nlc.hu
Életmód
Popcorn agy: tönkreteszi a figyelmet az okostelefon és közösségi média

Mi az a popcorn agy? Így teszi tönkre a figyelmünket az okostelefon és a közösségi média

Ha úgy érzed, hogy közösségi oldalak és a digitális tartalmak túlterhelnek, nem tudsz egy feladatra vagy gondolatra koncentrálni, lehet, hogy neked is popcorn agyad van.

Képzeld el, hogy ülsz egy megbeszélésen, amikor hirtelen eszedbe jut, hogy venni kellene valami ennivalót vacsorára. Nyúlsz a telefonodért, hogy írj a párodnak, vásároljon be. Ekkor felugrik egy értesítés, hogy leárazták a kedvenc parfümödet, te pedig gyorsan ráböksz, kosárba teszed, és megveszed. Mire ezzel végeztél, a meetingnek vége, neked pedig totál kiment a fejedből a vacsora – ilyen egy tipikus élethelyzet, ha valakinek „popcorn agya” van. 

A popcorn agy kifejezés egy olyan mentális állapotra utal, amelyre jellemző a széttöredezett figyelem, a szétszórt gondolatok és a gyors, habozás nélküli váltás egyik témáról a másikra – mindez arra emlékeztet, ahogy a kukoricaszemek pattognak a forró lábosban. Az elnevezést 2011-ben alkotta meg David Levy, a Washington Egyetem kutatója.

Bár ez nem egy hivatalos rendellenesség vagy betegség – így nincs orvosi diagnózis sem –, akiket érint a jelenség, azokra jellemző a nehézkes koncentrálás, a fokozott stressz, a fáradtság, az információs túlterheltség, a figyelemhiány, a szorongás, valamint a társas kapcsolatokra és az életminőségre gyakorolt általános káros hatás. És hogy mi okozza ezt az állapotot? Hát persze, hogy a túl sok képernyőidő és internet miatti rengeteg inger.

Hogyan alakul ki a popcorn agy?

„Amikor az agyat folyamatosan olyan érzékszervi információkkal bombázzák, mint a villogó fények, a figyelemfelkeltő hangok, az ismétlődő koppintás és lapozgatás az ujjunkkal a képernyőn, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan szétszórt és kaotikus gondolkodási minta alakul ki, ami a pattogó kukoricaszemek káoszához hasonló” – magyarázta dr. Jessica McCarthy klinikai neuropszichológus.

Az agy ilyenkor keményebben dolgozik, hogy lépést tudjon tartani a képernyőkről beérkező információkkal, és ez a figyelem rövidüléséhez vezet. „Az agy minden alkalommal, amikor a képernyő előtt vagyunk, egy magas ingerlésű környezetnek van kitéve, mintha egy kaszinóban vagy vidámparkban lennénk” – mondta a szakember.

Egy nő az ágyon fekve telefonozik és popcornt eszik

Popcorn és telefon (Fotó: Unsplash)

Bár a modern kütyük képernyői meglehetősen új jelenségnek számítanak, a tudományos kutatások szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a megnövekedett képernyőidő összefügg a figyelem csökkenésével. A PLOS One című szaklapban megjelent tanulmány például arra jutott, hogy azok az óvodás gyerekek, akik naponta több mint két órát töltöttek képernyők előtt, nagyobb valószínűséggel szenvedtek figyelemzavarokkal.

Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem kutatója az Attention Span: A Groundbreaking Way to Restore Balance, Happiness, and Productivity című könyvében a figyelem hosszának változását taglalja, azt a területet, amelyet éveken át kutatott. Kiderült, hogy

a 2004-es átlagos 2,5 percről az elmúlt öt-hat évben 47 másodpercre csökkent az idő, ameddig megszakítás nélkül figyelni tudunk bármely eszközön.

Ez nemcsak a produktivitást csökkenti, hanem növeli a stresszt is, mert minél gyakrabban váltogatjuk, hogy mire koncentrálunk, annál inkább fokozódik a stressz.

Az online öröm lesz a mérce

Eközben jól tudjuk, hogy a közösségi oldalak és más digitális platformok elárasztanak minket elképesztő mennyiségű információval, aminek a feldolgozása óriási kihívást jelent. A valós idejű értesítések, a végtelen görgetés, a célzott hirdetések és a különböző algoritmusok a képernyőhöz ragasztják a felhasználókat. A közösségi oldalak értesítései, megosztásai és lájkjai aktiválják az agy jutalmazási rendszerét, ami így hasonlít a függők agyi működésére.

Az állandó figyelemigény és az agyban felszabaduló, jó érzést keltő vegyi anyagok – mint például a dopamin és az endorfin – olyan körforgást hoznak létre, amelyet nehéz megtörni. McCarthy szerint idővel a magas stimulációt okozó tartalmak arra késztetik az agyat, hogy a technológia okozta elégedettség legyen a mérce. Ez viszont megnehezíti, hogy más tevékenységek is elérjék ezt a szintet, vagyis csökken a valószínűsége, hogy a kütyükön kívüli dolgok is ugyanolyan vonzóak legyenek.

Milyen negatív hatásokkal jár, ha popcorn agyad van?

  • Zavarodottság: A popcorn agy mentális túlpörgést okoz, ami csökkent koncentrációhoz és figyelmetlenséghez vezet.
  • Szorongás: A puszta információmennyiség a popcorn agy miatt szomorúság, túlterheltség és frusztráció érzését okozhatja, különösen, ha a produktivitást is befolyásolja.
  • Elmagányosodás: A közösségi média létrehozhatja a kapcsolódás érzését, de elősegítheti az elszigetelődést is, és háttérbe szoríthatja a valódi, offline emberi kapcsolatokat. Ráadásul minél jobban támaszkodik valaki a technológiára, annál kevesebb motivációja és energiája marad a valós idejű, értelmes kapcsolatok létrehozására.
  • Egészségügyi problémák: A megnövekedett képernyőidő negatívan befolyásolhatja az alvást, a testtartást, a látást és a testmozgás mennyiségét, rövid és hosszú távon egyaránt.
  • Kellemetlenségek elviselése: Ha az agy hozzászokik ahhoz, hogy egy könnyen elérhető gomb néhány kattintásával azonnal jutalmat kap vagy csökken a kellemetlenség, akkor előfordulhat, hogy kevésbé viseljük el a nehézségeket, és ha kényelmetlenül érezzük magunkat, azonnal a telefonunk után nyúlunk.

Hogyan lehet megelőzni a popcorn agy kialakulását?

A megoldás egyszerű: csökkentsd a képernyőidőt! Ezt persze könnyebb mondani, mint megcsinálni, de mutatunk néhány technikát, hogy nagyobb eséllyel sikerüljön megvalósítani a célt.

  • Appok blokkolása: Állítsd be az egyes appoknál – például a közösségi média alkalmazásainál, – hogy bizonyos idő blokkolja a használatot.
  • Értesítések csökkentése: A létfontosságú appokat leszámítva kapcsold ki az értesítéseket, amelyek percenként megzavarnak. Csak meghatározott időben nézd meg az értesítéseket és az üzeneteket – ez óriási mértékben segít az összpontosításban.
  • Kütyümentes zónák: Jelölj ki telefonmentes időket vagy területeket, például vacsora közben ne nyúlj a telefonodhoz, és a hálószobában nincs telefonozás. Hétvégén próbáld meg hosszabb időre, akár egy egész napra félretenni az okostelefont.
  • Önvizsgálat: Stopperrel mérd, hogy mennyi ideig tudsz egy feladatra koncentrálni. Ha zavaró tényezők merülnek fel, tarts szünetet, de tűzz ki célokat, és fokozatosan növeld a fókuszáltan töltött időt.
  • Rutin kialakítása: Alakíts ki egy napi rutint, amelyben minden nap ugyanakkor és ugyanott egy meghatározott ideig foglalkozol egyetlen feladattal. Ez a következetes gyakorlás megerősíti az elmédet, hogy hosszabb ideig tudj egy adott teendőre koncentrálni.

(Popsugar, Forbes)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top