Nem túlzás azt állítani, hogy az Európa-bajnokságnak köszönhetően az elmúlt hetekben nemcsak a játékosok, hanem a szurkolók is az érzelmek legmagasabb fokát élték meg. Az ország hidegrázós és idegtépő pillanatokon van túl, a skótokkal való összecsapás alatt azonban mindenki “eldobott mindent” és az egész világ egy emberként izgult a magyar válogatott csatáráért, Varga Barnabásért. Szavakkal nehéz leírni azt az érzést, amikor a sérülést követően, a 100. percben Csoboth Kevin élt a lehetőséggel és egy góllal koronázta meg a mérkőzést. Ugyan azt eddig is tudni lehetett, hogy a futball azok közé a sportágak közé tartozik, amely a legnagyobb érzelmeket képes kiváltani a nézőközönségből, azonban egészen elképesztő volt látni, hogy milyen mértékű médiaharag zúdult a válogatottra az első két mérkőzés után.
Miért lettek ennyien dühösek a magyar válogatottra? (Fotó: Getty Images)
Kétségtelen, hogy a csoportkör alatt három teljesen különböző mérkőzést láthattunk a játékosoktól, ez azonban éppen elég volt arra, hogy az indulatok elszabaduljanak. Lehetséges, hogy közrejátszhat a 14 meccses veretlenségi sorozat utáni ledöbbenés, vagy a svájciak elleni vereség, pláne, hogy az első félidőben egy olyan svájci játékos szerzett gólt, aki kevesebb, mint egy órát játszott akkor a válogatott mérkőzésein. De mi lehet az oka annak, hogy a csoportkör alatt teljesen különböző teljesítményeket láthattunk és miért érte az elmúlt hetekben ekkora támadás a magyar válogatottat? Ezekről kérdeztük Kungli Dávid sportújságírót, utánpótlás-videóelemzőt.
Részben a magyar médiának is köszönhető, hogy ekkora nyomás volt a játékosokon
Azon túl, hogy szerintem téves volt a saját csapatunkról alkotott értékítélet, az egész csoport megítélése nem volt a legmegfelelőbb a média részéről. A játékosoknál ezt nem éreztem, de azt igen, hogy a média és a közvélemény által keltett nyomás hatással van rájuk
– magyarázta Dávid, aki szerint az interneten megjelent néhány bejegyzés erre enged következtetni. Erre jó példa lehet az is, hogy akadtak olyan posztok, amelyek arra utaltak, hogy “lebecsülnek” minket a svájciak, holott mindez fordítva is igaz lehetett volna.
„Mi már előre elkönyveltük, hogy a svájci meccs meglesz, minimum döntetlent játszunk – erről szakemberek, influencerek, nagy hírverést kapó médiaszemélyek is írtak, illetve beszéltek. Nem teljesen értem ezt az attitűdöt, miután Svájc 15 topligás játékossal futott neki a tornának. Értünk el szép sikereket, de mi még nem vagyunk ilyen magasságokban, ráadásul az ő kulcsjátékosaik nagy része egy jó szezonon van túl. Elég csak Manuel Akanjira, a City védőjére, vagy Granit Xhakára, a Bayer Leverkusen középpályására gondolni. Mindketten bajnoki címet ünnepelhettek a szezon végén csapatukkal.”
Ezt bizonyítja az is, miszerint a szövetségi kapitány, Marco Rossi is a mérkőzés végén úgy nyilatkozott, hogy: „Abból főzünk, amink van.” Ezzel utalva arra, hogy körülbelül 13-14 játékosra számíthat akkor, ha mindenki egészséges. Ez ebben az idényben azonban nem valósult meg, hiszen többeket is sérülés hátráltatott.
Az Európa-bajnokság kezdete előtt Szoboszlai Dominik a Forbesnak elmondta, hogy rendkívül nehéz dolguk lesz, hiszen olyan csapatokkal játszanak, akik majdnem veretlenül mentek tovább a selejtezőn. Hozzátette, szeretnének továbbjutni a csoportkörből, azonban reálisnak kell maradniuk. A svájci mérkőzés után ennél már jóval kritikusabban fogalmazott és elismerte, hogy rosszul ítélték meg a saját csapatukat.
Dominik nyilatkozatában szerintem arra utalt, hogy a nem megfelelő értékítélet által bekerültek egy olyan buborékba, amelyből nehéz szabadulni.
A teljesítmény növekedésével együtt az elvárások is nőttek
Ugyan a magyar válogatott teljesítménye évről évre egyre pozitívabb, ezzel együtt az elvárások is emelkedtek. Kicsit olyan ez, mintha évről évre megemelnék a tétet. Az idei az ötödik Eb-szereplésünk, azonban ez a harmadik alkalom, hogy 2016 óta zsinórban minden kiírásnál jelen voltunk a kontinenstornán. (2016-ban például 44 év után jutottunk ki az Európa-bajnokságra.)
„Amikor kijutottunk a 2016-os Eb-re, akkor senki nem várta el, hogy tovább jussunk a csoportból, hiszen 44 év után szerepelhettünk ismét a kontinenstornán. Ennek ellenére valószínű, ha most kerülnénk ugyanabba a csoportba – amelyben Izlanddal, Ausztriával és Portugáliával játszottunk – akkor a jelenlegi válogatottól már elvárás lenne a továbbjutás.”
A sportújságíró hozzátette, hogy a három évvel ezelőtti Eb-n nem lehettek vérmesebb reményeink a továbbjutást illetően, miután az akkori regnáló vb-címvédővel és Eb-címvédővel, továbbá Németországgal, tehát nagy focinemzetekkel kerültünk egy csoportba, amelynek köszönhetően mindenki reális szemmel latolgatta a válogatott esélyeit.
Német-magyar mérkőzés (Fotó: Getty Images)
„Ez az első Eb, ahol realitásként merülhetett fel, hogy jó esélyeink vannak a csoportból való továbbjutásra, viszont az emberek nagy része mintha túlzottan is bizakodóvá vált volna és a realitás talajától némileg elrugaszkodva, elvárásként fogalmazta meg, hogy ebből a csoportból mindenképp tovább kell mennünk. Ez nem összekeverendő azzal, hogy ne lehetnének győzelmi esélyeink a svájciak ellen, mert jó csapatunk van. A média kiszolgál, lényegében a magyar nemzet vágyálmai jelennek meg a hasábokon.”
Dávid hangsúlyozta, hogy a svájci mérkőzés egy nagy pofon volt, azonban még éppen időben érkezett olyan szempontból, hogy a csapatnak volt ideje átgondolni, hogy mi is történt valójában, min kell javítani és min mehetett el a mérkőzés.
A felfokozott érzelmi állapotnak köszönhetően a csapat kommunikációja is változott
A csoportkör alatt észrevehettük, hogy a csapat kommunikációja is jelentős változáson ment keresztül, ami nem csoda, tekintve, hogy a mérkőzések után kénytelenek voltak felfokozott érzelmi állapotban nyilatkozni. Ebben azonban az a médiaharag is közrejátszhat, amely az utóbbi időben a csapatra zúdult. Szoboszlai Dominik nyilatkozataira például általánosságban jellemző, hogy mindig átgondoltan és megfontoltan tesz kijelentéseket, hogy abból még véletlenül se legyen probléma, vagy legalábbis ne lehessen megkérdőjelezni. (Erre jó példa, hogy a német-magyar meccs után sem tett megjegyzést a játékvezető döntésére.) Ennek ellenére az Európa-bajnokság alatt az egész csapat szókimondóbb lett.
Marco Rossi a sajtótájékoztatón (Fotó: Getty Images)
„Volt egy olyan elhíresült jelenet még tavalyról – amelyre mindenki emlékezhet – amikor Szoboszlai pálinkázott a szurkolókkal, majd azt mondta: „Ez csak a kezdet, és jövő nyáron csinálunk egy olyat, ami felejthetetlen lesz”. Ezzel Dominik egyszerre tett nyomást a csapatra és adott hatalmas muníciót az utálkozóknak – feltéve, hogy nem lesz ‘felejthetetlen’ az Eb és nem jutunk tovább, ami miért ne fordulhatna elő? Ez sport. A társadalom mára polarizált lett e tekintetben is, folyamatosan puskaporos a levegő, ez pedig önmagában is nagy nyomást tesz a csapatra.”
„Az a teher, ami Dominikra nehezedik, a többi társáról lekerül”
Három évvel ezelőtt, habár Szoboszlai Dominik “lőtte ki” a magyar válogatottat a kontinenstornára, ő egy sérülés miatt nem tudott küzdeni a csoportkörben. Az, hogy idén az Eb-történetének legfiatalabb csapatkapitányaként láthattuk viszont a pályán, nemcsak a játékosoknak, de a közönségnek is biztonságot, egyfajta reménysugarat nyújtott. Ennek ellenére kicsit olyan, mintha sokan a csapatkapitánytól várták volna a megváltást, holott, egy nehéz szezonon van túl, amelyre még egy sérülés is rányomta a bélyegét. A válogatott mérkőzésein pedig még nagyobb terhelésnek van kitéve, mentálisan és fizikailag egyaránt. Dávid szerint a Varga Barnabással történt szerencsétlen sérülés során különösen megmutatkozott, hogy Szoboszlai milyen vezetői képességekkel bír, hiszen végig vezérként tudott működni a pályán, ráadásul, ha a csapattársa egészségéről van szó, simán beráncigálja akár a hordágyat is.
Szoboszlai Dominik (Fotó: Getty Images)
„Való igaz, hogy egyébként a számokat tekintve elmaradt az általa megszokott teljesítménytől, de tegyük hozzá, hogy az első mérkőzésen ő adta a gólpasszt Vargának és a skótok elleni győztes találatunkban is jelentős szerepet játszott. Komplex játékos, aki az ellentámadások felépítésénél, a labdakihozataloknál, a rögzített szituációknál és a ‘rendezett védelmi vonalakkal’ szemben is hatékony tud lenni. Remek képességekkel rendelkezik, akihez foghatót az ország régen látott. Ezt nem ingyen adták neki, tett érte, nem is keveset. Rengeteg lemondás áll amögött, hogy ő most a Liverpool játékosa. A magyar futball csak profitálhat ebből a példaértékű karrierívből. Ma az óvodások és iskolások körében tízből kilenc gyerek Szoboszlai-mezt kér ajándékba.”
Hozzátette továbbá, hogy a 23 éves csapatkapitány nagyon jó hatással van a társaira, azonban idén talán még nagyobb nyomás helyeződik rá.
Az a teher, ami Dominikra nehezedik, a többi társáról lekerül. Itt az a kérdés, hogy a társai tudnak-e élni azzal a lehetőséggel, hogy rajtuk kevesebb a presszió.
„Ha azonban valamiben nagyot lépett előre a Rossi-éra alatt a válogatott, akkor az pont a nyomás alatt való teljesítés. Többször is volt olyan, hogy az utolsó percekben tudtunk pontot, vagy pontokat szerezni. Gondolhatunk itt Szoboszlai utolsó perces góljára Izland ellen 2020-ból, a bolgárok elleni 2-2-re, vagy a mostani Eb-n Csoboth Kevin 100. percben szerzett találatára a skótok ellen .”
Dávid szerint látszódott, hogy Szoboszlai mentálisan és fizikálisan is sokkal kimerültebb, azonban a 23 éves magyar középpályás klasszis játékos, akit nem lehet levenni a pályáról úgy, hogy azt ne érezze meg a válogatott.
„Ez a válogatott teljesen más lenne Szoboszlai nélkül, ahogyan a francia Kylian Mbappé nélkül, vagy a német, Toni Kroos nélkül. Ha Dominik pályán van az a csapattársainak is egyfajta biztonságérzetet jelent. Ha ott van egy olyan társ, akiről tudják, hogy labdabiztos, szívesebben passzolnak neki éles helyzetben is. Ez nemcsak a németeknél vagy a horvátoknál – Kroos és Modric esetében – hanem a magyar válogatottnál is megfigyelhető volt. Ha Dominik pályán van, akkor keresik a labdával és benne egy olyan faktor lakozik, amiből merítkezhet a magyar válogatott.”
A politika hatása a magyar sportra
Dávid úgy látja, hogy jelenleg minden eddiginél több pénz áramlik a sportba, éppen ezért egyre többen tudnak megélni belőle már az alsóbb szinteken is – “a félamatőrből a profi szemlélet felé haladunk, ugyanakkor nem kizárólag a pénztől lesz valami professzionális” – vélekedett Dávid, majd hozzátette, sajnos Magyarországon vannak olyanok, akik ebből fakadóan ítélik meg a magyar válogatottat, és képtelenek annak szurkolni. Az újságíró szerint sokan úgy néznek a magyar futballra, mint a kormány egy termékére, így voltaképpen ezt a terméket bírálják, mintsem a futballt értékelnék szakmailag.
„Elkeserítőnek tartom, hogy vannak olyanok, akik nem tudnak feltétel nélkül szorítani a válogatottnak. Találkoztam olyan kommentekkel, amelyek alapján Skóciának szurkolt az illető. Ez elszomorító. A válogatott egy olyan közös pont kellene legyen, amely egyesíteni tudja a nemzetet. Nem jó hozzáállás, ha például a válogatottnak szurkolok, majd kritikával illetem, ezért beskatulyáznak, hogy a bukásukat akarom. De ez fordítva is igaz. Ha méltatod, akkor kormánypárti vagy.” – tette hozzá.
Tagadhatatlan, hogy napjainkban a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetnek köszönhetően talán még a korábbi éveknél is kiélezettebb, fokozottabb érzelmek uralkodnak a képernyő előtt, a szurkolói zónában, na meg persze a komment szekcióban is.
„A nemzetközi klubok nagy része piaci alapon működik, ezzel pedig folyamatos a versenyhelyzet közöttük, amivel rá vannak kényszerülve a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre. Magyarországon ezzel szemben támogatásokkal tud működőképes lenni a sport – még ha fontos megjegyezni, teljesen más múlttal a hátunk mögött értünk ide. Támogatások nélkül nem tudnának kompetitív környezetben teljesíteni a klubok, tehát azt kell átgondolni, hogy a legjobb helyre kerüljenek ezek a pénzek. Azt gondolom, hogy részben előbbi az oka annak, hogy egy-egy vereség után elszabadulnak az indulatok” – vélekedett Dávid.
