj, ha ezek a pénzügyi beszélgetések rendszeresek, amikor a párok megbeszélik a pénzügyeket, áttekintik a céljaikat és kiigazítják a terveket.
Kövessétek a kiadásaitokat!
A költségvetés elkészítésének első lépése, hogy tudjátok, mennyi pénz jön be és mire költitek. Erre ma már számos, remek applikációt találtok, szinte a legtöbb bank saját appja is olyan, amely rendszerezi a költéseiteket, és így tiszta képet kaptok arról, melyik területen lehetne jobban megfogni a pénzt.
Közös terhek meghatározása
Gondoljátok át, hogy reálisan ki, milyen arányban vállaljon a közös terhekből, főleg, ha a jobban kereső igényei érvényesülnek jobban.
Legyenek közös céljaitok
Nem kell, hogy ugyanazok legyenek a megtakarítási célok, ugyanakkor nem árt, ha vannak közös tervek is, mint például egy házvásárlás, utazás stb. Ha közös célokra, például egy esküvőre való megtakarításról van szó, érdemes egy megtakarítási számlát nyitni, valamint, ahogy azt a fenti példákból is láthattátok, egy közös folyószámlát, amelyet a közös költségekre lehet használni.
