Külföldön kártyával fizetni első ránézésre egyszerű és biztonságos. Csakhogy ilyenkor sokan akaratlanul is elkövetnek egy alapvető hibát, ami miatt pénzt veszítenek. Ez bárkivel megtörténhet, aki átlépi a határt.
A rutinosabb utazók már tudják: külföldön kártyás fizetésnél egy apró, de lényeges részletre figyelni kell a terminál kijelzőjén. Egy látszólag ártalmatlan döntés, amit pár másodperc alatt meghozunk, akár több ezer forint pluszkiadást is jelenthet.
A láthatatlan opció, ami pénzt vesz ki a zsebedből
Külföldi fizetésnél a terminál gyakran felajánlja, hogy az összeget forintban számolja el. Sokan jóhiszeműen ezt választják, mert azt gondolják, így jobban járnak. Valójában viszont ilyenkor nem a saját bankod, hanem a kereskedő végzi az átváltást – sokkal rosszabb árfolyamon.
Ezt a szolgáltatást DCC-nek (Dynamic Currency Conversion – dinamikus pénzváltás) hívják. Hátránya, hogy az árfolyamot nem a bankod, hanem a kereskedő vagy a fizetési szolgáltatója határozza meg, és ez jellemzően jóval kedvezőtlenebb. A különbség akár több százalék is lehet, ami egy nagyobb vásárlásnál vagy készpénzfelvételnél már bőven fájó összeg.
A bankok nem verik nagy dobra
A DCC sok országban a fizetési folyamat része, de a bankok erről ritkán beszélnek. Nem azért, mert közvetlenül keresnek rajta, hanem mert nem akarnak konfliktust a kártyatársaságokkal vagy külföldi bankokkal, akik ebből profitálnak.
Ráadásul minél többen választják a drágább DCC-t, annál nagyobb forgalmat bonyolítanak a terminálüzemeltetők – ez pedig közvetve akár a banki díjakra is hatással lehet.
Hogyan ismerd fel a drága átváltást?
Fizetésnél vagy készpénzfelvételnél mindig nézd meg figyelmesen a kijelzőt. Ha felajánlja, hogy az összeget forintban számolja el, állj meg egy pillanatra. A jó döntés: mindig a helyi pénznemben fizess. Így a váltást a saját bankod végzi, jellemzően sokkal kedvezőbb árfolyamon.
Könnyű hibázni: idegen országban, stresszes helyzetben, nyelvi nehézségekkel és mögötted kígyózó sorral egy pillanatnyi figyelmetlenség is elég, hogy rosszul dönts, és feleslegesen többet fizess.
A mobilfizetés sem old meg mindent
A Google Pay vagy Apple Pay általában külföldön is működik, de nem lehet rá 100%-ban támaszkodni. Európában már megszoktuk, hogy szinte bárhol fizethetünk telefonnal, de nem mindenhol van így.
Az USA-ban például a nagyvárosokban és láncüzletekben elterjedt, de kisebb benzinkutaknál, automatáknál vagy bizonyos éttermekben problémás lehet. A régebbi terminálok gyakran nem támogatják az NFC-s mobilfizetést, csak a fizikai kártyát vagy a chipet.
Ez nem jelenti azt, hogy a mobilos kártyák ne működnének, de nem érdemes kizárólag rájuk hagyatkozni. Előfordulhat, hogy a rendszer biztonsági okból is visszautasítja – például magas letét vagy szállodai fizetés esetén.
Felesleges kiadások, amiket könnyű elkerülni
A legtöbben nem is tudnak erről a buktatóról. A bankok részéről alig van tájékoztatás, így ha senki nem figyelmeztet, jó eséllyel te is beleesel a csapdába. Pedig egyetlen jó döntés elég ahhoz, hogy ne bukj el akár több ezer forintot csak azért, mert rossz pénznemet választottál a fizetésnél.
Ha tehát külföldre indulsz: mindig a helyi pénznemben fizess, legyen nálad fizikai kártya, és figyeld, mit mutat a terminál vagy az ATM. Így elkerülheted azokat az apránként összegyűlő veszteségeket, amik egy idő után nagyon is megérződnek.
