Van, ahol digitális vérnyomásnaplóval érkeznek a háziorvoshoz a betegek, akik mediterrán diétával igyekeznek a családjuk életét jobbá tenni, míg máshol áram és víz nélküli viskókban azt találgatják, mit tegyenek aznap a gyerek tányérjára. Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Nem mindegy azonban, hogy valaki az ország mely régiójában látja meg a napvilágot, hol cseperedik, majd hol éli felnőtt életét. Ez ugyanis nagyban befolyásolja például az életminőséget, a születéskor várható élettartamot, illetve azt is, mekkora eséllyel vehet részt szűrővizsgálatokon vagy kérhet orvosi segítséget. Az alábbiakban megmutatjuk, a magyaroknak melyik országrészben milyen lehetőségei vannak, illetve milyen nehézségekkel kell megküzdeniük.
Van, ahol háromszor annyi orvos jut egy lakosra
Az egészségi állapotot az életmódbeli tényezőkön kívül igencsak befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer felkészültsége. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2023-as adatai szerint míg Budapesten 75, addig az Észak-magyarországi régióban alig 28 orvos jut tízezer lakosra. Ha a vármegyéket vizsgáljuk, Nógrád teljesít a legrosszabbul: itt mindössze 21 orvos felel ugyanennyi ember egészségéért.
Az alapellátás különösen fontos tényező a hosszú távú egészségünket illetően, hiszen a lakosság első körben a háziorvoshoz fordulhat segítségért. Az egy felnőtt-, vegyes vagy gyermekpraxisban dolgozó háziorvosra jutó lakosok számában megközelítjük az 1990-ben mért adatokat: míg akkor 1742 fő jutott egy orvosra, 2023-ban – sok évnyi emelkedés után – átlagosan 1710 beteget kellett egyetlen szakembernek ellátnia. Persze nem csak a betegek száma az, amit figyelembe kell venni, ha a praxisközösséget vizsgáljuk. A helyiek családi háttere, életmódja, anyagi helyzete, hozzáállása is sokat számít.
A háziorvosok szerepe Közép- és Kelet-Magyarországon
A fenti állítást jól reprezentálja, hogy milyen kompetenciákkal gazdálkodhat egy háziorvos a különböző régiókban. Az ország egyik leggazdagabb felén például igyekeznek a betegeket egészségmegőrzésről, betegségmegelőzésről e-mailes formában edukálni:
hírlevélben tájékoztatjuk őket, hogy mit tegyenek egy felső-légúti vírusfertőzés esetén, mikor forduljanak orvoshoz, vagy hogy épp milyen oltások érhetők el a rendelőben. Illetve van egy honlapunk is, amin szintén sok információ érhető el
– mondja Szente Szilvia szentendrei háziorvos. Emellett tervezik, hogy például cukorbetegség-előszűrő kérdőívet küldenek majd ki, amiből megtudhatják, kit kell behívni egy vércukormérésre, de szintén kiszűrhetők lesznek a szív-és érrendszeri betegségek vagy a depresszió is.
A főváros budai oldalán is van olyan háziorvos, aki elvárja az önmenedzselést:
nálam évente egyszer mindenkinek kötelező megjelennie, akár beteg, akár nem. Ennyi energiát mindenkinek bele kell fektetnie az egészségébe, ellenkező esetben nem várhatják el az ellátórendszertől, hogy egy amúgy megelőzhető, kiszűrhető komolyabb betegség esetén meggyógyítsák őket
– mondja Kádár Emese, aki az ország egyik legfiatalabb háziorvosaként az Óbudai Egészségfejlesztési Irodával karöltve most egészségmegőrző programokat szervez a betegeinek, akik úgy tűnik, igénylik is a törődést.
Az ország távolabbi szegleteiben azonban, ahol a szegénység húsbavágóan mindenre rányomja a bélyegét, a háziorvosoknak aktívan együtt kell működnünk a helyi családsegítővel, a védőnőkkel, a Jelenlét Ponttal, az önkormányzattal, sőt az iskolával, óvodával is. Csak így, együtt tudnak ugyanis hatékonyan segíteni az ott élőkön. Ezeken a településeken nemhogy internet, sokszor még folyóvíz vagy áram sincs a házakban, így pedig nyilván az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk is nehezebben érnek célba.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszadobon például mindent – így az életmódbeli tényezőket, az egészségi állapotot, sőt a születéskor várható élettartamot is – a pénztelenség határoz meg.
Ha például valakinek vérnyomáscsökkentőre van szüksége, akkor nem azt nézem, mi a legkorszerűbb, hanem hogy melyik a legolcsóbb gyógyszer. Nyilván nem adnék senkinek rossz készítményt, de az a legfontosabb, hogy amit felírok, azt be is tudják szerezni
– mondja Szerényi Nikoletta háziorvos. Sajnos van, aki még így sem tudja kiváltani a gyógyszereit, sok tehát a kezeletlen krónikus beteg:
eleinte nem értettem, miért nem javul az állapotuk. Aztán néhány hónap alatt rájöttem: van, aki a legolcsóbb gyógyszert sem engedheti meg magának vagy a gyerekének.
A helyieknél szintén probléma, hogy már a kisiskolások zöme is aktív dohányos, a felnőttek közül pedig alig jelenik meg valaki az ajánlott szűréseken, pedig csak azt a néhány percnyi időt kellene rászánni minden évben, amíg az oda érkező szűrőbuszon sorra kerülnek.
Ám ez a település még mindig szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy van háziorvosa. Egyre több ugyanis az ellátatlan praxis, ahol a betegeknek több tíz kilométert kell megtenniük egy vizsgálatért. „A mi szakmánk szuperképessége, hogy átlátjuk a beteg életét, nemcsak egy szeletet belőle. Erre kellene tehát építeni, bázisként megerősíteni, hogy ez lehessen a piramis legalja. A baj csak az, hogy ez az alap tele van lyukakkal, mert rengeteg építőelem hiányzik. Sok háziorvos két-három praxist kénytelen ellátni, de van, ahol egyáltalán nincs rendelés” – mondja a családorvos, aki gyerekek és felnőttek ellátásért is felel Tiszadobon.
Hogy mi történik a hiányzó, betöltetlen praxisokkal és mit jelent ma Magyarországon, ha valaki keletre születik, a Gyerekszoba oldalán lévő folytatásban olvashatod el, ide kattintva.
