A magyarok többsége meglehetősen kevés zöldséget és gyümölcsöt eszik: a KSH 2019-es mérési adatai szerint az emberek 82 százalékának zöldségfogyasztása nem éri el naponta az ajánlott szintet. Ami pedig a napi, legalább 4 adag zöldséget jelenti, vagyis egy 2000 kalóriás diétában körülbelül 500 grammot.
De mi van akkor, hogy ha hirtelen elhatározod, hogy eleged van a zöldség- és gyümölcsmentes étrendből, és nem csak megugrod az ajánlást, hanem még túl is szárnyalod? Az ember – jogosan – azt feltételezné, hogy csupa pozitív hozadéka lenne, többek között számos betegség kockázata csökkenne. De túl lehet tolni a zöldségfogyasztást?
Fotó: Tanja Ivanova/Getty Images
Igen, lehetséges túl sok zöldséget enni
A fő csapásirány, mint mindig, most is a kiegyensúlyozottságra való törekvés. Ha hirtelen felborítod az étrended, és nem egy sokszínű, tápanyagokban gazdag diétát követsz, az egészségügyi problémákat is okozhat. Vagyis, ha a változatosság helyett, ugyanazt a típusú ételt eszed. Például vannak olyan zöldségek, különösen azok, amiknek magas a rosttartalma, mint a brokkoli, a káposzta, vagy a kelbimbó, amikből, ha hirtelen teletömöd magad (azaz: a tested nincs hozzászokva a magas rosttartalmú étkezéshez) emésztőrendszeri panaszokat tapasztalhatsz. Mik lehetnek a tünetek? Többek között puffadás, bélgázok, hasmenés.
A répához, tökhöz, uborkához és paradicsomhoz hasonló, alacsonyabb rosttartalmú zöldségeknek egyébként puhább a textúrájuk, így könnyebb őket megemészteni is. De vigyázz: a nyers zöldek is vezethetnek gondokhoz. Például a nyers spenót és hozzá hasonló levelesek szintén magas rosttartalommal bírnak, ezért a fenti okok miatt ezek is bántanák a hasad. Így hát érdemes őket fogyasztás előtt megfőzni.
Ennek ne dőlj be!
A TikTokot felszántotta egy zöldségellenes hullám, amiben áltudományos alapokon papolnak néhányan arról, hogy miért is „káros” a zöldség. Eszerint a zöldségek toxinokat és antitápanyagokat tartalmaznak, mint a lektin vagy az oxolát. Ez részben igaz is, azonban még akkor sem vihetsz zöldségeken keresztül eleget belőlük a szervezetedbe, hogy az bármi negatív hatással legyen a testedre.
Mármint, ha betartod az alapvető étkezési szabályokat. Mert igen, nem véletlenül kell mondjuk a babot előfőzni: ezzel irtod ki belőlük a lektineket. Ezek azonban nem egészségkárosító mennyiségek, de tény, hogy hasmenést, hányingert okozhatnak. Az oxoláttartalom pedig (ami rebarbarában, krumpliban is előfordulhat), egyetlen, zöldségesnél vásárolt termékben sem elég nagy ahhoz, hogy vesekövet, veseleállást okozzanak – mint ahogy azzal a TikTokon riogatnak.
Az egyetlen szabály, amit tarts be
Az igazság persze az, hogy mindenkinek más a kapcsolata az ételekkel. Lehet, hogy valaki képes lenne kizárólag brokkolin és kelbimbón elélni mindenféle probléma nélkül, másoknál viszont egy falat után bekapcsol az irritábilisbél-szindróma. A lényeg, hogy az egészséges, növényi ételek széles skáláját vezesd be a diétádba, ne zárj ki semmilyen tápanyagforrást.
Ugyanez igaz akkor is, ha például teljesen kiirtod a proteinforrást az életedből. A vegán és vegetáriánus étkezést folytatók azonban tudják, hogy a protein nem kizárólag a húst jelenti: a tofu, a csicseriborsó, a bab, a brokkoli vagy a quinoa is remek fehérjeszerzési lehetőségek lehetnek. Válaszd azokat az opciókat, amiket szeretsz te is és az emésztésed is.
