Vírusszerűen terjed a TikTokon egy trend, az „elutasításterápia”, amely igencsak égető problémára hívja fel a figyelmet. A szokatlan módszer arra ösztönzi a visszautasítástól tartó embereket, hogy naponta egyszer intézzenek furcsa kérést egy idegenhez. A válasz valószínűleg nemleges lesz, azonban a trend lényege éppen az, hogy az ember szembenézzen a kezdeti félelemmel, elfogadja az elutasítást, hosszabb távon pedig hozzászokjon. A TikTokon böngészve már találkozhattunk olyan kérdésekkel, amelyekre vélhetően nekünk is felszökne a szemöldökünk, azonban a lényeg, hogy olyan kérdést tegyünk fel egy vadidegennek, amire valószínűleg nem lesz a válasz. A felhasználók eddig olyan “feladatokat” teljesítettek, mint például:
- Odamentek egy idegenhez és kölcsönkértek 100 dollárt, azaz körülbelül 40 ezer forintot (természetesen nem lett a válasz)
- Egy bevásárlóközpontban megkérdezték az egyik dolgozót, hogy bemondhatnak-e valamit a hangosbemondón
- Megkérdezték egy étteremben, hogy kaphatnak-e kedvezményt
Legfeljebb nemet mondanak
Az olyan élményeket és megpróbáltatásokat, amelyben esetleg társadalmi elutasításra kerülhet sor, egyre több felhasználó dokumentálta a csatornáján, ezeknek a videóknak a megtekintése már 63 millió felett jár. A felhasználók között akadtak olyanok, akik azt állították, hogy az elutasításterápia megváltoztatta az életüket, míg mások továbbra is szkeptikusan állnak hozzá.
A legrosszabb, amit tehetnek, hogy nemet mondanak
– idézi fel saját élményeit Langa Chinyoka szerkesztő a The Good Trade oldalán. A nő elmondása szerint mindig is szorongó gyerekként nőtt fel, éppen ezért számára a „nem” jóval nagyobb jelentőséggel bírt, mint bárki másnak.
„Úgy éreztem, hogy ez annak a tükörképe, amit mindenki gondolt rólam, vagyis amit hittem, hogy gondolnak rólam” – mondta, majd azt is hozzátette, miszerint legyen szó párkapcsolatról vagy karrierről, az elutasítás után mindig egy mély, forró érzés kerítette hatalmába.
„Ahogy a szégyen elárasztotta a testemet, úgy áradt szét bennem minden negatív gondolat, ami valaha is eszembe jutott magamról. Még annak ellenére is, ha az elutasítás jogos volt, a legmélyebb félelmeimet erősítette meg.”
Fotó: Getty Images
A közösségi média olykor támogató hely is tud lenni?
Langához hasonlóan rengetegen félünk az elutasítástól, a kudarctól és attól, hogy a legmélyebb félelmeink egy napon valóra válnak. Ahogy telnek az évek, sajnos a szociális szorongásos zavar, a társas fóbia egyre égetőbb problémává válik. Az eredmények arra utalnak, hogy a világjárvány miatt a társadalmi szorongás egyre csak fokozódott.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság éves mentálhigiénés felmérése azt mutatja, hogy 2024-ben a felnőttek 43 százaléka érezte magát szorongóbbnak, mint az előző évben. Őszintén, valahol mindenki ódzkodik a közösségi médiától, hiszen az eddig tapasztaltak alapján sokkal több a negativitás, mint a pozitív visszacsatolás, azonban ez a trend jól tükrözi, hogy olykor van némi haszna is. A videók hatására az elmúlt időszakban sokan léptek ki a komfortzónájukból, és tanultak magukról valami újat úgy, hogy közben érezték: nincsenek egyedül.
Innen ered az elutasításterápia
Fontos leszögezni, hogy az elutasításterápia nem egy kutatáson alapuló pszichoterápiás technika, hanem egy önsegítő módszer, amelyet eredetileg Jason Comely kanadai vállalkozó talált ki. Ő szuggesztív kártyákat készített, amely arra ösztönözte az embereket, hogy olyan helyzetbe hozzák magukat, ahol elutasítás érheti őket, ezzel is növelve a bátorságukat. 2012-ben aztán egy vállalkozó, és motivációs előadó, Jia Jang népszerűsítette a terápiát. Száz napig alkalmazta a módszert, amelyet meg is örökített a YouTube-csatornáján.
Ha félsz az elutasítástól, akkor gyakran hagyod, hogy az elutasítástól való félelem határozza meg a döntéseidet. Sokkal jobban elutasítod magad, mint mások.
Vannak szempontok, amiket figyelembe kell venni a terápia alkalmazása előtt
Dr. Taylor Wilmer klinikai szakpszichológus – aki az expozíciós terápiára specializálodott – a CNN-nek elmondta, hogy az elutasításterápia jó lehet azok számára is, akik alacsonyabb szorongásos szinttel küzdenek.
„A kihívás hasznos módja lehet annak, hogy egy kicsit jobban megismerjük önmagunkat, és megértsük, hogy bizonyos helyzetekben milyen kellemetlen érzelmek merülnek fel bennünk” – összegezte Jourdan Travers pszichoterapeuta, azonban hangsúlyozta azt is, hogy súlyos szorongás esetén nem érdemes belekényszeríteni magunkat a közösségi média által támasztott kihívásba. Érdemesebb szakemberrel konzultálni. Ugyanakkor, ha valaki mégis úgy dönt, hogy aláveti magát a terápiának, fontos szem előtt tartani néhány szabályt, hogy ezek az interakciók biztonságosak legyenek. A kihívás csak akkor működik, ha mindkét fél jól érzi magát közben, és nem helyezzük nyomás alá a kiválasztott idegent.
„Felállítok magamnak néhány határt. Például nem kérnék meg másokat olyasmire, amit én magam sem tennék meg szívesen. Azért állítom fel ezeket az irányelveket, hogy ne stresszeljek, és a másik ember is megnyugodjon. Nem érdekel, hogy igent vagy nemet kapok-e” – mondja Jia Jang.
Módszerek, amik segíthetnek leküzdeni az elutasítástól való félelmünket
Az elutasításterápia sokak számára hatásos lehet, azonban nem mindenkinek válhat be ugyanaz a módszer. Jonice Webb pszichológus megosztott néhány tippet, ami segíthet felülkerekedni ezeken a félelmeken.
- Próbáljuk megérteni a félelmünk forrását: a pszichológus szerint ha megértjük, hogy mi okozza az elutasítástól való félelmünket, onnantól kezdve a félelem már nem irányíthat minket.
- Kezdjünk el komplexebben gondolkodni az elutasításról: az elutasításra sokan úgy gondolnak, mint egy egyirányú utcára, azonban olykor jóval többet árul el az elutasítóról, mint saját magunkról.
- Fontos felismerni, hogy az elutasítás annak a jele, hogy kockáztatunk: ahogy a kudarc az egyik jele annak, hogy próbára tesszük magunkat, úgy az elutasítás azt jelzi, hogy merünk kockáztatni.
- Szeressük és értékeljük önmagukat: a megfelelő önismeret az élet minden terén kulcsfontosságú, ezért fontos felismerni, hogy mik az erősségeink, gyengeségeink, értékeink és érzéseink.
