Sportolj, hogy élj. Élj, hogy sportolj. Akár így is szólhatna egy mondás, amely a hosszú élet titkának kulcsát taglalja a sikeres olimpikonoknál és a lelkes hobbisportolóknál. De vajon mely sporttevékenységekkel hosszabbíthatjuk meg életünket, és milyen gyakorisággal kell azokat csinálnunk, hogy majd elfújhassuk azt a bizonyos „százas gyertyát” a születésnapi tortánkon?
Azzal nem árulunk el újat, ha azt mondjuk, aki sportol, tovább él a mozgás jótékony hatásainak köszönhetően. Annak sem kell elkeserednie, aki gyerekkorábban még nem kezdte el a rendszeres testmozgást, ugyanis a sportok jótékony hatásai olyannyira erősek, hogy még mindig jó pár nappal meghosszabbíthatja az életünket, bármikor is vágunk bele. Egy kutatás szerint, ha egy középkorú ember gyakorta végez testmozgást, huszonhárom százalékkal csökkentheti a halál kockázatát a rákövetkező két évtizedben.
Okosan válasszunk magunknak mozgásformát
Az ma már nem kérdés, hogy bármit is mozgunk, az áldásos hatással lesz az élethosszunkat illetően. Ha azonban arra hajtunk, hogy minél több évet nyerjük meg magunknak a mozgás által, akkor nem mindegy, hogy melyik edzéstípus mellett tesszük le a voksunkat. Meglepő módon a lista élén egy olyan sport áll, amelyre sokan álmukban sem gondoltak volna. Ez pedig nem más, mint a tenisz. Egy koppenhágai kutatás szerint majdnem tíz évvel tovább élnek azok, akik ezt a mozgásformát űzik.
A legfrissebb finn kutatások azonban már azt mutatják, hogy azok, akik az állóképességüket fejlesztik a testmozgás által, azaz futnak, kerékpároznak, úsznak, gyalogolnak, körülbelül hat évvel tovább élnek, mint a kanapéhuszárok. Míg a korábbi tanulmányok inkább csapatsportok szerelmeseinek kedveztek adataikkal, mára már kiderült, hogy nincs akkora szerencséjük, mint ahogyan azt korábban gondolták. A kosárlabdázók, focizók, jégkorongozók mindössze négy évvel élhetnek csak tovább. Azok a sportolók, akik az erejüket kell, hogy használják az edzéseik során, még kevesebb időt nyernek, csupán két évvel hosszabbíthatják meg életüket. Természetesen ide nem sorolandók azok, akik valamilyen doppingszer segítségével érnek el kiemelkedő sikereket a sportjukban.
A kevesebb néha több
Jól látható tehát, hogy kis energiabefektetéssel is rengeteg időt nyerhetünk magunknak. A megnyert évek száma és az elégetett kalóriák száma azonban nem egyenesen arányos. Egy bizonyos mértékig a testmozgás jótékony hatásai képesek kitágulni, ahogy növeljük az edzések mennyiségét, de csak egy bizonyos mértékig. Heti nagyjából 16 kilométeres kocogás drámai mértékben növelheti az esélyeinket egy hosszabb életre. Ha heti körülbelül 40 kilométert sikerül beletenni a lábunkba, akkor még inkább fokozzuk ezt a jótékony hatást. 50 kilométer fölött azonban már kevés bizonyíték van arra, hogy az erőfeszítéseink plusz éveket nyernek nekünk.
Mindent bele!
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon akkor milyen intenzitással kell mozognunk ahhoz, hogy a maximális sikert elérjük? Az már kétségtelen, hogy az állóképességet fejlesztő edzésformák az egyik leghatásosabbak, az azonban még nem teljesen világos a kutatók számára sem, hogy az intenzitásnak mennyi szerepe van az élethossz kitolásában. A tudomány jelen állása szerint lehet valami összefüggés a kettő között. Mivel azok, akik a maximális pulzusszámhoz közelebb járnak, egyértelműen fittebbek lesznek, így észszerűen hosszabb élettartamra számíthatnak.
Hogyan is működik mindez?
A testmozgás számos jótékony hatással bír az emberi szervezetre. Ezek a hatások rendkívül sokfélék lehetnek, egyéntől függően. A sportolás csökkenti a vérnyomást, a szélütés és a szívinfarktus kockázatát, valamint csökkenti az elhízottság és a nem inzulinfüggő diabétesz kialakulásának esélyét. Erős bizonyítékok támasztják alá, hogy bizonyos rákfajták, például a vastagbél vagy emlődaganat kialakulásának megakadályozásában is nagy szerepet játszhat. Mindemellett az aktív életet élőket kevésbé sújtja depresszió, és kevésbé veszélyeztetettek csigolyatörés szempontjából. Növeli a stressztűrő képességet is, és fokozza alvás minőségét.
