Az utóbbi években nálunk is egyre jobban elterjedtek a különféle levegőtisztító berendezések, amiben minden bizonnyal nagy szerepet játszott a koronavírus-járvány is. Ám mint az a Kelet-Angliai Egyetem új kutatásából kiderült, ezek a légszűrő berendezések nem hatékonyak a vírusfertőzések kockázatának csökkentésében – írja a SciTechDaily.
Miközben ezektől a készülékektől sokan azt várják, hogy biztonságosabbak legyenek a beltéri társas interakciók, a vizsgált technológiák a gyakorlatban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A kutatási eredmények szerint a berendezések használatával nem csökken érdemben a légúti- vagy gyomor-bélrendszeri fertőzések esélye.
A tudósok 32 tanulmányt elemeztek, amelyek azt vizsgálták, hogy a légtisztítási technológiák befolyásolják-e a mikrobiális fertőzéseket, illetve tüneteket. A vizsgálatok valós környezetben, például iskolákban vagy idősek otthonában zajlottak, és többféle technológiára kiterjedtek; a levegőszűrő eszközök mellett csíraölő lámpákat, ionizátorokat és egyéb „víruseltávolító” módszereket is teszteltek.
Megbetegedések ellen nem hatékony a légtisztító (Fotó: Getty Images)
Dr. Julii Brainard vezető kutató, a Kelet-Angliai Egyetem norwichi orvosi karának munkatársa így foglalta össze a kutatás eredményét:
Röviden: nem találtunk elegendő bizonyítékot arra, hogy a levegőkezelési technológiák valós körülmények között megvédik az embereket a fertőzéstől.
A szakember szerint számos korábbi bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a környezetünkben és a felületeken található szennyeződések mennyisége hatékonyan csökkenthető bizonyos levegőkezelési módszerekkel, különösen a csíraölő fények és a HEPA-szűrők segítségével. Ám a most összesített kutatási bizonyítékok azt mutatták, hogy ezek a technológiák nem állítják meg és nem csökkentik a megbetegedéseket.
Dr. Brainard hozzátette, hogy az eredményeik kiábrándítóak, de fontos, hogy az egészségügyi döntéshozók és az emberek pontos képet kapjanak a levegőszűrés hatékonyságáról. Emellett reméli, hogy hamarosan közzéteszik a Covid idején végzett, de eddig nem publikált kutatásokat. A szakember azt mondta, erős a gyanújuk, hogy volt néhány olyan vizsgálati eredmény, amely nagyon csekély vagy semmilyen hatást nem mutatott ki, de ezeket nem tették közzé.
„A légtisztítókat úgy tervezték, hogy kiszűrjék a készüléken áthaladó levegőből a szennyeződéseket – magyarázta Paul Hunter professzor, aki szintén a Kelet-Angliai Egyetem norwichi orvosi karának munkatársa. – A koronavírus-járvány kitörésekor számos nagyvállalat és kormányzati szerv – köztük a brit egészségbiztosító, a brit hadsereg, New York városa és regionális német kormányok – elemezték a különböző technológiákat, hogy csökkentsék a levegőben szálló vírusok mennyiségét az épületekben és a kisebb terekben. A légkezelési módszerek azonban drágák lehetnek, emiatt érdemes mérlegelni az előnyöket a költségek tükrében, és fontos megérteni, hogy jelenleg mire képesek ezek a légtisztító technológiák.”
