Ha esetleg még nem hallottál volna róla (bár kicsi rá az esély), a szeretetnyelvek elméletét Gary Chapman, család- és párterapeuta alkotta meg 1992-ben. A teória szerint „a szeretetet ugyanúgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és a szeretetközlés alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik”. Ezek a következők:
- elismerő szavak,
- minőségi idő,
- ajándékozás,
- szívességek,
- testi érintés.
Az elmélet továbbá úgy gondolja, hogy minden embernek más és más az elsődleges szeretetnyelve ezek közül (amit egy egyszerű teszttel bárki kideríthet), és ezen a nyelven fejezzük ki a szeretetet, és így érezzük magunkat is a leginkább szeretve és értékelve. Ennek következtében a hosszú, tartós és boldog párkapcsolat kulcsa, ha ismerjük a társunk szeretetnyelvét, az pedig még jobb, ha a szeretetnyelveink kompatibilisek is egymással.
Nagyon jól csengő teória ez, látszólag sok mindent megmagyaráz akár saját magunkkal, akár a szerelmünkkel, barátainkkal, gyerekeinkkel kapcsolatban is. Éppen ezért manapság talán még elterjedtebb és népszerűbb, mint 1992-es kiötlésekor volt. Nem véletlenül hangzik el a szeretetnyelv kifejezés mindenhol a szerelmet kereső valóságshow-któl a randiappokig. Csak hogy perspektívába helyezzük, mégis mennyire populáris elméletről van szó: a TikTokon a #lovelanguages hashtag alatt több, mint 313 millió poszt található.
Bár sokak saját bevallása szerint a szeretetnyelvek tényleg hasznosnak bizonyultak a szerelmi életükben, kapcsolataikban, sőt, vannak, akik a randizási szokásaikat egyenesen ehhez az elmélethez igazítják, a Torontói Egyetem és a York Egyetem kutatása szerint semmiféle pszichológiai alapja nincs a teóriának.
A kutatást végző három pszichológus három elméletet akart letesztelni. Egyrészt azt, hogy valóban csak öt szeretetnyelv létezik-e (esetleg talán kevesebb). Másrészt, hogy tényleg mindenkinek van-e egy elsődleges szeretetnyelve. Végül, hogy az eltérő szeretetnyelvek párkapcsolati problémákat okoznak-e. Az eredmények pedig egyik alátámasztására sem mutattak elég bizonyítékot.
Fotó: Getty Images
Már a nulladik lépés sem stimmel
Párkapcsolatokat tanulmányozó pszichológusként mindig is szkeptikus voltam Chapman ötleteit illetően
– magyarázta Emily Impett, a Torontói Egyetem pszichológus professzora, és a tanulmány egyik társszerzője. A nő és kutatótársai többek között megállapították, hogy Chapman kvíze, mellyel elvileg az emberek felfedezhetik a saját szeretetnyelvüket, eleve hibádzik.
A tesztben ugyanis olyan kérdések szerepelnek, minthogy rangsoroljuk, mennyire fontosak számunkra egy kapcsolatban az olyan dolgok, mint „egymás kezét fogni” vagy „ajándékokat kapni”.
„Csakhogy amikor megkérdeztük az embereket, hogy egyesével értékeljék a szeretetkifejezés különböző formáinak értékét, mindet egyaránt magasra helyezték. A való életben sem kell ezek közül választanunk, az embereket pedig a szeretetet kifejezésének és befogadásának mind az öt módját egyformán fontosnak tartják” – világította meg a problémás kiindulási pontot Impett.
Eredendően szexista?
Chapman emellett a szeretetnyelvek hipotézisét házassági tanácsadói karrierje során állította fel (a férfinek azonban nem pszichológiából, hanem antropológiából van doktorija), mely során kizárólag heteroszexuális, keresztény házaspárokkal találkozott. Így meglehetősen limitált adathalmazzal rendelkezett, és talán nem vett figyelembe olyan párokat, akik a keresztény értékrenden kívül esnek.
„Chapman öt szeretetnyelve nem szól semmit a társunk autonómiájának vagy a kapcsolaton kívüli személyes céljainak támogatásáról. Pedig tudjuk, hogy ezek a dolgok hozzájárulnak a megnövekedett kapcsolati elégedettséggel, és az egyenlőségre törekvő párok számára talán ezek bírnak igazán jelentőséggel” – jegyezte meg a szakértő.
Chapmant egyébként már korábban is kritizálták, amiért az elmélete megerősít bizonyos szexista gender normákat. Így például a férfiaknak nagyobb eséllyel jön ki elsődleges szeretetnyelvként a „testi érintés”.
Chapman pedig az eredményen felbuzdulva azt javasolja a könyvében a páros nőtagjának, hogy legyen aktívabb szexuális téren. Sőt, egészen konkrétan azt írja, hogy a nőnek „minden erejével meg kell kapaszkodnia az Istenbe vetett hitébe”, hogy még akkor is lefeküdjön a férjével, amikor nincs is hozzá kedve.
Gary Chapman: Az 5 szeretetnyelv
De akkor miért hasít még mindig az elmélet?
Hiába a ’90-es években született, és a nagyon tradicionális értékeken alapszik, a szeretetnyelv-teória a mai napig rezonál az emberekkel. Az 5 szeretetnyelv: Egymásra hangolva című könyv több, mint 20 millió példányban kelt el világszerte, és 2007 óta kirobbanthatatlan helye van a New York Times bestseller listáján.
Impett szerint nem nagy rejtély az elmélet népszerűsége, mivel „az emberek imádják kategóriákba rendszerezni önmagukat”. Chapman kvíze pedig egy gyors eszköze lehet az önreflexiónak. A teszt által kapott könnyű válaszok pedig gyógyírként szolgálhatnak a fájdalmas párkapcsolati problémákra.
Mert most őszintén: nem egyszerűbb kitölteni egy kvízt, amiből kiderül, hogy csak szimplán meg kell tanulnotok egymás szeretetnyelvét, mint rájönni, hogy fundamentálisan eltérő személyiségek vagytok, teljesen különböző értékrenddel, akiknek sosem lehet boldog közös jövője? Dehogynem.
Ugyanakkor a szakértő nem tagadja, hogy Chapman könyvében van jó néhány hasznos gondolat, melyek kiindulási pontnak kiválóak.
Azonban a szeretetnyelveket „az emberekről és kapcsolatokról alkotott merev nézetnek” tartja. „Az egyetlen típusú változás, amit Chapman említ, az a partnerünk kedvéért való megváltozás – magyarázza Impett, a másik elsődleges szeretetnyelvének megtanulására és azon való kommunikációra utalva. – De a kapcsolati tudomány kutatásaiból tudjuk, hogy nagyon sok szükségletünk kielégítődik egy párkapcsolatban: mint az érzelmi támogatás, fizikai intimitás és társaság, amihez senkinek nem kell változtatnia önmagán.”
Ugyanakkor idővel mégiscsak változunk, fejlődünk, és lehetséges, hogy a szükségleteink, s így vele együtt az elsődleges szeretetnyelvünk is átalakul. Elképzelhető, hogy a társunk azt hiszi, az „elismerő szavakkal” tudja igazán éreztetni velünk, mennyire szeret. De közben zajlik az élet, lebetegszünk, stresszesebbek leszünk, és jól esne, ha több energiát fektetne a ház körüli teendőkre (ami a „szívességek” kategóriába sorolható).
Szeretetnyelvek helyett
Impett és kutatótársai egy másik metaforával érzékeltetik a működő párkapcsolatokat. Szerintük a szerelemre, szeretetre inkább egy kiegyensúlyozott étrendként kellene tekintenünk, beszélt nyelvek helyett. Mert az étkezésünk is akkor lesz igazán egészséges, ha fogyasztunk zöldséget, gyümölcsöt, szénhidrátot, proteint és egyebeket; egy szerető kapcsolatban ugyanúgy a szeretet és támogatás kifejezésének változatos módjára van szükség.
Ha így teszünk, a szeretet mindenféle kinyilatkoztatása rajta marad a menün, és felhívja a párunkat arra, hogy bármikor kifejezze, mire vágyik éppen a leginkább
– mondta a szakember.
Természetesen nem azt mondjuk, hogy mostantól teljesen dobd el magadtól a szeretetnyelveket, ha eddig úgy érezted, gazdagították a magánéleted, és segítettek a pároddal való kommunikációban. De érdemes ezt is csak egy játékos személyiségtesztnek felfogni. Nem olyasvalaminek, amire a randizási szokásaidat vagy épp az egész lényedet alapozod.
(Forrás: Szeretetnyelvek, Cosmopolitan UK)