Amikor a hosszú élet titkát kutatják, különös érdeklődés övezi a kék zónáknak nevezett területeket. Ezeken a helyeken élnek a Föld legidősebb és legegészségesebb emberei, akik a világon a legnagyobb arányban érik el a százéves kort. Öt kék zóna van a bolygón: a japán Okinava, a görögországi Ikaria, az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya, valamint a kaliforniai Loma Linda.
Bár ezekre a helyekre a legtöbben nem tudunk odaköltözni – és nem is biztos, hogy lenne értelme –, sokat tanulhatunk az ott élő emberek életviteléből, szokásaiból és étrendjéből. Dan Buettner évtizedek óta arra keresi a választ, hogy melyek azok a körülmények, amelyeknek köszönhetően tovább élhetünk.
Vizsgálódásai során találkozott a világ leghosszabb ideig élő családjával. Az elnevezés némi magyarázatra szorul: nem arról van szó, hogy egy dinasztia generációkon és évszázadokon keresztül fennmaradt, hanem arról, hogy az élő családtagok összesítve tartják a hosszú élettartam világrekordját.
Szardínia egyik távoli, Perdasdefogu nevű városkájában élő Melis családban kilencen vannak testvérek, együttes életkoruk pedig 861 év. Ezzel 2012-ben megszerezték a kilenc élő testvér legmagasabb együttes életkoráért járó Guinness-rekordot (persze akkor még alacsonyabb volt az összéletkoruk.)
Consolata Melis a 105. születésnapja előtt három testvérével, a Guinness-rekordról szóló oklevéllel a kezében 2012-ben. A Melis család kilenc testvérének együttes életkor a legmagasabb a világon (Fotó: ETTORE LOI / AFP)
Bár kilenc testvér – három nő, hat férfi – legidősebbje, Consolata Melis 2015-ben meghalt, 108 éves korával ő volt a település legmagasabb kort megért lakója. Nem sokkal a 105. születésnapja után a Guardiannek nyilatkozott, és egy naponta fogyasztott levesnek tulajdonította a hosszú életét.
Erre hívta fel a figyelmet Dan Buettner is, ugyanis a testvérek életünk minden egyes napján ugyanazt az ebédet eszik. Természetesen az étel mellett bizonyára egyéb tényezők is szerepet játszanak a szép korukban, az étrendjük mindenképpen tanulságokkal szolgálhat.
És hogy mit esznek Melisék minden egyes nap? Minestrone levest. De nem akármilyet! Háromféle babot, fehérbabot, pinto- és garbanzo babot használnak – utóbbi nem más, mint a csicseriborsó –, a levest pedig hagymával, fokhagymával, zellerszárral, sárgarépával, paradicsommal, babérlevéllel, oregánóval és olívaolajjal készítik.
A minestrone mellé kovászos kenyeret esznek, végül isznak egy kis bort. De csak nagyon keveset, csupán egy aprócska pohárkával, ami nagyjából 60-90 milliliteres mennyiséget jelent.
Buettner emlékeztetett, hogy azok az emberek, akik a leghosszabb és legegészségesebb életet élik, általában napi fél vagy egy egész csésze babot fogyasztanak. Ez egyébként egybevág az aktuális tudományos ajánlásokkal is, miszerint együnk minél több hüvelyes zöldséget. A hüvelyesek értékes növényi fehérjéket és aminosavakat tartalmaznak, és az egészséges étrend részeként segítenek az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, mint a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázatának csökkentésében.
Visszatérve Melisék levesére: az is fontos, hogy a háromféle bab mellett többféle zöldséget is használnak. Ez azért lényeges, mert a táplálkozási tanácsadók azt ajánlják, hogy hetente 30 különböző növényi élelmiszert fogyasszunk. Ez jót tesz a bél mikrobiomjának, vagyis az emésztőrendszerben élő hasznos baktériumoknak. A kutatások azt mutatják, hogy a sokféle növényt fogyasztó emberek mikrobiomja változatosabb, ami összefügg a jobb bélrendszeri és általános egészséggel. Az immunrendszer 70-80 százaléka a bélben található, így változatos bélbaktériumok a szervezet védekező rendszerére is hatással van.
Ha pedig ezek után kedvet kaptál Melisék egészséges leveséhez, indulásnak íme a gyorsan elkészíthető minestrone receptje.
