Amikor még középiskolások, egyetemisták vagyunk és csak úgy “faljuk az életet” nem annyira ismerjük a magány érzését. Hogyan is ismernénk? Minden nap körülvesznek minket a csoporttársaink, barátaink, tanáraink, jóval több társaságban fordulunk meg, mint felnőttként. Az elején még ígéretet teszünk egymásnak, hogy ez soha nem fog megváltozni, éppen ezért azt a legnehezebb elfogadni, hogy ha szeretnénk, ha nem, az évek során nemcsak mi formálódunk, hanem az emberi kapcsolataink is. Nem könnyű megérteni, hogy miért lépnek ki annyian az életünkből, a sok csalódás miatt pedig olykor nehéz közel engedni magunkhoz új embereket. De ami még ennél is nehezebb az nem más, mint az elengedés és a szelektálás az emberi kapcsolataink között.
Vannak olyan barátságok, amik még a gyerekkorunkban köttettek meg, éppen ezért nagyon is ragaszkodunk hozzájuk. Ennek ellenére akadnak olyan esetek – hasonlóan egy párkapcsolathoz –, amikor kénytelenek vagyunk elfogadni azt, hogy más emberek lettünk ahhoz képest, mint akik tíz évvel ezelőtt voltunk. Ahogy idősödünk, szépen lassan rájövünk arra, hogy milyen emberek vesznek minket körül, kik azok, akikre számíthatunk, és kik azok, akik csak húzzák az időnket. Nem egyszerű a felismerés, és nehéz szelektálni a barátaink között, de megéri, hiszen több kutatás is azt igazolja, hogy a szoros társadalmi kapcsolatok nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is nagy hatással van.
Így szelektálj a társas kapcsolatok között (Fotó: Pexels)
A fizikai jólétünket a kapcsolataink erősségével hozzák összefüggésbe
Habár olykor szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy az emberi kapcsolataink mekkora hatással vannak az egészségünkre, a kutatások alátámasztják, hogy a barátságaink az immunrendszerünktől kezdve egészen a szívbetegségeken át szinte mindent befolyásolhatnak – írja a BBC-n David Robson, aki az emberi agyra, testre és a szélsőséges viselkedések vizsgálatára specializálódott. Azt mondja, hogy tanulmányának következtetései egyértelműek: ha hosszú és egészséges életet szeretnénk élni, akkor el kell kezdenünk “priorizálni” és szelektálni a minket körülvevő emberek között.
A barátságokkal kapcsolatos kutatások már egészen az 1960-as évekig visszavezethetőek. Akkoriban Lester Breslow – akit a krónikus betegségek megelőzésének és az egészségmagatartással kapcsolatos beavatkozások úttörőjeként emlegetnek – elkezdte vizsgálni azokat a viselkedési formákat és szokásokat, amelyek hosszabb életet eredményezhetnek. Csapatával egy évtizeden keresztül vizsgálta, hogy mik azok a tényezők, amelyek segíthetnek hosszabb, boldogabb és egészségesebb életet élni. A megállapítások annyira szembetűnőek és meglepőek voltak, hogy amikor a kollégái megmutatták neki az eredményeket azt hitte, hogy valamiféle tréfát űznek vele. Ekkor még csak arra figyeltek fel, hogy a dohányzás, az ivás, az alvás, a testmozgás és az étkezés, a reggelizés, a testsúly mennyire járul hozzá a halálozáshoz. Évekkel később azonban felfedeztek még egy tényezőt, amelyre korábban nem is gondoltak volna.
Megállapították, hogy akik sok kapcsolattal rendelkeztek feleakkora valószínűséggel haláloztak el, mint azok, akiknek kisebb volt a szociális hálózatuk.
Habár minden szociális kapcsolat hatása számít, a felmérés során világossá vált, hogy a szoros barátságok, kapcsolatok teljesen más hatással van a szervezetünkre.
Miért fontos, hogy szelektáljunk a társas kapcsolatainkban?
Az evolúció során az agy és a test vélhetően úgy fejlődött ki, hogy a társadalmi elszigeteltséget komoly fenyegetésként értelmezze. Ez lehet az oka annak, hogy ugyanolyan “kínt” érzünk, amikor magányosak vagyunk, vagy amikor kénytelenek vagyunk elszakadni valakitől. Az elutasítás és az elzártság érzése a különböző fiziológiai reakciók megjelenését is elindíthatja.
Felejtsük el a „minél több, annál jobb” elvet
A University of Edinburgh Business School tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy minél több felszínes kapcsolatunk, “barátunk” van a közösségi médiában, az ember annál stresszesebb lesz. Nem utolsó sorban pedig szorongást is okozhat.
A szoros barátságok jelenthetik a hosszú élet receptjét
2010-ben Julianne Holt-Lunstad azt találta, hogy a társas kapcsolatok mérete és minősége megegyezik, vagy már-már felülmúlja az egészséget és a “halandóságot” befolyásoló tényezőket. Összességében a társadalmi kapcsolatok – vagy azoknak hiánya – nagyobb szerepet játszott az emberek egészségének alakulásában, mint az alkoholfogyasztás, a testmozgás, a testtömegindex és a légszennyezettség. Egyedül a dohányzás hatása közeledett az eredményekhez.
A szoros barátságok jelenthetik a hosszú élet receptjét (Fotó: Getty Images)
A barátságaink nagy hatással lehetnek a döntéseinkre
Mindegyikünk életében megvannak azok a személyek, akikkel mindent megbeszélünk, legyen szó egy szakításról, szakmai előrelépésről, tanácstalanságról. Ők azok az emberek, akiknek adunk a véleményére, ez pedig nagyban befolyásolhatja a döntéseinket is. Fontos, hogy olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akik emlékeztetnek minket arra, hogy kik is vagyunk valójában, vigaszt nyújthatnak a nehéz időkben és napfényt a sötétségekben.
Mi alapján válogassuk meg a barátainkat?
Ugyan a digitalizációnak köszönhetően egyre nehezebb új és szoros barátságokat kialakítani, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy valódi barátságok nemcsak a magánéletünkben, de a szakmai fejlődésünkben is kulcsfontosságú szerepet játszik.
- Kulcsfontosságú, hogy a barátaid hasonló értékrenddel rendelkezzenek
- Legyenek közös céljaitok és érdeklődési körötök
- Válassz olyan barátokat, akik motiválnak, bátorítanak és inspirálnak, legyen szó az élet bármely területéről
- Fontos, hogy tudjatok tanulni egymástól
- Válassz olyan barátot, aki feltétel nélküli szeretetnek köszönhetően őszintén tud örülni a sikerednek
- Fontos, hogy működjön az adok-kapok elv és ne legyen egyoldalú a kapcsolatotok
- Elengedhetetlen a kölcsönös őszinteség és nyitottság
- Válassz olyan barátokat, akik képesek egyensúlyt hozni az életedbe, egyszóval kiegészítenek azokon a területeken, amelyeken gyengébb vagy
