Gyászos júniust zárt idén Görögország: többek között az országban tomboló extrém forróság következtében, hat külföldi turista vesztette életét, köztük a népszerű brit televíziós, Michael Mosley. Nem kímélte az időjárás a mekkai zarándokokat sem: a már-már elviselhetetlen, néhol több mint 50 fokos hőség, rövid idő alatt 1300-nál is több áldozatot szedett. És, ha mindez nem lett volna önmagában is untig elég, az Egyesült Államokban is fekete volt a június: a tartós forróság ugyanis alig egy hét alatt 28 emberéletet követelt.
Ha hihetünk az időjárással foglalkozó szakembereknek – és már miért ne hihetnénk –, akkor mindez csupán csak a kezdet.
A ma izzasztónak tűnő nyarak, a kimerítő hőhullámok, amiknek már most alig várjuk a végét, a jövőben már hűvösnek számítanak majd
– idézi a CNN amerikai hírcsatorna Jane Baldwint, a Kalifornia Egyetem munkatársát, aki hosszan beszélt arról is, hogy az általunk ismert, úgynevezett „hőség” átalakulóban van, és nem éppen az emberiség előnyére.
Fotó: Neményi Márton
„Felfegyvereztük a nyarat”
Matthew Hubert, a Purdue Egyetem klímakutatója egyetlen percre sem rejti véka alá, hogy szerinte jórészt mi, emberek felelünk azért, hogy egyre elviselhetetlenebbek az időjárási körülményeink. „Tény, hogy a tartós hőség mindig is a leghalálosabb extrém időjárási jelenségek közé tartozott, de az emberiség által előidézett klímakrízissel ezek a hőhullámok hosszabbá és komolyabbá váltak” – mondja, majd hozzáteszi, ha ehhez az amúgy is veszélyes mixhez – egyes térségekben – a jövőben még a levegő páratartalma is növekszik, akkor azt már szinte lehetetlen lesz túlélni.
Olyan körülmények jönnek létre így, amihez az emberi szervezet képtelen alkalmazkodni
– összegzi a szakember.
A szakemberek szerint a hőhullámok pusztító hatásának leginkább kitett térségek Nyugat-Afrikában és Dél-Ázsia egyes részein találhatók – főleg azokban az országokban, ahol igen nagy a népsűrűség, de csak kevesen jutnak hozzá légkondicionáló berendezésekhez. De nem menekülnek az elviselhetetlenül párás, tartós hőség elől a bolygó anyagilag jobban eleresztett országai sem: az Egyesült Államok, Dél-Amerika, Ausztrália északi része és Dél-Európa is időről-időre az érintettek között lesznek majd.
„Egyre többször tapasztaljuk majd, hogy a hőhullámok egymást érik; hogy az érintett térségek gyakorlatilag képtelenek lesznek fellélegezni a brutális melegből” – ezt már Jane Baldwin mondja, aki rámutat, az átalakuló hőhullámok sajátja lesz az is, hogy a hőmérséklet – és ezzel együtt a páratartalom – éjszaka sem esik vissza, ami megvonja az emberi szervezettől annak a lehetőségét, hogy összeszedje magát a következő napra.
Mindenki kerülhet életveszélybe…
Közismert tény, hogy a kánikula egészségügyi hatásainak egyesek jobban ki vannak téve, mint mások. Ezzel együtt is tévedés azt hinni, hogy a tartós meleg csak a csecsemőket és az időseket veszélyezteti igazán; mindenki – beleértve a most épp Párizsban versenyző top atlétákat is – lehet érintett, hiszen a nagy hőség egészségkárosító, sokszor életveszélyes hatásait tekintve senki sem kivételezett, senki sem élvez védettséget.
A CNN újságírója példaként a 37 évesen, minden valószínűség szerint hőgutában elhunyt ultramaratonistát, Philip Krejciket említi, aki 2021-ben az év egyik legmelegebb napján indult futni. A gyakorlott ultrafutó ebéd előtt egy 13 kilométeres futást tervezett délelőttre, ám a telefonján – rajta a pontos útvonallal – és a frissítőjét a kocsiban felejtette. Krejcik az okosórája adatai szerint a tervezett táv első 8 kilométerét elképesztő gyorsan, mindössze alig fél óra alatt teljesítette, ám innentől kezdve valami elromlott, mert az adatok szerint a futó látványosan lelassult, letért a kijelölt útvonalról, a mozgása ritmustalanná vált. Felesége azután értesítette a hatóságokat, hogy Krejcik végül nem ért oda a közös családi ebédre, ahogy ígérte. Holttestét hetekkel később találták meg, messze a kijelölt útvonaltól, egy fa alatt.
Hőguta végezhetett a népszerű brit tévébemondóval, Michael Mosley-val is, aki 2024. júniusában tűnt el a görög Symi szigeten, ahova nem sokkal korábban érkezett nyaralni a feleségével. A The Guardian cikke szerint Mosley az eltűnése napján közel 4 kilométeres sétára indult egyedül, hogy visszatérjen a szállásukra. Menet közben valahol irányt téveszthetett, így juthatott arra a sziklás területre, ahol néhány nappal később megtalálták a holttestét, és ahol az eltűnése idején jóval 40 fok feletti hőmérséklet volt. A sziget polgármestere elárulta, a 67 éves tévésre félig ülő pozícióban, bal kezével a mellkasán találtak rá a hatóságok, ezek együtt pedig arra engednek következtetni, hogy Mosley menet közben rosszul lett, vagy szédülni kezdett.
Két napig hiába küzdöttek a kiskunhalasi kórház orvosai annak a magyar postásnak az életéért, aki idén júliusban, az egyik nagyobb hőhullám alatt, munkavégzés közben kapott hőgutát. A baon.hu információ szerint a férfi egy kollégáját helyettesítette Kelebián, egy nappal azután, hogy a településen megdőlt az új melegrekord: 41,6 fokig emelkedett a hőmérséklet a délutáni órákban. Az rtl.hu szerint a férfi a nagy melegben rosszul lett és összeesett az utcán. A nem hivatalos információk szerint csak azután tudták őt helikopterrel kórházba szállítani, miután visszahűtötték a szervezetét 43 fokra. Végül az orvosi beavatkozás sem tudta már megmenteni az életét.
Fotó: Neményi Márton
A meleg alattomosan és villámgyorsan öl
„Aki nincs hozzászokva az extrém hőséghez, annak a meleg nagyon gyorsan – szó szerint – »az agyára mehet« – mondja dr. Pope Mosely, az Arizona Egyetem fiziológia, valamint bio-orvostudományi kutatója.
Az agy ilyen extrém körülmények között amúgy is igen gyorsan érintetté tud válni; aki nincs felkészülve, gyorsabban összezavarodik, rossz döntéseket kezd hozni nagy melegben, és itt kezdődnek az igazi gondok
– teszi hozzá a szakértő.
Pope a CNN-nek nyilatkozva beszélt arról, hogy a hőség a szervezet elsőszámú védelmi vonalait célozza és zilálja szét sikeresen, ráadásul a kezdetben még csak kényelmetlen érzésből szinte minden átmenet nélkül, villámgyorsan kialakulhat életveszélyes helyzet is. „A leggyakrabban olyan mindennaposnak számító tünetek jelentkeznek először, mint a szédülés, hányinger, fejfájás, izomrángás vagy épp ájulás. Ezek a tartós hőstressz egyértelmű jelei is – amivel a szervezetünk próbálja jelezni számunkra, hogy kezd kiszáradni és egyre inkább elveszti azon képességét, hogy hatékonyan hűtse le saját magát. Ha mindezek ellenére sem teszünk semmit, egy olyan negatív spirálba kerülhetünk, amit már nehéz megállítani, és aminek a vége majdnem minden esetben halálos.”
Moseley szerint hőgutáról akkor beszélünk, ha a szervezet képtelen a hagyományos módokon – például izzadással, vagy kipirosodással – lehűteni saját magát, ennek következtében pedig rohamosan nő a test maghőmérséklete. „Ha ez a hőmérséklet elérte, sőt, meg is haladta a 40 fokot – ami tévedés ne essék már akár 10-20 percnyi tűző napon töltött idő alatt is bekövetkezhet –, akkor életveszélyről beszélünk.”
Az illető dezorientálttá válik, elveszítheti az eszméletét, mindeközben egymás után leállnak a nagyobb szervrendszerei. Porózussá, átjárhatóvá válik a beleket a belső szervektől elválasztó vékony határ, így halálos méreganyagok kerülnek a véráramba. Legutoljára a keringés áll le, ezután áll be a halál.
A szakember szerint a hőguta afféle láncreakció: ha nem lépnek ellene megfelelő időben, ez a több szervi elégtelenséget okozó folyamat villámgyorsan megöl – szinte akárkit. „Az egyik legnagyobb tragédia a hőgutát illetően, hogy miközben a folyamat már rég zajlik, elveszi tőled a racionális gondolkodás képességét.
Vagyis az utolsó utáni pillanatig fogalmad sincs arról, hogy halálos veszélyben vagy.
Fotó: Neményi Márton
A legnagyobb kárt nem a környezetünkben, hanem a testünkben okozza
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a hőség évente közel félmillió ember halálát okozza világszerte, ám a szakemberek úgy vélik, az áldozatok száma ennél jóval magasabb lehet; a hőség okozta haláleseteket ugyanis nehéz pontosan nyomon követni. „Az esetek többségében szív- és érrendszeri elégtelenségnek, stroke-nak tudják be ezeket a haláleseteket, anélkül, hogy akár egy szóval utalást tennének arra, hogy az eset extrém hőség idején történt.”
Bharat Vencat, az UCLA laborvezetője szerint mi, emberek jelenleg igencsak alábecsüljük a hőséget és annak emberiségre gyakorolt hatásait. „Lehet, hogy a hőségből hiányzik az, ami a hurrikánoknak, futótüzeknek és áradásoknak a sajátja: hogy mindegyik látványos pusztítást, lakhatatlan otthonokat és kétségbeesést hagy maga mögött. A hőség ezzel szemben inkább csak afféle állandó zümmögés a háttérben, valami, ami lassan és láthatatlanul kúszik elő a rejtekéből, és nem az otthonunkban vagy a lakóhelyeinken végez látványos pusztítást, hanem a testünkben.”
