A péntek 13-i babonák eredete

Tudjuk, hogy a péntek 13-a „szerencsétlen nap”, de azt azért egy percig sem gondoljuk komolyan, hogy önmagában az a tény, hogy ez a mai dátum, bármilyen veszéllyel járna vagy hátrányt jelentene bárkire nézve szakmailag, emberileg, magánéletileg, közlekedésbiztonságilag.

Oké, tudom, hogy a világ nagy, és sok benne a hülyeség, de ahhoz tényleg hardcore alufóliasisakosnak kell lenni, hogy meglássuk a kozmikus rontást egy egyszerű dátumban, amelyhez még csak csillagegyüttállás, számmisztika vagy történelmi tragédia sem kapcsolódik. (Na jó, péntek 13-án halt meg Tupac Shakur, végzett rettenetes pusztítást egy forgószél Bangladesben és állítólag a templomos lovagokra is rájárt a rúd egy ilyen napon.) Az is sokat elmond, hogy az eredete sem világos. Van, aki a bibliai utolsó vacsorában látja a babona születését, amelyen ugye tizenhárman vették igénybe a szerény cateringet, aztán milyen csúnya vége lett! Mások pedig a norvég mitológiából vezetik le, amelyben egy isteneknek szervezett VIP összeröffenésre állított be Loki tizenharmadikként (hívatlanul), és amely ennek megfelelően vérfürdőbe torkollt. De a középkori Görög- és Spanyolországban például a csütörtök 13-át tartották számon hasonló konnotációval.

Az ókor után aztán teljes csönd honolt péntektizenhárom-ügyben egészen a 19. századig, amikor is ahelyett, hogy megmagyarázták volna az eredetét és a valóságalapját, inkább eleve gúnyolódtak rajta. A Les Finesses des Gribouilles című 1834-es darab (amelyet nem azért említünk eredeti címén, mert akkora világpolgárok vagyunk, hanem mert nem fordították le magyarra) egy szereplője említi először a dátumot: csak annyit mond, „1813. december 13-án, pénteken születtem, innen hát minden nyomorúság az életemben”; az összefüggést nem magyarázta el, a nézők tehát kénytelenek voltak elfogadni, hogy ez már csak egy ilyen szerencsétlen dátum. Fél évszázaddal később Olaszországban terjedt el a péntektizenhárom-para, egy ilyen napon hunyt el ugyanis híres zeneszerzőjük, Rossini. A babonát végül T. W. Lawson 1907-es regénye, a Péntek 13. betonozta be (ennek természetesen semmi köze a finoman szólva hatásvadász, éppen ezért rendkívül szórakoztató horrorfilm-sorozathoz), amelyben egy New York-i bankár a dátumot kihasználva kelt pánikot a Wall Streeten.

Forrás: Getty Images

A félelem azért is abszurd, mert a történelmi és popkulturális évfordulókat végigpörgetve egyértelmű, hogy

Ugyan ki képes komolyan parázni a naptól, amelyen:

• vizet találtak a Holdon;
• megszületett Steve Buscemi;
• megjelent a Space Invaders, majd évekkel később a Super Mario Bros. videojáték;
• Málta köztársaság lett?!

Ez persze mind sovány vigasz annak, aki fél a dátumtól; márpedig sokan félnek, a legutóbbi amerikai statisztikák szerint nagyjából húszmillió ember változtatja meg a napi rutinját ezen a napon, vagy inkább ki sem mozdul otthonról. A 13-as számtól való rettegésnek egyébként saját neve is van, ez a triszkaidekafóbia, és olyan egyébként intelligens emberek is szenvedtek (szenvednek) tőle, mint Franklin Roosewelt és Stephen King. Nézzük meg tehát, mit mond a statisztika és a tudomány arról, hogy van-e bármi alapja a babonának!

Lelőjük a poént: nem sokat. A jelenséget egy időben valamiért a Helsinki Egyetemen kutatták a legintenzívebben, ám még ők sem voltak képesek épkézláb összefüggést találni a dátum és a szerencsétlenségek közt. Az egyetlen igazi adatsort a British Medical Journal szolgáltatta: egy 1993-as tanulmány szerint

Ehhez azért nem árt hozzátenni, hogy mindezt a karácsonyi számban publikálták, az pedig tele van vicces (legalábbis az akadémikusok körében viccesnek vélt) kamucikkekkel, elvégre a brit tudósoknak is ki kell ereszteni valahogy a gőzt. Az ugyan nem derült ki, hogy maga az adatsor is légből kapott-e, de ha igaz volt is, a következtetés akkor is inkább az, hogy a babonás emberek annyira paráznak, hogy könnyebben baleseteznek, és nem az, hogy átok ül a péntek 13-ákon.

A vizsgálatot tíz évvel később megismételték a Cambridge-i Egyetem kutatói; ezúttal tényleg semmilyen anomáliát nem találtak. Mivel a társadalmilag elfogadott szexizmus jegyében népszerű gondolat volt, hogy a nők bénább és figyelmetlenebb vezetők, mint a férfiak, plusz babonásabbak is, így aztán ők tehetnek a péntek 13-i balesetekről, a 2004-es tanulmánynak kénytelenek voltak azt a címet adni, hogy „A nők nem okoznak több sérüléssel járó balesetet az utakon péntek 13-án, mint máskor”. A cikkben pedig kifejtik, hogy a férfiak sem.

Forrás: Getty Images

Érdekes azonban, hogy a lottó a babonásokat támogatja: a Telegraph szintén 2004-ben végignézte az előző tíz év összes kihúzott számát a brit sorsoláson és azt találta, hogy tényleg a 13-as a legritkább: 120-szor fordult elő összesen. A legszerencsésebb szám egyébként a 38-as, amit 182-szer húztak ki. Abban azért megegyeztek a kutatók, hogy ez statisztikailag simán belefér, tehát nem jelenti azt, hogy a 13-as szám el lenne átkozva, de ezzel persze egy fóbiást sem győztek meg.

A tanulságot, ahogy mondani szokták, mindenki vonja le maga. Akinek nincs kedve, annak persze szívesen levonjuk mi is:

Arra azonban mindenkit biztatunk, hogy ha eddig nem tette, ezentúl kérjen nyugodtan home office-t a dátumra hivatkozva, és írja meg nekünk olvasói levélben, mit reagált a főnök! Az a tippünk, hogy ez külön cikket ér majd.

Végezetül pedig még egy döbbenetes adat, amit kevesen tudnak a péntek 13-akról:

A dolgok jelen állása szerint ezúttal is így lesz. Azaz nincs semmi vész, végül minden jóra fordul majd.